Ki mellette, ki ellene: ez ma a helyzet szőrmefronton. Vegyük górcső alá a divatipar egyik legmegosztóbb kellékét.
A szőrmekérdés nem aktuális, hisz nincsenek kemény telek. Bezzeg Moszkvában! Ám onnan sem érkeznek hírek, hogy az állatvédők festékkel öntötték volna le a bundában sétafikáló nőket. Mert ott, aki teheti, talpig szőrmébe bugyolálja magát!
A ’90-es évek nagy családi mozisikerében, a 101 kiskutyában szereplő Szörnyella de Frász révén találkoztam először a szőrmekereskedelemmel. Pontosabban a feketepiaccal. Ki ne drukkolt volna a kiskutyáknak, hogy megmeneküljenek végre – és a gonosz elnyerje méltó büntetését. Az állatvédők ugyanezért drukkolnak, pontosabban kampányharcot folytatnak a legális szőrmekereskedelem érdekében. Igyekeznek mindenkit felvilágosítani arról, hogy az állati szőr nem pottyan csak úgy a szűcs kezébe. Egykor a szőrme „alapanyaga” is élt, és még élni akart volna tovább. Közülük sokan úgy gondolják, ha már szőr, akkor legyen inkább műszőrme! Vajon igazuk van?
A szőrmék 80%-a szőrmefarmokról kerül feldolgozásra
A világ egyik legnagyobb szőrmeexportőre Kína, ott bonyolódik a globális szőrmekereskedelem nyolcvan százaléka. Szőrmekínálatában róka, nyérc és nyúl szerepel, de kutya- és macskabundákat is feldolgoznak. Mivel Kínában nincsenek állatvédő törvények, az állatokat méltatlan körülmények között tartják, és sokszor elevenen nyúzzák meg. A másik nagy előállító ország az USA, ahol a nyest- és a rókaprém a legnépszerűbb. Azt is kevesen tudják, hogy Magyarországon található a világ legnagyobb prémfeldolgozó csincsillatelepe! Az itteni szőrmepártiak azt mondják: igen, nem mindegy, hogy az állatok milyen tartásban részesülnek. Ám a szőrme hasznot is hajt!
Az állattenyésztés a kipusztulás szélén álló fajok fenntartását is biztosítja. A prémesek közül a csincsilla például eltűnt volna, ha nem kezdik el nagyban tenyészteni.
A szőrmék legnagyobb ellenzője a PETA (Állatokkal Való Etikus Bánásmódért Szövetség). 1994-ben a legismertebb szupermodellek pucéran kampányoltak: „Inkább járj meztelenül, mint bundában!” A kampány célba talált, a szőrmebundák eladása zuhanni kezdett. A kampányoló szupermodellek azóta hűtlenek lettek régi elveikhez – közülük csak egy, Christy Turlington nem ölt magára szőrmét. Cindy Crawfordot és Naomi Campbellt lencsevégre kapták már bundában. (A tanulság: Hja, néha a híresek és szépek is csak a divathullámot lovagolják meg, hogy még híresebbek legyenek!)
A PETA egyik legaktívabb ismert szószólója a színésznő Pamela Anderson. Kate Moss viszont egyszerre vesz részt szőrmeellenes és szőrmét reklámozó kampányban, amiért is éles kritikákkal illetik. Gwyneth Paltrow, Beyoncé, Cara Delevingne, Rosie Huntington-Whiteley, de Kate Middleton is szívesen viselnek szőrmét. A kimutatások szerint ismét globálisan nőnek a valódi szőrme eladásai. (Pedig például Angliában a prémtenyésztés tilalmáról hozott törvények alapján a szőrmefarmokat fel kellett számolni.)
Honnan akkor a szőr? Álműszőr?
Nemrégiben a brit Sky News riportere leleplező cikket írt arról, hogy miként árulják a valódi szőrméket műszőrmeként. A műszőrme sokkal olcsóbb ugyan a valódinál, de vannak olyan harmadik világbeli országok, ahol a valódi szőrme az olcsóbb. Természetesen a termékek címkéje hamis, mert „műszőrme” szerepel rajta, ám a kabátok igazából kutya- és macskabundákból készültek. (Hát innen a szőr! Tudni kell persze, hogy az EU szigorúan tiltja az ilyen termékek behozatalát és forgalmazását.)
Vannak világmárkák, amelyek mára megtértek, és beálltak a Fur Free Alliance (Szőrmementes Szövetség) mögé. Tavaly az Armani bejelentette, hogy a kreációiban nem használ többé szőrmét. A Gucci pedig az idei kollekcióit már teljesen szőrmementesen dobja piacra. A korábbi, szőrmével díszített kollekciókat pedig elárverezik, és a befolyó összeget állatvédő szervezeteknek ajánlják fel.
A szőrmék közel 20%-a a vadonból kerül ki. Az állatvédőknek azonban ez sem tetszik. Pedig az őshonos ökoszisztéma vagy az állatállomány egyensúlya érdekében néha kifejezetten engedélyezik egyes prémes állatok vadászatát. Például Új-Zélandon a paihamura lehet vadászni: a nem őshonos prémes állat ugyanis elveszi az őshonos fajok életterét. Nálunk Szlovákiában pedig a rókavadászat engedélyezett egész évben, ugyanis a róka kártékony ragadozó.
A műszőrme alapanyaga olyan nem megújuló, kőolaj alapú termék, mint a nylon, az akril és a poliészter, ami ezer év alatt sem bomlik le. A valódi prém viszont biológiailag egy év alatt lebomlik, és komposztálható. A szőrmepártiak szerint a műszőrme előállítása során háromszor annyi nem megújuló energiaforrást használnak, mint a valódi szőrme esetében.
Mégse jobb a műanyag?
Az első műszőrme 1929-ben jelent meg a piacon. Jó tíz évvel később sikerült csak előállítani egy sokkal jobb minőségű műszőrmét. A forradalmi újítást a poliakrilnitril szál kifejlesztése jelentette az 50-es években. Az állatbarátok nagyon ajánlják, hiszen a műszőrme az állatok védelmét szolgálja.
A természetvédők azonban éppen a műszőrmét ellenzik!
Ugyanis a műszőrme alapanyaga olyan nem megújuló, kőolaj alapú termék, mint a nylon, az akril és a poliészter, ami ezer év alatt sem bomlik le. A valódi prém viszont biológiailag egy év alatt lebomlik, és komposztálható. A szőrmepártiak szerint a műszőrme előállítása során háromszor annyi nem megújuló energiaforrást használnak, mint a valódi szőrme esetében. Az Environmental Science & Technology azt írja, hogy a műszőrme gépi mosása során közel 2000 darab apró műanyag részecske kerül a szennyvízbe, majd a folyókba és végül az óceánba.
Ha tehát ragaszkodunk a szőrméhez, akkor ezek szerint mégis jobb, ha valódi prémet vásárolunk. Csak ezzel óvjuk a környezetünket! Mert azért vannak az iparágban olyanok, akik valóban jól és tisztességgel bánnak az állatokkal. Ezekre a termékekre az Origin Assurance feliratú címke kerül.
