Régen a nők a Dunának mentek tőle, a nagynéném nagyanyja is így halt meg. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, de még mindig nem beszélünk róla eleget. A szülés utáni depresszióról van szó.
Az elmúlt hetekben egy újabb anyának veszett nyoma
Úgy tudni, hogy a háromgyermekes édesanya eltűnésének körülményeiben a szülés utáni súlyos depresszió játszhatott közre. Az oroszvári anyukát azóta sem találják...
Soha nem felejtem el azt a pillanatot, amikor megtudtam, hogy az egyik ismerősöm a második gyermeke születése után öngyilkosságot követett el. Nem értettem, mi történhetett. „Szülés utáni depresszió”, mondták a rokonok röviden. Lelki betegség, melyet az orvosok már pszichózisnak mondanak. Sokáig én magam sem értettem, miként lehet az, hogy az ember legnagyobb boldogsága egyszeriben ekkora fájdalomba és tragédiába torkollhat.
Régen csak annyit mondtak erre: „a nő agyára ment a tej”, s ezzel le is zárták a témát. Ma már jobb esetben a szülész-nőgyógyász figyelmezteti az anyukát, hogy a szülés után jelentkezhet nála a „baby blues”, a gyermekágyi szomorúság. Vagyis az anyuka lélekben készüljön fel arra, amire felkészülni lehetetlen.
Veszélyeztetettebbek azok az anyukák, akiknek már előtte is voltak hangulati zavaraik vagy depressziós epizódjaik, esetleg bipoláris zavarban szenvednek.
Mi történik a női szervezetben?
Sokáig szégyen volt beszélni arról, hogy a nő a szülés után hangulatingadozásokkal küzdhet. Ma, szerencsére, nyíltabban beszélünk a lelki bajokról. Ma már azt mondják, hogy a nők több mint fele lehangolt állapotba kerülhet a szülés utáni pár napon. Ám ha elhúzódik, s állandósul a passzivitás, a tehetetlenség érzése – ez már megágyazhat a gyerekágyi depressziónak.
A kórház biztonsága után az otthoni egyedüllétbe hazatérni nem kis feladat. Az anyuka az első napokban a hűtőbe rakja a szemetet, a szemetesbe a kenyeret. Aztán lassan beépülnek az új rutinok, az anyuka megtanul szoptatni és közben aludni, és a „baby blues”, a gyerekágyi szomorúság valahogy elmúlik magától. A nők egy részénél azonban rosszabbodik a helyzet. A kismama azon retteg, hogy a baba nem ébred fel a délutáni alvásból. Hiába a baba mosolya, az anyuka lelkére mázsás súly nehezedik. Hogy mi történik ilyenkor a női szervezetben? Az orvosok a hormoningadozásokra fogják a betegséget, hogy ezek okozzák a szülés utáni (posztpartum) depressziót – és például a tejbelövellést is rizikófaktornak tekintik.
A kismama azon retteg, hogy a baba nem ébred fel a délutáni alvásból. Hiába a baba mosolya, az anyuka lelkére mázsás súly nehezedik.
Napjainkban már szinte népbetegség a koraszülés, ami szintén lehet hajlamosító tényező, ahogy az anyasággal kapcsolatos túlzott szorongások vagy a genetikai érintettség (ugyanis a kismama örökölheti a depresszióra való hajlamot). Veszélyeztetettebbek azok az anyukák, akiknek már előtte is voltak hangulati zavaraik vagy depressziós epizódjaik, esetleg bipoláris zavarban szenvednek. Hajlamosíthatnak rá külső tényezők is. Ilyen lehet, mikor az édesanya egyedül vállalja a gyermeket, mert az apa cserbenhagyja őt a terhesség ideje alatt (ez akár öngyilkossági késztetéseket is kiválthat), nincs segítsége, vagy nagyobb trauma éri őt kismamaként, nem jó a házassága, a párja becsmérli, ezért alacsony az önértékelése, stb.
Ami biztos, hogy a tünetek rögtön szemet szúrnak a tapasztalt kórházi nővéreknek és orvosoknak, mert a „depis” anyuka elfordul a gyermekétől, közönyös, vagy éppen fordítva, túlságosan is aggódik, hogy valami rossz történik vele. Sír, szorong, nem akarja megetetni a babáját, és sokszor ő maga sem eszik. Elveszettnek érzi magát, még a legkisebb dologban sem tud döntést hozni, mindent elfelejt, mindig csak aludna, vagy nem tud aludni, mindenért csak magát vádolja...
A szülésznő szerint
Közvetlenül szülés után egy nőnek hatalmas eufórikus érzésben van része, hiszen a csodaszép babáját végre kézbe veheti. Utána azonban (ez a harmadik napon szokott bekövetkezni) ok nélkül síróssá válik. – Feltehetően a hirtelen végbemenő hormonális változások okozzák az úgynevezett „baby blues-t”, a gyermekágyi szomorúságot. Ez az anyukák több mint felét érinti, és saját magától el is múlik. Viszont ha tovább tart, mint 7-10 nap, akkor már depressziós késztetésekre lehet következtetni. Az újabb felmérések szerint a nők 10%-a szenved szülés utáni kisebb-nagyobb depresszióban. Ha két hétnél tovább tart a „baby blues”, akkor már posztpartum depresszióról beszélünk. Ergo, segítséget kell kérni! – mondja a szülésznő. A segítséget azonban az édesanyák zöme elutasítja. – Sok anyuka úgy érzi, hogy most boldognak kellene lennie, ám ettől csak még jobban kétségbeesik. Automatikusan ellátja a gyereket, közben viszont borzasztó belső harcokat vív. A családnak észre kell vennie, hogy baj van, mert a „szedd össze magad” itt már nem segít. A depressziós anyukán már csak egy orvos segíthet, nem elég egy kiadós alvás – teszi hozzá a szülésznő.
Ne feledjük, hogy a gyermek átrendezi a családot, a szerepeket és a funkciókat. Mostantól hárman vagyunk a családban, és össze kell szokni. Életem főszereplője ezentúl már nem én leszek, hanem a babám. „Felelős vagy a rózsádért” – ahogy a kis herceg mondaná. És ez hatalmas változás! Aki úgy gondolja, hogy szülés után minden marad a régiben, az téved. Semmi nem lesz olyan, mint régen volt.
Depresszió és gyermekágyi pszichózis
Egyszóval az újdonsült anyukára rendkívül oda kell figyelni, ugyanis a gyerek elhanyagolása tettlegességbe is torkollhat. Ez azt jelentheti, hogy az édesanya a gyermekét nem táplálja, bántalmazza, de akár azt is, hogy az anya az öngyilkosság gondolatát latolgatja. Ha nem kezelik időben ezt az igen komoly lelki betegséget, a nő könnyen beleragadhat, s akár évekig is szenvedhet. A kezdeti búskomorság krónikus depresszióba mehet át, amely a szülést követő egy évben bármikor kialakulhat. A posztpartum pszichózis kicsit más, ám ez a legsúlyosabb állapot. Ma a posztpartum zavarok három nagy kategóriáját különböztetik meg: ez a „baby blues”, a depresszió és a pszichózis. A pszichózis a szülést követő két hétben jelentkezik az anyánál, szerencsére ritkán. Tünetei: zavarodottság, diszorientáltság, hallucinációk, paranoiás gondolatok, erőszakos gondolatok a gyermekkel és magával kapcsolatban. Ilyenkor indul az anya világgá – de az öngyilkosságok és csecsemőgyilkosságok hátterében is kezeletlen posztpartum pszichózis áll.
Tünetek: zavarodottság, diszorientáltság, hallucinációk, paranoiás gondolatok, erőszakos gondolatok a gyermekkel és magával kapcsolatban.
Depressziós kispapák
Ami talán még ennél is furcsábbnak tűnhet, hogy nemcsak a kismamákat – de a kispapákat is érinti a szülés előtti és utáni depresszió. Bizony, keveset foglalkozik a szakirodalom azzal, hogy a férfiakat ugyanúgy megviselheti az új családtag érkezése.
Egy férfi életét látszólag kevésbé befolyásolja a gyermek születése, mivel az anyuka ad életet a közös gyermeküknek, majd általában ő marad vele otthon – ám a férfinak ugyanúgy meg kell tanulnia az apaszerepet. A kispapára hárul a család eltartásával járó (nem kis) felelősség is. A férfi a gyermek születése után sok esetben mellőzöttnek és feleslegesnek érzi magát, hiszen az anya az első hónapokban csak a gyerekre figyel (ez nála genetikailag kódolt). A szexuális élet is háttérbe szorul, eltűnik a vágy, a párja számára a gyerek lesz fontos, és ezt sok kispapa nem tudja feldolgozni.
Apuka ezt soha nem fogja megérteni!
Plusz!
Az apukának rengeteg elvárással kell pluszban szembenéznie: képes legyen ellátni a gyermekét (etetni, altatni, fürdetni, pelenkát cserélni), tudjon mindent a gyerekről (vizsgálatok, betegségek), sőt, ébredjen fel benne rögvest az apai ösztön, és hasonló érzelmi kapcsolatot ápoljon a csecsemővel, mint az anya. Holott – szóljon ez az apukák védelmében – náluk ez nehezebben megy, mert kevesebbet vannak a gyerekkel. Arról nem is beszélve, hogy a munkahely és magánszféra összeegyeztetése is nagy stressz számukra (a felmérések szerint így is kétszer annyit vannak a gyerekkel, mint akár pár éve is).
Rengeteg és még annál is több párkapcsolat megy tönkre a gyermek születését követően, ezért olyan fontos, hogy a kispapákra is kellőképp odafigyeljünk. (Nem igaz, hogy az apával nem kell törődni, mert csak a gyerek fontos. Nem igaz, hogy az apuka ezt meg fogja érteni. Nem fogja.) Sok apuka a „depijét” nem ismeri be, csak azt mondja, hogy nem érzi magát értékesnek. Az anyuka élete a pici körül forog, s ez nem kedvez a családi boldogságnak. Mert a boldog családban hellyel-közzel mindenki boldog – az apuka is.
–derzsi, néva–
Derzsi Bernadett (Új Nő)
Tudom, tudom, teljesen normális, hogy rossz a közérzetem, de nem akarom ezt érezni! – tépelődtem karácsony után, mikor beléptem terhességem hatodik hónapjába. Minél többet méregettem egyre növekedő pocakomat a tükörben, annál jobban ráncoltam a szemöldökömet. Nagyobb és nehezebb a pocak, hamarabb kifulladok, és mindenféléket gondolok – konstatáltam. Nem dühöngök és kacagok felváltva, csak rossz érzések törnek rám, melyekkel nem tudok mit kezdeni. Aztán rájöttem, hogy nálam is felütötte a fejét – a félelem. Mert ekkor már tudtam, hogy létezik szülést megelőző depresszió is.
A kismamák a hormoningadozásoknak köszönhetően levertnek, fáradtnak és kedvetlennek érezhetik magukat. A nők sokszor képtelenek elfogadni a testi változásokat, az elhízást. És a háttérben megannyi kérdés merül fel: Jó anya leszek? Fel fogom tudni nevelni a gyerekemet? Biztos, hogy képes leszek anyává válni? Mi lesz a munkahelyemmel? Mi lesz ezután?
A szülést megelőző szomorúság sokszor abból ered, hogy a nő nem várt terhesség elé néz, esetleg rádöbben, hogy teljesen meg fog változni az élete, sőt, retteg magától a szüléstől is. Emellett az orvosi kivizsgálások okozta stressz is kiválthat szorongást. Hiszen a kismamának ragyognia kell! Mindenkinek vannak jobb és rosszabb napjai, a kismamának pedig hormonkilengései. Pont ezért nem árt jobban odafigyelni rá.
Nemhiába vannak az online baba-mama csoportok, a felkészítések. Hogy csoportosan vagy egyénileg veszünk-e részt rajtuk, az csak rajtunk múlik. A lényeg, hogy ne féljünk beszélni a félelmeinkről! Ráadásul minél több aggodalmaskodó kismamával találkozunk, annál gyorsabban eloszlanak a kétségeink. Hiszen nem vagyunk egyedül.
Kapcsolódó írásunk: Test és lélek
