Ahol nem szemét ügy a szemétügy

Egy község, ahol mindenki szemetet komposztál és szelektál. Tótmegyer ma nem csupán a Károlyi-vadászkastélyáról híres!

Az Érsekújvártól 13 kilométerre lévő falut a kényszer vitte rá, hogy kezdjen valamit a saját szemetével. Mondják, hogy minden rosszban van valami jó. Tótmegyernek csak jót tett, hogy 2000-ben becsukták a szemétlerakójukat (nem felelt meg az előírásoknak). Az önkormányzat addig törte a fejét, ki, mi segíthetne rajtuk, míg a saját kezébe vette az ügyet. És ha eddig szinte ingyen volt a begyűjtés, akkor ezután sem emelkedhet drasztikusan a szemét ára. Ez fontos szempont volt!
Ekkor jött a képbe Iveta Markusková, egy talpraesett, karakán nő. Szó szerint tátott szájjal hallgattuk, mit talált ki. Tudta ugyanis, hogy a háztartási szemét zöme biológiai hulladék, ami annyit jelent, hogy a szemét fele komposztálható! Első körben segítséget kért a Föld Barátai nonprofit egyesülettől (Priatelia Zeme). – Ők igazi szakértők ebben a témában – mondja. S csak akkor léptek a tettek mezejére, mikor már eleget tudtak.

Egy nő találta ki, mi legyen: Iveta Markusková, a tótmegyeri hulladékgyűjtő udvar vezetője

A lépesek
Először megkeresték a szakértőket.
KAMPÁNY
Majd kampányt indítottak, a lakosságot újra megtanították komposztálni. A komposztálást is meg kell tanulni! Például nem mehet a komposztba sütemény, mert odavonzza a rovarokat, vagy a kutya ürüléke, mert parazitákat tartalmazhat (a kutya ugyanis húsevő). Ma Tótmegyer minden lakosa otthon komposztálja a konyhai hulladékot. Ez a legolcsóbb módja a szemétcsökkentésnek, ami még pénzbe se kerül.
KOMPOSZTÁLNAK
A komposztot mindenki fel tudja otthon használni a kertjében, a blokkosoknak meg nem kell drága virágföldet vásárolniuk. (Hisz ez ma a legnagyobb gond a világban. Nincs jó termőföldünk, mert műtrágyázzuk, ugyanis nincs igazi trágya. S nide, van! A komposzt maga a zöldtrágya.) A tótmegyeriek a komposztáláshoz a faládákat ingyen kapták az önkormányzattól.
SZELEKTÁLÁS
A következő bátor lépés a maradékot érintette, mármint a többi, nem komposztálható hulladékot. A kis lépések taktikáját választották. Elsőként begyűjtötték a papírt, az üveget, a fémet, majd a PET-palackokat. Persze külön, szelektálva. – Az elsődleges hulladékokkal kezdtük: ezeket rendszeresen összeszedtük. Mára 15 fajta szelektált hulladékot gyűjtünk. Pluszban a gumiabroncsot is begyűjtjük – már csak azért is, hogy ne a falu határában kössön ki. Mára a sajátunk mellett még 18 (!) település hulladékgazdálkodását működtetjük – mondja vendéglátónk.

A lakosokat szüntelenül informálják, elmagyarázzák nekik a komposztálás és a hulladékosztályozás miértjét és hogyanját

Hogyan csinálják?
Havonta a helyi „szemetesek“ ingyen összeszedik a szemeteszsákokat. Minden háznál megállnak. A lakosok külön zsákokba gyűjtik a papírt, az üveget és a fémeket, és kirakhatják a használt elektronikai cikkeiket is, a használt olajat vagy a levágott faágakat. A műanyagokat öt kategóriába sorolják: a PET-palackok mellé külön csomagolva kérik a fóliát, a műanyag tégelyeket, a habosított polisztirolt és a kevert műanyagot. Emellett a gyűjtőudvarba bárki beviheti a szelektív hulladékát, elromlott háztartási eszközét, a komposztálóba pedig a nagyobb mennyiségű zöldhulladékát. Ha szükséges, a lakosok nagy kapacitású konténert is igényelhetnek a gyűjtőudvartól. A háztartási hulladékot szintén a helyi gyűjtőudvar munkatársai szedik össze kéthetente, majd elszállítják az érsekújvári Brantner vállalat telepére.

A dolgozók folyamatosan válogatják a beérkező (már szelektált) hulladékot. Amint elfogynak a szemétkupacok, érkezik az újabb adag. Ördögi kör, sosincs vége…

Büntetések
Aki hanyagul válogat, vagy piszkos hulladékot rak ki, annak ebben az évben már nem viszik el szemetét. Kap egy matricát: „Kérjük, válogassa ki a szemetét!”
A két nap alatt begyűjtött hulladékot az osztályozógépen tovább válogatják. A hulladékgyűjtő udvarban 16 dolgozó gondoskodik a hulladékkezelésről: a nyolc osztályozó mellett három sofőr, a többiek pedig a hulladékgyűjtő gépjárműveken segédkeznek. S mindez a településnek egy fillérjébe se kerül. A működtetés költségeit maguk termelik ki, és pályáznak is. A faluban lévő gyűjtőudvarban van egy kisebb préselőgépük – és a lajoshalmai nagy udvarukba már megérkezett a nagy kapacitású, ötventonnás préselő...
Nem csoda, ha Tótmegyer ma a hulladékszelektálásban 59 százalékra teljesít. (Az országos átlag 38 százalék.)

Préselőgépbe szórják a hulladékot, és a gép magasnyomással kocka alakú, préselt műanyag masszát ad ki. Így viszik újrafeldolgozásra