A vitamin olyan anyag, amely akkor okoz betegséget, ha nem esszük meg. Ezt Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos mondta.
Mindenkit érint a vitaminhiány. Kutatások bizonyítják, az egészséges étrenden élő emberek is hiányt szenvednek vitaminokból és ásványokból. Életkorunk előrehaladtával a vitaminhiány növekszik, a szervezet egyre kevesebbet képes hasznosítani a bevitt élelmiszerek tápanyagaiból. Termőtalajaink minősége is sok kívánnivalót hagy maga után, a benne fejlődő növények nyomelem- és ásványianyag-tartalma csökken, tele vannak vegyszerekkel: ezért sem tudjuk már táplálkozással pótolni a hiányt.
Hiába napozunk többször naponta, nem képződik több D-vitamin! A szoláriumok túlnyomó része pedig UV-A sugárzást bocsát ki (és nem UV-B-t): s bár barnul a bőrünk, nem keletkezik D-vitamin a szervezetünkben. A szolárium ráadásul öregíti a bőrt, és fokozza a bőrrák kockázatát. Hagyjunk fel vele, vagy csupán fénypótlásra használjuk a fényhiányos téli hónapokban, vagy kis előnapozásra!
A hidropón (talaj nélkül nevelt) zöldségek fogyasztását pedig a minőségi éhezés fogalmával kapcsolják össze: boldogok vagyunk, hiszen sok zöldséget fogyasztunk, ám szervezetünk mégis éhezik, mert nem jut tápanyaghoz. Az a koktél ugyanis, amivel a paprikát vagy paradicsomot öntözik a hidropón termelésben, csupán 41–50-féle ásványi anyagot és vitamint tartalmaz (míg a talajban élő növények ennek sokszorosát szívják fel a földből a gyökérzetükkel). Persze szükségben ez is több mint a semmi.
Vegyük csak a D-vitamint!
Vírusjárvány idején minden szakember a D-vitaminra esküszik, mondván: ezzel tudunk a legjobban harcolni a vírusok ellen. Ma már számos gyógynövénytartalmú táplálékkiegészítő található a hazai piacon, amelyek megszüntethetik a vitaminok hiányállapota miatt kialakuló betegségeket.
A D-vitamin kevésbé ismert neve: kalciferol. Nem is kifejezetten vitamin, inkább hormonjellegű anyag, és napfény hatására termelődik a bőr szöveteiben. A D-vitamin képződéséhez koleszterin szükséges. Ha az étkezés nem tartalmaz megfelelő mennyiségű esszenciális zsírsavakat (lenmagolaj, halak, olajos magvak, spenót, káposzta), a szervezet nem képes saját D-vitamint előállítani.
Tanulmányok bizonyítják, hogy a D-vitamin-hiány is hozzájárul az influenzajárványok kirobbanásához. Nem a védőoltás az igazi, vagyis az egyetlen megfelelő védelem az influenza ellen, elegendő mennyiségű D-vitamint is kell fogyasztani a téli hónapokban.
Az influenza a többi vírus mellett állandóan jelen van az életünkben. A szakemberek szerint a járvány január közepén kezd kibontakozni, van egy csúcspontja, majd február vége felé lecseng. Az ember várja a jó időt, a napsütéses melegebb napokat, majd egyre kevesebb lesz az influenzás...
Az influenza szezonalitása
Az orvostudomány régóta kutatja, honnan jön az influenza (hol van nyáron?), és miért csak bizonyos hónapokban fertőződnek meg tömegével az emberek. Rájöttek, hogy az influenzajárványnak szezonalitása van. Jelen van az északi féltekén, de a trópusokon is (ott az esős időszak után köszönt be). Ma már ténynek számít, hogy az immunrendszer tökéletes működéséhez megfelelő mennyiségű D-vitamin szükséges. Ergo: nálunk a téli időszakban, a trópusokon az esős időszakban alapvetően D-vitamin-hiányos az emberi szervezet, ezáltal az immunrendszer működése akadályoztatott.
Mikor ér véget az influenzajárvány?
A populáció jelentős része D-vitamin-hiányos, a másik része nem. Egyre többen fogyasztanak ugyanis célzottan vitaminokat, s nem utolsósorban helyesen táplálkoznak – ezáltal szervezetük jobban fel van töltve vitaminokkal A járvány akkor indul el és ér el tömegeket, amikor a D-vitamin mennyisége a populáció nagy részében lecsökken. A vitaminhiány miatt az immunrendszer nem működik tökéletesen, ezért a megbetegedések fokozódnak.
Hogyan védekezzünk az influenza ellen?
Soha nem késő védekezni: a C-vitamin mellett a D-vitamin-bevitelt is fokozni kell. Mikor azt érezzük, hogy kialakulóban van bennünk a megfázás, emeljük a napi D-vitamin-bevitelt. Felnőtteknek 5000 NE-t (nemzetközi egység) naponta, gyereknek pedig 13 kg-onként 1500 NE-t ajánlanak megelőző jelleggel. (Megfázáskor akár 15 000 NE/nap is lehet.)
A rák ellenszere a D-vitamin?
Statisztikák támasztják alá, hogy az Egyenlítőtől északra, illetve délre haladva – ahogy csökken a napsütéses órák száma –, egyre magasabb a különböző daganatos megbetegedések előfordulási aránya. A D-vitamin-hiánynak meghatározó szerepe van a különféle rákok kialakulásában. Ez fordítva is érvényes: a D-vitamin véd a rákkal szemben, a rákbetegeknél pedig lelassítja a daganatok fejlődését.
D-vitamin-hiány
Az autoimmun betegségek közül az alacsony D-vitamin-szint növeli a reumás ízületi gyulladások, az inzulinfüggő cukorbetegségek és a sclerosis multiplex kialakulásának esélyét is. Hiánya növeli a magas vérnyomás és az érelmeszesedés kockázatát. A D-vitamint a csontok vitaminjának is nevezik – hiánya csontvesztéshez, csontritkuláshoz vezet, súlyos hiánya esetén pedig csontlágyulás is felléphet.
A szolárium nem termel D-vitamint!
Napozás közben az UV-B sugárzás hatására termelődik a vitamin a bőrben. Áprilistól októberig elég D-vitamin képződik, ha naponta mintegy 20 percen keresztül süti a nap az arcot és a fedetlen végtagokat. Hiába napozunk többet egy nap, több D-vitamin nem képződik. A szoláriumok túlnyomó része UV-A sugárzást bocsát ki UV-B helyett, ezért, bár barnul a bőr, D-vitamin nem keletkezik. A szolárium ráadásul öregíti a bőrt, és fokozza a bőrrák kockázatát.
A D-vitamin szedésére novembertől márciusig fokozottan ügyeljünk! Nyáron napozással – mindössze 20 perc alatt – megfelelő mennyiségű D-vitaminhoz jut a szervezetünk.
– sallay –
Kapcsolódó írásunk: Barnuljunk egészségesen
