A keleti végeken, Szirénfalván él Jakab Irénke, aki hűséges olvasónk, s aki mindig simogató szavakkal ecseteli az Ung-vidék báját. Elkerüli vajon a koronavírus a világ eme elbájoló szegletét? – kérdeztük tőle. Íme, a válasz.
Jakab Irénke, aki nagyon szereti szülőföldjét
Vasárnap van!
Kis falunkban, Szirénfalván a legtöbb asszony a tűzhely előtt szorgoskodva készíti az ünnepi ebédet. A férfiak a megszokott elfoglaltságaiknak hódolnak, tesznek-vesznek a ház körül, de azért meghallgatják a rádió szentmise-közvetítését. Mert ma nem kondultak meg a harangok, nem hívták nagyböjt közepén a híveket az Isten házába. Életünk folyamán még sohasem fordult elő, hogy ne legyen nyitva a templom! A rádióból közvetített misén az atya az üres padsorokhoz intézte Isten szavait. A református lelkészünk pedig a hangosbemondón keresztül küldte el nekünk Isten igéjét. Halottunk is volt a héten, de kis falunk nem vehetett búcsút a halottjától a koporsónál, csak virágcsokrait és koszorúit helyezhette el a kijelölt helyre. A temetés csak szűk családi körben zajlott le. Emlékezetesek lesznek eme napok a jelenkor és az utókorunk számára is. Úgy kell helytállni viselkedésünkkel, hogy az utókor előtt ne kelljen szégyenkeznünk felelőtlen magatartásunk miatt.
Szirénfalva a világ egyik legelbájolóbb helye. Az élet lassan csordogál, mint a Szirén-patak vize (amely, ugye, nem éppen sebes sodrásáról híres). Ma Szirénfalva határában kezdődik Ukrajna, olyannyira, hogy a háború után a falu határának a háromnegyedét Ukrajnához csatolták. Az ukránok a Szirén folyását lezárták, s azóta nincs a pataknak utánpótlása. Pedig hajdanán csuka, ponty kárász megélt benne bőviben, sőt, még a folyami kagyló is. Híres halászok voltak a szirénfalviak!
Közben új tavasz virrad ránk
A természet mit sem törődve a világ dolgaival, csendben végzi a dolgát. A kertünk alatti Pallagcsa-tóban a napéjegyenlőség napján először szólaltak meg a békák. Vadkacsák repülnek a tó felett, a gerlepárunk fészket épít. Kárpátalján, az ukrán határon túl, a kavicsbánya tava körül letelepedő vadlibák gágogásától hangos a vidék. A gólyák is úton vannak, itt-ott már elfoglalták fészküket. A fűzfák bontogatják gyapjús gumóikat, a gyümölcsfák ágain a rügyek pattanásig feszülnek.
Ám az emberek nem nyüzsögnek a tavaszi napsütésben, mint ahogy azt máskor tették… A vidék csendes és kihalt. A nagy bevásárlásokat a nehezebb időkre már elvégezték, most csak a hiányzó élelmiszereket töltik fel, maszkos arcok tűnnek fel az élelmiszerüzlet felé tartva. Mindenki igyekszik betartani az előírásokat. A lakosok borzongva hallgatják a napi híreket – és abban reménykednek, hogy hozzánk nem ér el a koronás szörny… Idő kellett hozzá, hogy mi is elhiggyük: a helyzet rendkívül súlyos. A világ végén vagyunk, az ukrán határ mentén, errefelé nincs munka, ezért sokan a falusiak közül külföldön dolgoznak. Sokuknak egyelőre itthon kellett maradni. Olyanok is vannak, akik külföldön rekedtek a lezárt határok miatt – ők most hullámokban térnek haza. Sok diák tanul külföldön, sok fiatal dolgozik a világ minden táján, akik hazatérésükkel áthozhatták a vírust.
Karanténban!
Ezt a kifejezést is megtanultuk már. A külföldről hazatért diákok családjai ugyanis karanténban vannak. Az ellátásukat a legközelebbi rokonok végzik el. Az emberek csak a legszükségesebb esetekben mozdulnak ki otthonról. Talán falun most könnyebb a helyzet... A nagy vásárlási láz után a városokban kiürültek a nagy üzletláncok polcai. Aki nem tartalékol, annak most nehézséget okozhat a bevásárlás. Falun mi nagyobb tartalékkal rendelkezünk, gondolok itt az alapvető zöldségek és gyümölcsök bespájzolására: itt kompótoktól, lekvároktól roskadoznak a kamrák polcai. Helyenként még rúdra függesztett szalonna is akad, a fagyasztókban tárolt javakkal át lehet vészelni ezt a nehéz időszakot. Általában baromfi is kapirgál a baromfiudvarban.
Tudjuk, vannak fontos és kevésbé fontos dolgok! Van, amin lehet változtatni, és van, amin nem. Könnyebb, ha látod, hogy Istennek mindenre gondja van. Segít majd az is, ha az időjárástól függően a kertünkben elvethetjük a magvainkat. Virít a kikelet, élvezzük! Tegyük ma is a dolgunkat úgy, hogy MARADJUNK OTTHON! Kitartást mindenkinek!
A szirénfalvi Irénke egy igazi női regényt írt nemrégiben Mint a jég címmel
Interjúnkat Jakab Irénkével itt olvashatják.
