Sokan esküsznek rá,
hogy az a legjobb, ha mindjárt egymás után születnek a gyerekek. Mások úgy gondolják: legyen legalább öt év a két gyerek között, mert a nőnek pihennie kell (a szervezetének is). Kinek van igaza? Néha semmilyen számítás sem jön be. Meg aztán nagy a VÉLETLEN szerepe – mindent nem lehet megtervezni.
Enikő saját tapasztalatból tudja, hogy a négy és fél év nagyon ROSSZ korkülönbség. Éppen ennyivel volt fiatalabb a húga. A négy és fél év túl sok volt ahhoz, hogy szót tudjanak érteni egymással, viszont kevés, hogy személyre szóló figyelmet kapjanak a szüleiktől. Az édesanyjának az volt a meggyőződése, hogy a gyerekeknek mindig egyforma ajándékot kell venni. A nyolcadikos nagylány ugyanolyan kék moncsicsit kapott, mint a negyedikes.
Aztán, évtizedekkel később megszületett a kislánya, aki pont négy és fél évvel volt fiatalabb, mint a bátyja. És mi történt? A korkülönbség remekül bejött, mert a nagycsoportos óvodás ügyesen meg tudta nyugtatni a nyűgös csöppséget, eljátszott vele, szájába adta a cumit, elringatta a kocsiban.
A szakemberek szerint
a legrosszabb korkülönbség a tizenkét-tizennyolc hónap Mármint a nő szempontjából. Az anya teste az első szülés után nem tud regenerálódni, és ez évekkel megrövidítheti az életét. Az első évekre jellemző stressz túl sok a szervezet számára. A szülési depresszió azokat a nőket fenyegeti legjobban, akiknek egyik gyermeke kicsi, a másik pici.
Ködbe vesző évek
Enikőnek összesen négy gyermeke van. Jómódban élnek, férje sikeres menedzser. Mindig nagy családot akartak. Két nagyfia van, akik már középiskolások, és két jóval kisebb gyermeke, egy fiú és egy kislány. A nagyobbak két év különbséggel születtek, ami ideálisnak bizonyult, mert a huszonnégy hónap se nem sok, se nem kevés. Mindenesetre elég volt ahhoz, hogy ne két csecsemő követelje egyszerre a magáét, ugyanakkor játszani is tudjanak egymással, és együtt nőjenek fel.
Enikőben ködbe vesztek azok az évek. Csak egy-egy mozzanat maradt meg az emlékezetében. Például, hogy este tíz óra van, a férje munkában, ő pedig ül az ágy közepén, mellette a két gyerek ordít, és neki fogalma sincs, miért. Vagy beugrik egy másik kép: a kétéves fia közeledik az előszobában, karjában hozza a kicsit, akit az ágyból nyalábolt fel pelenkástul, takaróstul. Enikő haja égnek áll.
A pszichológusok azt is felfedezték, hogy vannak bizonyos életkorok, amelyek kevésbé alkalmasak a kistestvér születésére. Ilyen például a kétéves kor. A kétéves gyereknek még szüksége van a szülő teljes figyelmére, amelytől egy kistestvér megfoszthatja.
Sok szülő azt képzeli, hogy a nehéz idők elmúlnak, amikor a két gyermek egy kicsit megnő. Ez, sajnos, nem igaz. Sok testvér nem képes játszani egymással, hiába kicsi köztük a korkülönbség. Enikő két nagyfia például semmiben sem hasonlít egymásra. Kiskorukban is különböztek, és nagykorukban is. Az idősebbik most tizennyolc éves, a fiatalabb tizenhat. A nagyobbik racionális természet, a technika, a szerelés, a számítógépek érdeklik. A kisebbik nagy bohém, a fellegekben jár, csapong, minden és egyben semmi sem érdekli. Sem kisfiúként, sem később nem érdekelték őket ugyanazok a programok. Az egyik a mozdonyt akarta látni, a másik kézműveskedni akart. Enikő csak egy alkalomra emlékszik, amikor mind a ketten egyformán jól szórakoztak: amikor kirándultak egy várromhoz. A kisebbiknek tetszett a romantikus várfok, a másik a falakat tanulmányozta, hogy milyen magasan kanyarognak a folyó felett.
A három év ideális?
Sok gyermekpszichológus a hároméves korkülönbséget tartja optimálisnak. Úgy vélik, ez a legtermészetesebb a szülő nő számára. Így szülnek azok az asszonyok, akik sokáig szoptatják gyermeküket. (A szoptatás természetes fogamzásgátlóként működhet.) A hároméves különbség után születő gyerekkel újra teljes odafigyeléssel tudnak törődni. Manapság azonban a három év azt is jelenti, hogy az anya teljes hat évig otthon marad a gyerekekkel, kiesik a munkából. A hat év kimaradást soha többé nem tudja behozni. AKI KIMARAD, AZ LEMARAD. Vannak munkahelyek, ahol a hosszabb távolmaradás sem számít, de vannak olyanok is, ahol hat év után a nő újra a nulláról kezdhet mindent.
Jó, ha van testvér
A leendő testvérek közti jó viszony a jövő titka. Vannak családok, amelyekben a gyerekek jól kijönnek egymással. Enikőéknél a két kisebbik gyerek, bár ellenkező neműek, jól megférnek egymással, nincsenek köztük csatározások, ahogy az az idősebbek között lenni szokott. Kiéleződött viszont a viszony a legidősebb fiú és az alig ötéves kisfiú között. Miért? Nem tudni. Más a természetük, ennyi. Örök kérdés marad, mennyire befolyásolja a gyerekek későbbi életét az, hogy milyen sorrendben születtek. Általános vélekedés, hogy az elsőszülöttek harciasabbak, törekvőbbek, a legkisebbek, a vakarcsok pedig el vannak kényeztetve. Ám sokkal fontosabb, hogy a gyereknek VAN-E egyáltalán testvére. A pszichológusok szerint azok, akiknek van testvérük, megtanulják, hogyan alkalmazkodjanak a többi emberhez, hogyan viselkedjenek közösségben, és azt is tudják, hogyan fogjanak össze a közös ellenség (a szülők) ellen. A testvérek között mindig jelen van egy kis rivalizálás, ám a nagyobbat már kezelni kell! És MÉG egy jótanács a szülők részére: sose higgyék azt, hogy a súrlódások maguktól megoldódnak. Kicsit be kell segíteni!
Sok függ a szülők életkorától is. Enikő maga mondta, hogy első gyermeke születésekor sok mindent nem tudott, ami meg is látszott a gyereken. A kisebb gyermekek ellátása sokkal egyszerűbben ment, mert tapasztaltabb volt.
Varga Klára
