Nem csak férfiak betegsége

Vannak bizonyos, „nemhez kötött” betegségek. Nem kétséges, hogy méhnyakrákja csak nőnek lehet, mint ahogy az is köztudott, hogy csak férfi lehet „prosztatás”. Prosztatája, azaz dülmirigye ugyanis csak a férfiaknak van. E „különlegességért” azonban a férfiak nagy árat fizetnek. A dülmirigy ugyanis az emberi test egyetlen olyan szerve, amely időskorban nem sorvad, kisebbedik, hanem éppen ellenkezőleg, megnagyobbodik, orvosi nyelven: hipertrofizál.
Miért gond a dülmirigytúltengés, a prosztata-hipertrófia? Azért, mert ez a szelídgesztenye nagyságú mirigy a vizelethólyag alatt helyezkedik el úgy, hogy körbefogja a vizeletet a hólyagból elvezető húgycsövet. Ha már most a dülmirigy megnagyobbodik, kezdi összenyomni a húgycsövet. Így az egyre jobban szűkülő húgycsövön át a hólyag már nem tud teljesen kiürülni – minden vizelés után marad benne egy kevés vizelet –, ill. egyre nagyobb erőt kell a hólyagizmoknak kifejteniük, hogy „kipréselhessék” a hólyag tartalmát. S mivel a két vese folyamatosan termeli a vizeletet, a hólyag újra gyorsan megtelik, és a feszülő hólyag sürgős vizelési ingert vált ki. Így alakul ki az ún. „gyanefo”-állapot, azaz a gyakori, nehéz, folytonos vizelés állapota.
A hólyagürüléssel kapcsolatos panaszokat, tüneteket tehát sokáig/sokan a tipikus férfibetegség, azaz a dülmirigytúltengés rovására írták. Ma már azonban egyre jobban terjed a köztudatban, hogy hasonló betegsége a szebbik nemnek is lehet – prosztata nélkül is! Nevet is kapott már: hólyag-alulműködés vagy hipoaktív hólyag. A Nemzetközi Kontinencia Társaság definíciója szerint ez nem más, mint a hólyagot kiürítő izom nem kellő erejű és idejű összehúzódása, vagyis a hólyag lassú és/vagy nem teljes kiürülése.
A betegség egyaránt sújtja a nőket és a férfiakat – utóbbiaknál gyakori oka a túl nagy dülmirigy.  Mindkét nemnél további kóros állapotok is okozhatnak hólyagkiürülési zavart. Ezek közt gyakorisága miatt kiemelendő a cukorbetegség. Különösen a nem kezelt diabétesz támadja meg az idegeket, köztük a hólyagot kiürítő izmok idegeit is. De más idegbetegségek (Parkinson-kór, szklerózis multiplex (SM), ill. idegsérülések is – pl. méheltávolítás során – csökkenthetik a hólyag működését.
Milyen panaszok esetén kell gondolni a kiürülni teljesen nem tudó hólyagra mint a panaszok okára? A beteg felfigyel arra, hogy nehezen, „habozva” indul a vizelése, a vizeletsugár meg-megszakad. Gyakori panasz az utócsepegés, amely az ún. inkontinencia (vizelet-visszatartási képtelenség) előszobája. Fontos tünet az is, hogy a beteg úgy érzi, nem tudta teljesen kiüríteni a hólyagját. A visszamaradó vizelet miatt a hólyag újra gyorsan megtelik, ami gyakori, éjszaka akár többször is, vizelésre ingerli a beteget.
Ha az említett panaszok megjelennek, indokolt a szakorvos, az urológus felkeresése. Ún. urodinámiás vizsgálatokkal mérhető a vizeletáramlás erőssége, ultrahanggal pedig megállapítható a hólyagban rekedt vizelet mennyisége.  Ezek alapján a hipoaktív hólyag jól kezelhető – mindkét nemnél. 
Dr. Kiss László