A hír: nincs elég víz
Mióta üzembe helyezték a bősi vízi erőművet, és mesterségesen szabályozzák a Dunát, azóta egyre kevesebb a víz a Csallóközben, s ezáltal teljesen megváltozott a természeti kép.
Olyanok ezek a fák, mint a menyasszonyok: először fehérben, majd vörösben pompáznak
– Harminc évvel ezelőtt itt nádat vágtunk, és kacsára vadásztunk – meséli Liszkay Tibor, aki a Szlovák Állami Erdőgazdaság erdésze immár 37 éve. A Bős melletti Büdösben és Ispányosban járunk, ahol egykor mindent víz borított.
Most viszont egy kupacra rakódik le az összes törmelék: az iszap, a faágak és a szemét. A hordalék a zárások előtt és az ágvizekben verődik össze, és szépen lassan egymásra tornyosul. Nincs elég víz, ami kimosná az ágakból. – Régebben évente kétszer-háromszor mindent elöntött a víz, s ha megteltek az ágvizek, akkor a víz a hordalékot felkapta, és magával vitte – meséli Tibor. Erre utoljára öt éve volt példa.
Itt már nagyon régen nem járt a víz. Nincs ami a hordalékot kimosná az ágakból
Idén szárazság van!
Pedig milyen jó lenne a kis facsemetéknek, a növényeknek és az erdő lakóinak egy kis nedvesség!
– Ha legalább egyszer az évben elöntené ezeket a területeket a víz, már az is elég lenne – mondja erdészünk. A folyószabályozásnak köszönhetően azonban apadt a vízszint, a láposok kiszáradtak – és a vízi élőhelyek száma csökkent. A Büdös 100-150 hektáros terület, ahol régen csónakkal jártak.
Mára eltűntek belőle a vadkacsák, a halak és a sűrű, erős nád. Ma inkább csak a vadaknak biztosít ideális búvóhelyet.
– Ám fontos volna, hogy a víz magával hozza az iszapos tápanyagot – mondja erdészünk, és megmutatja azokat a fákat, amelyeket az öt évvel ezelőtti víz festett pirosra. Amikor jön a nagy víz, elönti az ártereket – és mikor leapad, a fákon rajta marad az iszapréteg. Tibor szerint gyönyörű látvány, mert a fák törzse ilyenkor fehérben pompázik. Később a lepotyogó sárréteg színezi el a fákat erre a barnás-vöröses színre. – Ez egy különleges természeti jelenség. Olyanok ezek a fák, mint a menyasszonyok: először fehérben, majd vörösben pompáznak. El is neveztem őket aráknak!
A benőtt meder, amit már birtokba vett az erdő: ha nem jön a víz, előbb-utóbb megtelik fával
Hatalmas hordalékkúpokkal találjuk szembe magunkat a Foki-zárásnál. Régen pedig erre jártak a hajók, most meg az egész meder száraz, megtelt törmelékkel. – Ha nincs víz, az erdő nem „vastagodik”, a fák sem nőnek – mutatja erdészünk.
Példa a víz erejére. Rengeteg hordalékot hoz be a Duna, mikor kiönt. Jó esetben az évek során a sok hordalék feltölti a medret
A Csili-árok is tele volt régen vízzel, most meg csak a csupasz fenék kacsint vissza ránk... Vajon lesz valaki, aki meg tudja mondani, hogy mi lesz itt ötven év múlva? Lesz még ezekben az ágakban és medrekben víz? – kérdezem búcsúzóul. Választ nem kapok, mert akárhogy csűrjük-csavarjuk, csak a zubogó víz lenne a megoldás. Az pedig nem jön...
A mélyebben fekvő részeken egész évben van víz, és táplálja az erdőt és kényezteti állatokat
Tomáš Kušíkot, a BROZ természetvédelmi szervezet elnökét is megkérdeztük a jelenségről
Ő azt vallja, hogy a természet egyedül is megold mindent. Ám ahova az ember belenyúlt, ott segíteni kell neki. Tomáš és csapata szüntelenül azon fáradozik, hogy az ember által beszabályozott természeti területeket revitalizálják.
– A Duna nem a természetes medrében van, ez a legfőbb gond! – mondja. – Ezért nem jut elég víz az ágvizekbe. A stabilitás, az állandóság nem tesz jót az ökológiának. Azon vagyunk, hogy a vizet visszavezessük ezekbe a régi ágakba. Van, ahol sikerrel jártunk, mint a Csiliz-pataknál vagy az Isztrága-mocsárnál – meséli Tomáš. Egy szó mint száz, mondja végül: tényleg csak egy nagyobb víz segítene azon, hogy a hordalék kikerüljön az ágvizekből.
Tibor megmutatja nekünk a facsemetéket, melyeket most ültettek, s amelyek titkon a finom, iszapos vízről álmodnak. Sok köztük a derékba tört. Kiderül, hogy a csallóközi szarvasok a felelősek a csonkításért. – A fácskákat a lábuk közé veszik, és leharapdálják, nem tudni, miért – mondja Tibor. Somolygunk, hogy valami új faj lehet ez a „facsemetetörő” szarvas. Ajkunkra fagy a mosoly, mikor kiderül, hogy egy éjszaka alatt 3-4 hektárt is letarolnak.
Derzsi Bernadett
Fotó: Dömötör Ede
