A borderline szindróma a népesség körében folyamatos növekedést mutat, tehát manapság a leggyakrabban diagnosztizált személyiségzavarok egyike. Mit érdemes tudni róla?
A BPD, azaz a Borderline Personality Disorder jelentése „határeseti személyiségzavar”, ami azt jelenti, hogy a beteg személyisége szüntelenül az ép és a nagyon zavart állapot határmezsgyéjén mozog. Legtöbbször nem betegségként, hanem állapotként írják le maguk a szakemberek is. A borderline megnevezést elsőként 1938-ban a pszichoanalitikus Adolph Stern használta, aki úgy vélte, hogy a borderline személyiségzavar a neurózisok és a pszichózisok között helyezkedik el. Ezért a borderline, tehát a határeseti megnevezés is.
Tünetei
A betegség szélsőséges viselkedési formákat eredményez, amelyet nemcsak a betegségben szenvedő családja és környezete visel nehezen, hanem maga a borderline személyiségzavarral küzdő ember maga is.
A betegségnek összesen 9 diagnosztikai kritériuma van, amelyből legalább ötnek kell teljesülnie, ahhoz, hogy borderline-ról beszéljünk. A kilenc kritérium a következő:
- Az egyén tartósan instabil vagy torzult önképpel rendelkezik, melyhez önbizalomhiány társul.
- Az érzelmi instabilitás miatt jellemzőek lesznek a hangulatingadozások. Ez az indulatokban és a szorongásokban egyaránt megmutatkozik.
- Jellemző lehet az impulzivitás és az önpusztító életmód: mértéktelen evés, túlköltekezés, szerabúzus és kicsapongás, vagy adott esetben akár egy vakmerő autóvezetés is.
- Indulataikat és haragjukat nem tudják kordában tartani. Gyakoriak a dühkitörések, ami akár a tettlegességig, verekedésig is fajulhat.
- Paranoid gondolatok jelentkezése.
- A krónikus üresség és a céltalan élet érzése állandóan jelen van az életükben.
- Állandóan úgy érzik, hogy elhagyják őket, s ezt kétségbeesetten próbálják meggátolni – akár fiktív, akár valós elhagyásról van szó.
- Kapcsolataik egyidejűleg instabilak és intenzívek: az idealizálás és a lebecsülés szélsőséges váltakozása jellemző a viselkedésükre.
- Visszatérő szuicid hajlam és erre irányuló viselkedési magatartás van jelen az életükben.
A borderline szindrómában szenvedőket az érzelmeik irányítják. Próbálják elkerülni a magányt, amitől olyannyira tartanak és félnek, ám a körülöttük lévő emberekkel mégis állandó konfliktusban állnak. Igénylik a törődést és figyelmet, viszont nagyon nehezen tudják kezelni érzelmi életüket: hol erősen kötődnek valakihez, hol azt bizonygatják fennhangon, hogy mennyire önállóak ők egyedül is. Ezért is nevezik olyan szélsőségesnek a viselkedésüket. Kapcsolataikban szintén végletesek: az egyik pillanatban még rajonganak párjukért, a másikban hirtelen gyűlölni kezdik őt. Legtöbbször nem bíznak a partnerükben, és úgy érzik, állandóan átverik, megcsalják őket, ezért nem igazán tudnak tartós párkapcsolatot kialakítani. Azonban ha felismerik, hogy elrontottak valamit, vagy egy adott helyzetet rosszul kezeltek, akkor önostorozásba kezdenek.
Honnan lehet felismerni a borderline személyiségzavart?
A borderline-ban szenvedők rendkívül kiszámíthatatlanok. Szélsőséges személyiségjegyeik kerülnek előtérbe, s ezek nagyban hátráltatják az egyén beilleszkedését a társadalomba, de akár a kisebb közösségekbe is. A borderline-ban szenvedők maguk is azt vallják, hogy nagyon intenzív belső életet élnek, s ezekkel a szélsőséges időszakokkal meg kell tanulniuk nekik maguknak is együtt élni.
A diagnózis csak a 18. életév beöltése után állítható fel, mivel a serdülőkör alatt a személyiségfejlődés még nem tekinthető befejezettnek, ennek ellenére a betegség kialakulását mégis a gyermekkorhoz és a serdülőkorhoz vezetik vissza. Tudni kell azt is, hogy a borderline személyiségzavarhoz gyakran társul más kórkép is, mint például a hangulatzavarok vagy az evészavarok.
Mi okozza a személyiségzavart?
Ahogy már említettük, a szakemberek szerint a BPD a gyermekkorhoz vezethető vissza, illetve a legvalószínűbb, hogy a személyiségzavart társadalmi, pszichológia és biológiai tényezők kölcsönhatása idézheti egyidejűleg elő. Egyrészt a gyermek lelki szükségleteit feltehetőleg a szülők figyelmen kívül hagyták, ezért a gyermek elnyomja saját érzelmeit, önmagát kezdi el hibáztatni, majd érvényteleníti saját szükségleteit a későbbiekben. Saját magát okolja mindenért, de a problémáját megoldani, sajnos, már nem tudja, ugyanis a lelkivilága érzékeny és sérült. Ugyanakkor egy, a gyermekkorban átélt trauma, súlyos veszteség vagy bántalmazás is állhat a személyiségzavar hátterében. A biológiai tényezők szerint pedig az impulzivitást és az érzelmi bizonytalanságra való hajlamot akár örökölhetjük is.
Hogyan kezelhető a személyiségzavar?
Elsősorban fel kell ismerni azt, hogy valaki nem kattan, hanem valóban segítségre van szüksége, utána pedig jöhet a terápia, ami igaz, hogy évekig is eltarthat, de segít, hogy a személyiségzavarral küzdő ember tartósan jó életminőséget alakítson ki és tartson fenn további élete során. A gyógyszeres kezelés segíthet a hangulat stabilizálásában és a depresszió enyhítésében, azonban a pszichoterápiás kezelés elengedhetetlen ahhoz, hogy a beteg képes legyen féken tartani impulzusait és feldolgozni heves érzelmeit.
Esettanulmány
Az egyik ismerősöm mesélte, hogy a baráti társaságukba egy új lány került, akinek néhány héttel később azt suttogták a háta mögött, hogy pszichopata és dilis. Nem ismerte fel senki, hogy súlyos személyiségzavarral küzd, és sürgős segítségre szorul. A barátok egy kis idő elteltével finoman jelezték a srácnak, hogy valami nincs rendben az újdonsült barátnőjével, de ő hajthatatlan volt, a védelme alá vette a lányt. Azt mondogatta, nehezen tud beilleszkedni az új társaságba, mert még kicsit szégyenlős. Ám a fiatal lány hónapokkal később sem volt hajlandó szóba állni senkivel, de az mindenkinek feltűnt, hogy több pálinkát tud meginni, mint egy megtermett férfi. A srác azonban később már láthatóan szenvedett a kapcsolattól. A dolgok végül odáig fajultak, hogy amikor szakításra került a sor, a lány többször is megütötte a barátját, dührohamot kapott, kapálózni kezdett, és annyira sírt, illetve erőltette a sírást, hogy majdnem elájult... A másik pillanatban viszont mintha mi sem történt volna, elcsendesedett, és olyan volt, mint a ma született, ártatlan kis bárány: próbálta visszakönyörögni magát a szerelméhez. Mint kiderült, ez a jelenet röpke két hét leforgása alatt háromszor is megismétlődött. A fiatal lányt nemrég súlyos borderline személyiségzavarral diagnosztizálták.
Almássy Dorka
