Az endometriózis ma népbetegség. Stop endó!, mondjuk együtt azokkal a nőkkel, akik bátrak voltak, és kiálltak. Januárban nagy visszhangot keltett Krámli Kinga (34) magyarországi énekesnő Facebook-posztja, amelyben megírta, hogy évek óta nagy fájdalmakkal kell együtt élnie. A posztot rengetegen megosztották, sok nő csak ekkor szerzett tudomást arról, hogy létezik egy endometriózis nevű betegség (mikor is a méhet körülvevő nyálkahártya a szövethatárokat nem tisztelve betör más szervekbe, roncsolva azokat). Kinga a posztjában leírta, hogy nála a végső megoldás a bélszakaszmetszés lesz, erre azonban négy évet kell várnia, olyan hosszú a várólista. Pedig már nagyon fáj! Kiállása sikeres volt, ugyanis az illetékesek egy évre rövidítették a várakozást, s időközben Kingát már meg is műtötték. A történet tanulsága: ha nem tabuként kezeljük az endót, az igenis segíthet!
Az endometriózis az a betegség, amelyről sokan még csak nem is hallottak. Pedig „fáj” a nőknek! Minden tizedik nőt érint, és a meddőség első számú oka. Csehországban és Magyarországon már endometriózisklinikák működnek, nálunk az orvosok sokszor fel sem ismerik a betegséget. „Maga ilyen típus!”, mondja az orvos, mikor egy nő fájdalmas menstruációról panaszkodik. S egy kézlegyintéssel elintézi, vagy azt mondja, hogy a beteg szedjen hormonális antikoncepciót. Az endometriózisról nincs szlovák szakirodalom és közösségi fórum. A betegség felismerése akár több évig is eltarthat nálunk, és az orvosok hozzáállása is problémás. A hazai nők gyakran nem is tudnak arról, hogy miért szenvednek.
Az orvost kérdezzük! Van egy bájos és mosolygós rozsnyói lány, aki szintén nagy harcos. Vojakovics Friedrich Tímea (34) azt mondja: Stop endó! És annyira sikeres, hogy – bár rozsnyói – az Endometriózis Magyarország nagykövetének választották.
– Nagyon rövid, 23 napos ciklusom volt, és ebből talán öt nap volt olyan, amikor nem fájt semmim. Az első műtétemet itthon, Rozsnyón végezték. Ám mire megjött a diagnózis, addigra eltelt 13 év – mondja Tímea, aki posztjaival rengeteget segít a nőknek. Az ő orvosa a Budapesten is működő dr. Koppán Miklós. Igazából a professzor úr javaslatára kapta meg a nagyköveti címet. Interjúnkban Koppán Miklóst kérdeztük.
– Mióta foglalkozik endometriózissal?
– Célzottan 2009 óta. Egy németországi endometriózis-központban sajátítottam el a diagnosztika és a terápia alapvető elemeit. Majd 2010-ben, a hazatérésem után kezdtem el a pécsi központ kialakításán dolgozni.
– Miért csak most lett népbetegség az endometriózis? Korábban alig hallottunk felőle.
– A 19. században és azelőtt a nők sok gyermeket szültek, hosszú ideig szoptattak, néha évekig nem menstruáltak. A menstruációs napjaik száma töredéke volt a mainak, amikor a nők egy gyermeket szülnek, és rövid ideig szoptatnak. Már ebből is jól látni, hogy mennyit változott az életünk. A kései gyermekvállalás, a kevés gyerek és a rövid szoptatási idő miatt növekszik a betegek száma.
Ha nem tabuként kezeljük az endót, az igenis segíthet!
– Szakavatott orvosként hogy látja, mit kell tudni a betegségről?
– Az endometriózis a fogamzóképes korban lévő nők betegsége. Ez nem azt jelenti, hogy endometrium-szövet nincs jelen máskor is a szervezetben. A betegség fő jellemzője, hogy a méhet normálisan belülről borító nyálkahártya nemcsak a méh üregén belül helyezkedik el, hanem másutt is. A másutt jelenlévő nyálkahártya, a széteső szövetek nem tudnak kiürülni, és helyileg felszaporodva gyulladást idéznek elő. Ez komoly fájdalommal jár, és az érintett szervek teljes károsodását is okozhatja. A betegség két fő tünete a fájdalom és a meddőség.
– A két fő tünet mellett még milyen más tünetek vannak?
– Számos, nem specifikus tünete is lehet az endometriózisnak. Éppen ezért a betegség diagnosztizálása időbe telhet. Évekig vakvágányon utazhat orvos és páciens, mire rájönnek, hogy endometriózis állhat a háttérben. Ha például a betegség a vastagbélen található, az komoly székletproblémákhoz, emésztési zavarokhoz vezethet. S emiatt hosszú ideig gasztroenterológiai vizsgálatok zajlanak, lisztérzékenységre vagy vakbélgyulladásra gondolnak. Csak a műtét során derül ki, hogy nincs begyulladva a vakbél. Gyakoriak a felfázásos tünetek, ilyenkor hólyaghurutra vagy petefészek-gyulladásra gyanakodva antibiotikumot ír fel az orvos. A fájdalom azonban visszatér, ám a vizelet negatív...
– Ezért olyan nehezen beazonosítható betegség az endó?
– Igen, mert más betegségek tüneteit kezdi el utánozni. Beteg lesz például a bélfal, vagy beteg lesz a húgyvezeték, a húgyhólyagfal... Ám ettől ez még nőgyógyászati betegség! Átlagosan 6-7 év telik el az első tünet és a végleges diagnózis kimondása között. Ez idő alatt átlagosan hat nőgyógyászt fogyaszt el egy endometriózissal küzdő páciens. A betegek keresik a megoldást. Sok esetben aktívabbak, mint maga az egészségügyi szolgáltató.
Az endó sejtburjánzásos betegség. A szövet burjánzik és szaporodik. Agyban, tüdőben is találtak már endometriózisos szövetet.
– Aktívak, de ennyi idő után a nő szinte bűnösnek érzi magát. Lehet, hogy csak képzeleg, és benne van a hiba... Egyik olvasónk azt írta, hogy mindig megfedte a nőgyógyásza, mikor a sokadik fajta fogamzásgátló sem használt. Kérdés: ha véres székletet tapasztalunk, akkor endóra gyanakodjunk?
– A véres széklet nagyon késői tünet. A legeslegfontosabb, hogy a tüneteknél zömmel ciklikus karakter fedezhető fel. A fájdalom mindig a menstruációs ciklushoz köthető: a női ciklussal szinkronban tünetrosszabbodás vagy javulás figyelhető meg. Például ha a páciensnek válltáji fájdalma van, ez lehet rekesz-endometriózis, mikor a kisugárzási zónája a kulcscsont fölötti válltájék. Ám a fájdalom havonkénti periodicitást mutat! Persze, ki gondolna válltáji fájdalom nyomán nőgyógyászati betegségre? Ám ha minden hónapban ugyanakkor, ugyanott fáj...
– Beszélhetünk az endometriózis esetében típusokról? Ha igen, melyek ezek?
– Többféle beosztás van, de mi a terápiához a hisztopatológiai típusú beosztást használjuk. Ez azt jelenti, hogy a szövettani megjelenés alapján 4 fő típust különböztethetünk meg. Az első a hashártya-endometriózis, ami nagy kiterjedésű lehet. Hasüregen belüli terjedése bárhol előfordulhat, így rámehet a rekeszizomra is. Helyileg minden hónapban kialakuló bevérzés és gyulladás kapcsán idővel torzító hegek alakulhatnak ki, összenövések jöhetnek létre a hashártyán. Magas arányban társul meddőséggel, ami a hasüreg folyamatos gyulladt karakteréből adódik. A hasüregbe jutó petesejt és a hím ivarsejtek közötti interakció károsodik. Éppen ezért a hashártya-endometriózis meddőséget okozhat!
– A második?
– A második a petefészek endometriózisa, méghozzá annak a cisztás változata, a csokoládéciszta. Ez a petefészek endometriotikus cisztájába történő belemenstruálás miatt alakul ki. Van ennek egy másik típusa is, amikor mélyen beszívódik az endometriózis a petefészek-állományba – ám nem jön létre csokoládétömlő. Ezt nehezebb észrevenni, így a műtét is nehezebb. Olyan ez, mint amikor egy szivacsot átjár a rozsdás lé: kiszedni belőle nem lehet, csak az érintett részt kivágni. Míg a csokoládécisztát úgy el lehet távolítani, hogy a petefészek-állomány megmarad, ez mindig veszteséggel jár.
– S melyik az a típus, amelyik a nőnek a legjobban fáj?
– A harmadik a mélyen infiltráló, azaz beszivárgó endometriózis. Ez a fajta a felülettől minimum 5 mm mélységig a mélybe terjed, bármely szövetben. Bármelyik szervet érintheti: lehet az a bélfal, a hasfali izomzat, a hasfal, például a császármetszés hegében. Lehet vakbél, lehet féregnyúlvány, lehet tüdő, de lehet akár az agy is. A negyedik forma pedig különleges: a méh izmos fala maga! Ilyenkor nem belülről béleli az üreget a méhnyálkahártya, hanem az izomfalat, amely izomfal ahhoz kell, hogy a magzatot meg tudja szülni a nő. Rendkívül erős és görcsös menstruáció jellemző erre a típusra, és a méhfal megvastagodik. Ez a típus is gyakran társul meddőséggel.
A mestruációs vér hizlalja az endót – írja az egyik olvasónk.
– Mindegyik típusra van gyógymód?
– Igen. Az első alapvető szabály, hogy az endometriózist krónikus betegségnek kell tekinteni. Ennek ellenére tartósan jó állapot hozható létre azzal, ha kezeljük. És igen, vannak gyógyult betegek is! A visszatérés aránya azonban magas, átlagosan 40%. Ezért egy gyógyult pácienst is úgy kezelünk, hogy a visszatérés esélye nem nulla, hanem 40% körül van. Ezért fontos a rendszeres ellenőrzés.
– Hogyan gyógyítható a betegség? Milyen kezelési módok vannak?
– Az egyik a sebészi, a másik a gyógyszeres terápia. A gyógyszeres terápia célja, hogy visszaszorítsa a méhnyálkahártya szövetének megújulását és leválását szabályozó női hormonokat. Igazából ez a ciklus leállítása. Tudni kell, hogy nem szünteti meg a betegséget, hanem csak a jelenlévő szöveteket inaktívvá teszi. Az endó azonban nem tűnik el! A terápia tünetileg sikeres lehet, ám mivel ellene van a ciklusnak, azoknál a nőknél, akik gyereket akarnak, nem alkalmazható. A másik terápia a sebészi terápia. Ez azt mondja, hogy az idegen szövet nem odavaló, ezért ki kell metszeni. Egyébként az endometriózis két dologban is hasonlít a daganatos megbetegedésekre. Az egyik az, hogy proliferatív, tehát a szövet burjánzik és szaporodik. A másik, hogy infiltratív, tehát beszűri a környezetét, nem respektálja az anatómiai szövethatárokat, egyik helyről másikra vándorol, és befogja a szerveket.
– ...és abban is hasonlítanak, hogy nem tudni, mitől alakulnak ki.
– Több teória is született, de a kialakulás pontos oka máig ismeretlen.
– Mi az, amivel esetleg megelőzhetjük?
– Nem tudjuk megelőzni. Amiről beszélni szoktak, az a tamponhasználat. A tampontól a menstruációs vér nem tud jól kiürülni. Bár nem bizonyított tudományosan, de lehet köze a kialakuláshoz. A fiatal lányoknak kerülni kellene a tampon használatát. A szekunder megelőzésre a sikeres kezelés után kerül sor. Erre leginkább a menstruációs ciklus megállítása alkalmas.
A betegség felismerése akár több évig is eltarthat nálunk, és az orvosok hozzáállása is problémás. A hazai nők gyakran nem is tudnak arról, hogy miért szenvednek.
– Ennek, ugye, komoly mellékhatásai vannak...
– Igen. A tartósan hormonhiányos állapotnak káros hatásai is vannak, például létrejöhet csontritkulás. A másik a kardiovaszkuláris rendszer tönkremenetele, ami később sztrókhoz és infarktushoz vezethet. Ez azt jelenti, hogy nekünk, orvosoknak nem csupán a fogamzásképes korban lévő nők iránt kell felelősséggel viseltetnünk. Büntetlenül nem ajánlhatunk éveken keresztül olyan terápiát, aminek súlyos szövődményei lehetnek.
– Az egészséges életmód, sport és étkezés segíthet?
–Akinél bélérintettségű a betegség, annál a táplálkozás és a sport enyhítheti a tüneteket. Ám az endometriózis kialakulására semmilyen hatással nincs.
– Igaz, hogy egy komolyabb műtétre akár évekig kell várni?
– Magyarországon várólista az állami egészségügyben van, mert kevesebb a centrum. Másrészt nehéz műtéttípusokról van szó, melyekhez kevés a szakorvos. A magánfinanszírozású centrumokban rövid várólistával dolgozunk, mert kevés páciens engedheti meg magának ezeket a drága műtéteket. Tudom, mert mindkettőbe belelátok.
– Mennyibe kerül az ellátás egy magánklinikán?
– Multidiszciplináris műtétekről beszélünk, így a nőgyógyász, a sebész és az urológus is bevonódik. Ritka esetekben az ortopédia vagy a mellkassebészet is jelen van. Az ár attól függ, hogy „hány szakmás” a beavatkozás, de úgy 5 és 7 ezer euró között van egy komoly nagyműtét ára. Ebben minden benne van a bejelentkezéstől a hazabocsátásig.
Az endometriózis két dologban is hasonlít a daganatos megbetegedésekre. Proliferatív, tehát a szövet burjánzik és szaporodik. A másik, hogy infiltratív, tehát beszűri a környezetét, egyik helyről másikra vándorol, és befogja a szerveket.
– Azt mondják, ami enyhülést hozhat a nőknek, az a változókor.
– A menstruáció végeztével az endometriózis mint betegség megszűnik, a tünetek is mérséklődnek és elmúlnak. A korábban sokat szenvedő páciens jó életminőséget tud megélni. Korábban azért kasztrálták a nőket, hogy ne fájjon nekik, de ma már egészen más a terápiás terv. Szerencsére már tudják, hogy nem a hormontermelő szervet kell eltávolítani, hanem az endometrium-szövetet.
– Van remény a meddő nők számára?
– Abszolút. Az asszisztált reprodukciós technikák – vagy nevezzük lombiknak – segítséget tudnak nyújtani. Sőt, egy sikeres terápia után is nő a spontán teherbe esés esélye! A legfontosabb a szakszerű kezelés, valamint a folyamatos ellenőrzés.
(Maternity Szülészeti Magánklinika: www.maternity.hu)
Derzsi Bernadett
Kapcsolódó írásaink: Az endometriózis
STOP ENDÓ
