Sosem lehet tudni, hol bukkan ránk a várva várt szerelem, éppen ezért, ha már az internetes társkeresőket hívtad segítségül, akkor ügyelned kell arra, hogy adod el magad! Az egész – mint egy jó marketing – úgy indul.
Fotó!
Az első benyomást mindig a fotó adja. Ráadásul a Tinder rögtön erre játszik rá, hiszen a kép alapján rostálod ki az embereket. Tehát vedd a fáradságot, és ha már regisztráltál az oldalra, akkor készíts magadról egy előnyös szelfit, vagy kérd meg a haverodat, hogy csináljon rólad egy jó fotót. Nem azt mondom, hogy férfiként legyen rajtad púder, vagy hogy nőként állj modellt fedetlen felsőtesttel. Egyszerűen normális keretek közt lőjenek rólad egy előnyös képet, amin csak te magad vagy! Jó tanács: Nem érdemes a haverokkal készült fotóval indítani, ilyenkor nem lehet eldönteni, melyik vagy te a képen. Továbbá: pózer fürdőszobaszelfi, illetve macskás, kutyás, budis szelfi egyenesen tilos! Ha engem kérdeztek...
„Én lenni sok-sok emotikon...”
A fotó után mindig az érdekli az embereket, mit írsz ki magadról. Vannak emberek, akik egyszerűen csak emotikonokat pakolnak egymás mellé, s egy kész rejtvény előtt találja magát az ember lánya/fia. Nem előnyös. Mint ahogy az sem, hogy idézeteket írunk ki a bemutatkozáshoz magunkról. Egyáltalán nem eredeti. A jó bemutatkozás egyszerűen rövid és frappáns kell, hogy legyen. A személyes találkozókon ez az a bizonyos első benyomás, ami egy mosolyt, egy kézfogást és egy kedves, ám határozott bemutatkozást jelent. Ugye, milyen vicces lenne, ha élőben is elszavalnánk a mottónkat, vagy olyan képeket vágnánk, mint az emotikonok, amelyeket egymás mellé tettünk ki közszemlére?!
Túl jó vagyok!
Az sem teljesen normális persze, ha csupa pozitív jelzővel illetjük magunkat. Helyes, okos, kedves, vicces, intelligens, tapasztalt és így tovább... Az ötödik jelzőnél már át is ugrottam a következő kiszemeltemre. Köszönjük, de nem kérünk a túl nagy egóból, ami fakadhat abból, hogy tényleg nagyon sok van belőle, de abból is, hogy nagyon kevés, és itt kompenzálunk, látatlanban a társkeresőn.
Kutya, macska, hobbi, buli...
Rengeteg olyan profilba bele lehet futni, amelyek egyáltalán nincsenek összhangban. Egy darab kép magunkról? Vagy egy tucat a kutyánkról? Vagy éppenséggel a bulizós képek tömkelege tárul elénk? Semmi értelme. Hogy várhatjuk el másoktól, hogy jó véleménnyel legyenek rólunk első blikkre, ha mi magunk sem vagyunk teljesen összhangban? Ha tényleg itt akarjuk meglelni a társunkat, akkor vegyük komolyan a küldetést!
Csak őszintén!
Természetesen nem kell puccparádét rittyenteni a társkeresőre, ami alatt azt értem, hogy nem a csillivilli kocsikra és roppant stílusos külsőre menjünk. Fő a természetesség! Ne írjunk magunkról hazugságokat, és ne fényezzük magunkat mindenki előtt, hanem éppen ellenkezőleg. Igyekezzünk stílusos és esztétikus profilt és bemutatkozást összehozni, mely arányaiban igenis mutatós. Végül is a valós életben is ezt tesszük, ha valóban pasizni vagy csajozni akarunk. A jobbik oldalunkat mutatjuk. Vagy tévedek?
Kerekes Áron
