Hígtrágya és más disznóságok! Veszélyben volt és van miattuk a csallóközi víz...
A Dimitrov vegyi üzem
1965 és 1979 között 120 ezer tonna hulladékot termelt, amiből a mai napig fertőzött talajvíz szivárog a Csallóköz felé. 1971-ben a Slovnaft olajfinomítóban történt nagyobb baleset, amely miatt leállították a pozsonypüspöki vízforrást. 2018-ban az atrazin növényvédő szer szennyezte be az ivóvízhálózatot. Jelenleg pedig a dán sertéstelepek miatt érezhetjük veszélyben magunkat, ugyanis rengeteg hígtrágyát engednek ki a földekre. (Ők pont azért kapnak támogatást a kormányuktól a hozzánk való áttelepülésre, hogy ne a dán vizeket szennyezzék.)
1965 és 1979 között 120 ezer tonna hulladékot termelt, amiből a mai napig fertőzött talajvíz szivárog a Csallóköz felé. 1971-ben a Slovnaft olajfinomítóban történt nagyobb baleset, amely miatt leállították a pozsonypüspöki vízforrást. 2018-ban az atrazin növényvédő szer szennyezte be az ivóvízhálózatot. Jelenleg pedig a dán sertéstelepek miatt érezhetjük veszélyben magunkat, ugyanis rengeteg hígtrágyát engednek ki a földekre. (Ők pont azért kapnak támogatást a kormányuktól a hozzánk való áttelepülésre, hogy ne a dán vizeket szennyezzék.)
A dánok ügye
Kevesen tudják, miért nem jó az, hogy itt vannak nálunk a dán parasztok, és megveszik a földjeinket... Miért nem jó az, ha sertéstelepeket létesítenek, és a sertések alóli hígtrágyát szétszórják a földjeinken...
Kevesen tudják, miért nem jó az, hogy itt vannak nálunk a dán parasztok, és megveszik a földjeinket... Miért nem jó az, ha sertéstelepeket létesítenek, és a sertések alóli hígtrágyát szétszórják a földjeinken...
A dánok ezzel csak a saját földjeiket és országukat védik. Magyarországon például az ilyen technológiájú sertéstelepek működését nem engedélyezik ott, ahol a talajvíz 6 méternél magasabban van. Nos, nálunk a Csallóközben 1,5–2 méteren található a talajvíz. A hígtrágya seperc alatt átjut a felső rétegeken...
Miközben Dániából a környezetszennyezés veszélye miatt a sertéstelepeket kiűzték, Szlovákiában az engedékeny törvények miatt letelepedhetnek. A dán parasztok támogatást kapnak kormányuktól a földvásárlásra, hogy sertéstelepeiket átvigyék más országokba.
Például a nagykeszi farmon 23 ezer állat van, és az állományt évente 3–3,5-szer megfordítják. Évente 70 ezer köbméter vizet használnak el, aminek 70 százaléka hígtrágya formájában jut ki a szántóföldekre.
A Nagykeszihez közeli Füssön és Csicsón tavaly év végén két hétig nem volt iható a vezetékes víz. A szennyezést nagy valószínűséggel a nagykeszi sertéstelepen lévő hígtrágya „kiterítése“ okozta.
Magyarországon például az ilyen technológiájú sertéstelepek működését nem engedélyezik ott, ahol a talajvíz 6 méternél magasabban van.
Tízesért okosba kiszippantjuk...
Erről is essék szó. Mert a csallóközi ember maga is szennyezi a talajvizet: a csatornahálózat hiánya miatt ugyanis rengeteg faluban szippantókocsival hordják ki a fekáliát. Tízesért okosba kiszippantjuk! – tesz ilyenkor ajánlatot a szippantós. Látszólag mindenki jól jár: a megbízó is, aki a kezébe csap a szippantósnak, mert spórolni akar (a hivatalos ár 15 euró lenne) és a szippantós is, aki így kis mellékeshez jut, és a tisztító helyett sunyin a szántóföldre engedi ki a fekáliát. … Csak ezzel a saját jövőnket és tiszta vízünket adjuk el 5 euróért!
Erről is essék szó. Mert a csallóközi ember maga is szennyezi a talajvizet: a csatornahálózat hiánya miatt ugyanis rengeteg faluban szippantókocsival hordják ki a fekáliát. Tízesért okosba kiszippantjuk! – tesz ilyenkor ajánlatot a szippantós. Látszólag mindenki jól jár: a megbízó is, aki a kezébe csap a szippantósnak, mert spórolni akar (a hivatalos ár 15 euró lenne) és a szippantós is, aki így kis mellékeshez jut, és a tisztító helyett sunyin a szántóföldre engedi ki a fekáliát. … Csak ezzel a saját jövőnket és tiszta vízünket adjuk el 5 euróért!
Kincs a víz!
Erre igazából akkor döbbentem rá, mikor megláttam azokat a hatalmas vizesárkokat, amelyeket a khmerek Angkor Watban építettek. Ezekben fogták fel az esővizet, mesélte a történelemtanárunk. Esővizet? Az elején nem értettem: hát miért nem fúrtak kutat? Mi itthon, a faluban mindig kutat fúrtunk... Igazából ott és akkor tudatosítottam, hogy bizony vannak kevésbé szerencsés helyek, ahol hiába keresik a vizet, csak homok van a föld alatt.
Erre igazából akkor döbbentem rá, mikor megláttam azokat a hatalmas vizesárkokat, amelyeket a khmerek Angkor Watban építettek. Ezekben fogták fel az esővizet, mesélte a történelemtanárunk. Esővizet? Az elején nem értettem: hát miért nem fúrtak kutat? Mi itthon, a faluban mindig kutat fúrtunk... Igazából ott és akkor tudatosítottam, hogy bizony vannak kevésbé szerencsés helyek, ahol hiába keresik a vizet, csak homok van a föld alatt.
Fél Afrika ma pont a víz miatt kel útra, és az a sok fekete szemű gyerek bizony azért születik, mert „több gyerek több gallon vizet el tud hozni a messzi kútról, ahova kilométereket kell gyalogolni“. Ezt már a magyar származású Aisha mesélte nekem, aki Zanzibárra ment férjhez. A víz élet – háború idején mindig a kutakat mérgezi meg elsőnek a gonosz ellenség, és a legtöbb gyerek azért hal meg a háborús övezetekben, mert iszik a szennyezett vízből.
Nagyvendégi Éva
