Vajon a fiatalok miért gondolják azt, hogy egy gyerek kevesebb felelősséggel jár, mint egy házasság? Ha jól belegondolunk: a mai világban egy házasságból „egyszerűen” ki tudunk lépni, egyik fél megy jobbra, míg a másik balra, és nincs járulékos következmény. De a gyerek iránti felelősség egy egész életre szól, nem csak pár évre. Akkor sokan miért félnek jobban a házasságtól, mint a gyerekvállalástól?
A környezetemben elég sok példát tudnék felmutatni, ahol 5-6-7 éves kapcsolatoknak egy perc alatt lett vége. Majd mindkét fél gyorsan megtalálja „újabb” élete értelmét, és pár hónap múlva gyereket vállalnak. Számomra ez felfoghatatlan. Sokan olyan gyorsan válnak szülővé, hogy még saját magukat se ismerik igazán, nem még a másik embert, a társukat. Talán félnek, hogy ha megint éveket várnak a nagy Ő-re, akkor sose haladnak előre? A gyerek egyfajta „biztosítás” lenne, hogy többé ne hagyjon el a párunk?
Ma már nincs olyan értéke a házasságnak, mint régen volt. Ennek több oka is lehet, de mégis az egyik legfontosabb a hit és annak hiánya. A mai fiatalok már kevesebbet járnak templomba, ha járnak egyáltalán. A hívő keresztények se tudják mindannyian, hogy a házasság éppúgy a hét szentséghez tartozik, mint a keresztség vagy a bérmálás. A többség templomban szeretne házasodni, arra hivatkozva: „mert az olyan szép”. Viszont a ceremónián azt a bizonyos mondatot, „amit isten egybekötött, ember szét ne válassza”, már nem veszik olyan komolyan. Hiszen házasodni lehet másodszor is, harmadszor is, sőt! Egyesek meg feleslegesnek tartják a házasságot, mondván: a házasság nem más, mint csupán papír és temérdek formalitás.
Tehát nem az a probléma, hogy valaki úgy dönt, nem akar megházasodni, mert feleslegesnek érzi. A probléma szerintem sokkal inkább az, hogy gondolkodás nélkül, felelőtlenül gyermeket vállalnak. Egyre több a fiatal anyuka, mert ez a trendi, hiszen szétposztolhatjuk a gyerekünket, és jöhetnek a lájkok az anyukáknak…
Néma Dorottya
