Kedves R.! Magamra ismertem a levelében. Én is hasonló problémákkal küzdöttem annak idején.
Falura születtem, nagycsaládban nőttem fel. Én voltam a legidősebb, így mindig a kisebbeket kellett pesztrálnom.
Nagyon untam a dajkaszerepet, mert mindig is a városról, a tanulásról álmodoztam. De nem tanulhattam, mert a szüleim azt mondták, nincsen pénzünk rá. Így az alapiskola után rögtön dolgozni kezdtem a faluban. Aztán jött egy szerelem, és 17 évesen megszültem a lányomat, másfél évvel később pedig a fiamat.
Rutinból tettem a dolgomat, de az anyai érzelmek sosem voltak túl erősek bennem. Annál inkább a tanulni akarás és az elvágyódás. Távúton leérettségiztem, később diplomáztam is. A munka és az iskolák mellett nem igazán jutott időm a gyerekeimre, az anyám nevelte fel őket.
Megvolt az érettségi, a diploma, és jött a rendszerváltás és egy német pasas. Én pedig itt hagytam a gyerekeimet és a férjemet, és Nyugatra költöztem vele.
Élveztem az életet a családom nélkül. Évente csak egy-két alkalommal jöttem haza. Ahogy teltek az évek, úgy nőtt a szakadék köztem és a gyerekeim közt, de ez jó ideig egyáltalán nem zavart. Később megváltoztak az érzéseim: a német pasi átvert, és egyre jobban kezdett hiányozni a családom. Tíz évvel ezelőtt úgy döntöttem, hazajövök. Szereztem egy jó állást, és vettem egy házat a szülőfalumban. A szüleim szeretettel, a gyerekeim gyanakvással fogadtak.
Azóta sem tudtam velük rendbe tenni a kapcsolatomat. Rutinból folyik az életünk. Felszínes beszélgetéseket folytatunk, de legalább nem veszekszünk. Nincsenek közös emlékeink, amikre szívesen visszagondolnánk. A tüske, érzem, bennük van. És ezt már sosem tudjuk rendbe hozni. Abban reménykedtem, hogy majd az unokáimmal be tudom pótolni, amit a szüleikkel elmulasztottam. Küzdök a bizalomért minden nap, és reménykedem, hogy szeretettel fognak emlékezni rám.
Teri
Kedves Olvasóink! Továbbra is várjuk leveleiket! Amennyiben szeretnék velünk és olvasóinkkal megosztani örömüket, bánatukat, problémáikat, szívesen állunk az önök rendelkezésére: akár névtelenül vagy álnéven is írhatnak. Kérjük, az ímél tárgya ,,LEVÉLTITOK'' legyen!
Ímélcímünk: office [at] ujno.sk
