Nem is tudtam, hogy a buzogány egyenlő a gyékénnyel. Nem is tudtam, hogy a gyapjával régen párnát tömtek. Nem is tudtam, hogy mennyi mindent nem tudok még róla...
A széles levelű (vagy bodnározó) gyékény, ismertebb nevén a buzogány 100-200 cm magas, egylaki növény, melynek porzását a szél végzi. Az évelő növény a tápanyagban dús élőhelyeket, mocsarakat, lápokat és a nádasokat szereti.
Régebben a gyékény összes részét hasznosították: a termés puha gyapját töltelékanyagnak használták párnák, matracok tömésére, száraz torzsavirágát vázába rakták – és szúnyogriasztóként alkalmazták. Leveléből liszteskosarat vagy tojókosarat fontak, és szőnyeget készítettek, vagy a hordók réseit tömítették vele (innen az elnevezése: bodnározó). Gyökértörzse ínséges időkben igazi kincs, hiszen sülve, főve, de akár nyersen is fogyasztható.
Gyerekkoromban a kanálisparton buzogányok között gázoltunk.
Ám az ínségételek fogyasztását régen szégyennek tartották, és csak a kényszer vitte rá az embert, hogy például a háborúban ezeket egye. Pedig az ínségételek nem feltétlenül tápanyagszegények: a törzsek összedarálásából, teszem azt, kovászt is lehet készíteni. (Kanadában például sokáig a ma nagyon is „menő“ hal és a rák számított a szegények ételének, és a rák páncélját az udvar hátsó részében elásták, nehogy a szemét közé keveredjen, és kiderüljön, hogy a ház népe erre fanyalodott.)
Mi is megkóstoltuk!
Úgy tudni, hogy a gyékény a honfoglalás előtti táplálékaink közé tartozott, mint a sulyom és a nád gyökértörzse is. Ezek beszerzését bengyelézésnek vagy böngyölézésnek nevezik. Eme ősi táplálékszerzési mód nyomába eredtünk mi magunk is. A gyékény leszakítása után a gyökértörzset megtisztítottuk, s a hófehér gumó rostjaiból kiszívtuk az íztelen, szagtalan gyökérpépet... Mi tagadás, egy kis sóval ízletesebb lett volna!
A Duna menti falvakban a gyerekek kedvenc játéka volt, hogy a gyékény puha virágzatát a fának verték, melyből temérdek apró pehely pattant ki. Amióta eltűntek a nádasok és a mocsarak, a faluban egy gyerek sem ismeri a buzogányt.
–der–
