A második agy

Az emberek még mindig nem a JÓ alapanyagokat keresik. Még mindig nem értik elegen, hogy azzal használnak az egészségüknek, ha minőségi ételeket esznek, de kevesebbet, s nem az olcsó alapanyagokból elkészített ételekből fogyasztanak sokat. Még mindig sok színhúst eszünk, miközben a belsőségekben vagy más részekben vannak a legjobb ízanyagok: ezt persze a húsipar sem követi. Halból és levélzöldségből is kevesebbet fogyasztunk, mint kéne. Sokat segítene a visszatérés a háztáji termeléshez, hiszen régen jobban tudták a falusi emberek, hogy mit esznek.

Százmillió neuron
Ennyi idegsejt található az enterális idegrendszerben – több, mint az agyban. Ezért túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a bélrendszer a második agyunk. Nem mindenki tudja, hogy valójában két idegrendszerünk van: a központi idegrendszer, amely az agyból és a gerincvelőből áll – és az enterális idegrendszer, amely a BÉLRENDSZERBEN található.
Sokan megfigyelték már, hogy ha rossz a hangulatuk, kedvetlenek vagy depressziósak, akkor valamilyen betegség kerülgeti őket. A bélrendszerhez kapcsolódó enterikus idegrendszer és a több millió baktériumból álló mikroflóra alaposan meg tudja táncoltatni a kedélyünket. Elég azokra a bélreakciókra gondolnunk, amikor idegesek, stresszesek vagyunk.
Beleinkben a „jó” és szükséges baktériumokon kívül károkozó baktériumok is találhatóak. A betegségek 95 százaléka – köztük a rettegett Parkinson-kór vagy a szélütés – visszavezethető a rossz bélműködésre. A bélben található mikroflóra hatással van az idegrendszerre, tehát arra is, hogy milyen a kedvünk és lelkiállapotunk, befolyást gyakorol az idegrendszer egészségére és a betegségek (demencia, Alzheimer-kór) kialakulására. Sokáig nem volt ismeretes, hogy a boldogsághormonnak nevezett szerotonin 80-90 százaléka a belekben keletkezik. Az agyban csak a maradék!

Kávé vagy kefir?
Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a rosszul működő bélrendszer miatt vagyunk barátságtalanok, morcosak, elesettek – anélkül, hogy a hasunk a legkisebb bajt is jelezné. Sőt, nemcsak a nem érzékelt hasi folyamatok, hanem a MINDENFÉLE tünetek is befolyásolják a hangulatunkat: például a puffadás, a böfögés, a székrekedés, a hasmenés és a bélgázok is, amelyek mindig a legalkalmatlanabb pillanatokban igyekeznek kifelé. A rossz emésztést más panaszok is kísérik, amelyeket talán össze sem kapcsolunk a beleinkkel. Ezek közé tartozik például a premenstruális szindróma, az ekcémák, allergiák, az asztma, a depresszió, a hangulat ingadozása, a fülzúgás, a legyengült immunrendszer, a különféle gyulladások… Ezért érdemes többet törődnünk hasunk jólétével.

De hogyan? Az alapszabályokat valószínűleg ismerjük. A legrosszabb, amit tehetünk, hogy éhgyomorra valamilyen drasztikus ételt vagy italt viszünk a gyomrunkba, ami továbbhaladva megbolygatja a mikroflórát, és rongálja a bélfalat. Kerülendő az alkohol, a kávé, a cukor, az édességek, de a sikér is. Ezzel szemben a probiotikumok, a kefir, a natúr joghurtok és a természetesen fermentált (erjesztett) ételek kényeztetik a beleket – a házi savanyú káposztának nincs párja! Nem tesz rosszat a kombucha gomba és a rost sem.

Piros gyerekek
Honnan tudhatjuk, hogy mi használ az emésztőrendszerünknek, és mi árt? Legszívesebben azt mondanánk, hogy az tesz jót, amit kívánunk – együk azt, amit a testünk igényel. A legtöbb esetben ez igaz is, hiszen például egy antibiotikumos kúra után majd meghalunk a joghurtért, s ha elrontjuk a gyomrunkat, csak menta- vagy gyömbérteára vágyunk. Máskor viszont csúnyán megtévesztenek bennünket az ízlelőbimbóink. Mert TÖNKRETESSZÜK ŐKET a mesterséges élelmiszerekkel, amelyeket elferdült ízlésünk kényeztetésére készítenek, s amelyeket úgy kívánunk, mint a drogot. Aztán itt van a veszélyes additív viselkedés, ami annyit jelent, hogy olyan ételekre vágyunk, amelyek allergiát okoznak. Leggyakrabban allergiás embereknél fordul elő, akik étel-intoleranciában szenvednek. Például ADHD-szindrómában szenvedő gyerekeknél, akik a piros ételeket szeretik – mindent kecsöppel esznek, a piros cukorkákat, a piros gumimacikat habzsolják. Vagy egyszerűbb esetben minden reggel kávét iszunk tejjel, holott tudjuk, hogy nem tesz jót. 

Mit tegyünk? Nincs más hátra, meg kell figyelnünk, melyik étel hogyan hat a szervezetünkre. Melyiktől nehéz a gyomrunk, és melyik hat ránk úgy, hogy repülni tudnánk, mintha szerelmesek lennénk. Vannak ételek, amelyek elfogyasztása után néhány órával dühöt érzünk, vagy éppen ránk jön a sírás. Általában a sikértartalmú és cukros ételek után érzünk ilyesmit. Tehát kerüljük a fehér lisztből készült pékárut, a cukrot és az édességeket – leggyakrabban ezek miatt tör ránk a depresszió. Ha a fenti tüneteket tapasztaljuk magunkon, és bármit eszünk, nem múlnak el, akkor jobb, ha kivizsgáltatjuk magunkat. 

Milyen ételeket együnk?
Mi is, mint az ősember, növényevők vagyunk. Tányérunkon főleg gyümölcsök, magvak, diófélék, zöldségek, elsősorban leveles zöldségek legyenek, amelyek élő ételek és sok enzimet tartalmaznak. Néha húst is ehetünk, de nem napjában háromszor. A mai ember már nem is nevezhető húsevőnek, inkább kolbász- és sonkapusztítónak, sajt- és kiflievőnek, tejivónak… Ráadásul gyomrunkban a kémiai reakciók nem enzimek segítségével mennek végbe, hanem édes szörpök, bor vagy kávé lépnek reakcióba... Nos, próbáljuk meg kólával öntözni a virágainkat, hogyan fognak reagálni rá!

Régen a gyerekek hetente egyszer, vasárnap ettek húst. Nyolcvan évvel ezelőtt ez volt a normális, mégsem éheztek. Télen száraz borsót ettek, nyáron gyümölcsöt, ami a kertben termett. A pecsenye ritka finomság volt. Nem árt, ha ezt észben tartjuk. 

A belek egészségét könnyű rendben tartani

• Együnk fermentált ételeket Ez a legjobb módja a bélrendszeri egészség elérésének. A hagyományos módon készült, nem pasztőrözött ételeket fogyasszuk (mert a pasztőrözés kiöli a természetes úton keletkező probiotikumokat), például savanyított káposztát, joghurtot, kefirt.
   
• Fogyasszunk aromás zöldségeket Például hagymát, fokhagymát, uborkát, padlizsánt, articsókát – prebiotikus szénhidrátokat tartalmaznak, amelyek „jó” bélbaktériumokat állítanak elő.
• Szedjünk probiotikus étrend-kiegészítőket Ha valaki nem fogyaszt fermentált ételeket, akkor feltétlenül ajánlott probiotikumot szedni.
   
• Az anya mindenképpen szoptassa a csecsemőjét Nemcsak a vitamin-, ásványianyag-, fehérje- és zsírtartalma miatt sokkal jobb az anyatej, mint a tápszer. Kutatások kimutatták, hogy az anyatej olyan anyagokat tartalmaz, amelyek jelentősen hozzájárulnak a bélrendszer és az agyfunkciók egészségéhez.
   
• Igyunk szűrt vizet Lehetőleg minden órában egy pohárkával.
   
• Ne mellőzzük a teákat, a csokoládét és a bort sem – antioxidánsokat és olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek fenntartják a bélrendszer egyensúlyát, és a szívnek is használnak.

Varga Klára