Abortusz
Nem beszélünk róla. Vagy alig. A nők azért, mert úgy érzik, gyilkosnak tartják majd őket, ha bevallják, hogy már volt abortuszuk. Mások meg általában csak azért beszélnek róla, hogy stigmatizálják a nőt, aki aláveti magát a műtétnek.
Sokan vagyunk, akik azt tartjuk: az abortusz a nő belső magánügye
Nem dönthet helyette a férje, a kedvese, a családja – vagy pláne nem egy párt vagy bíróság, amely gyilkosnak kiáltja ki. Teste fölött ő maga dönt. Persze, nem mindenki gondolkozik így. Ezért is kezdeményezik bizonyos pártok rendről rendre az abortusz betiltását.Összeállításunkban egy kis betekintést nyújtunk az abortusz történetébe.
Abortusz mindig volt
A nőknek az a törekvése, hogy valamilyen úton-módon „megszabaduljanak” nem kívánt terhességüktől, nagyjából arra az időre tehető, amikor az ember rájött a teherbe esés és a szexuális aktus közti ok-okozati összefüggésre. Abban az időben fogamzásgátlás még nem létezett (hacsak nem soroljuk ide az állatbélből, halhólyagból vagy éppen tulokbélből készült óvszert és a javasasszonyok kotyvalékait). A termékeny korban lévő nők ugyanis szinte folyamatosan várandósak voltak. A „megesett” nők számára pedig maradtak utolsó mentsvárnak az „angyalcsinálók”, akiknek megrozsdásodott eszközeik horrorisztikus benyomást keltenek a bécsi Fogamzásgátlás és Abortusz Múzeumának látogatóiban. (A világ egyetlen ilyen témájú múzeuma.) Vajon hány és hány nő lelte halálát szörnyű kínok között, hiszen akkor még sem a tetanusz ellenszere, sem pedig Fleming jótékony penicillinje nem volt ismert.
A termékeny korban lévő nők ugyanis szinte folyamatosan várandósak voltak. A „megesett” nők számára pedig maradtak utolsó mentsvárnak az „angyalcsinálók”.
A művi terhességmegszakítás elterjedtségére az egyik legjobb bizonyíték, hogy Hammurápi babilóniai király már a 3700 évvel ezelőtt keltezett törvényeiben megkülönböztetett büntetést ír elő, ha teljes jogú szabad polgár félszabad személy női hozzátartozóján vagy épp szolgán végzik el a magzatelhajtást. A kérdés már az ókori Görögországban is vita tárgyát képezte, hiszen míg a kor nagy gondolkodói, Platón és Arisztotelész nem ellenezték, addig Hippokratész (a mai napig használatos) orvosi esküjének szövegébe is belefoglalta, hogy „nem segítek hozzá egyetlen asszonyt sem magzata elhajtásához”.
A keresztény teológusok közül sem Aquinói Szent Tamás, sem Szent Ágoston nem tekintette a korai abortuszt emberölésnek (mivelhogy szerintük az embrió nem látszik emberi lénynek). A katolikus egyház sokáig azt tartotta, hogy az abortusz csak akkor emberölés, amikor a magzat már „emberi alakot öltött“ (első trimeszter). Csak a mikroszkóp feltalálása után, részben a tudományos adatok félreértelmezése következtében, 1869-ben tették kiátkozás tárgyává az abortuszt.
Mit mond a Vatikán?
A Vatikán mai napig fennálló álláspontját, mely szerint minden magzatelhajtás kiközösítést von maga után, 1869-ben hirdette ki IX. Pius pápa. A Szent Officium 1895-ben úgy rendelkezett, hogy az anya érdekében elkövetett abortuszt csak méhen kívüli terhesség és méhrák esetében tartja elfogadhatónak.
Az 1917. évben megjelent Kánonjogi Kódex megerősíti a IX. Pius által bevezetett rendelkezést, és kiközösíti nemcsak az abortuszt végrehajtó személyt, hanem magát az abortáló anyát is. „A mi életünk sem a fogantatással vagy a méhen belüli fejlődéssel kezdődik, hanem Istennek a mi életünkre vonatkozó csodálatos tervével“, mondják a reformátusok.
Ezért a világon hívő nők milliói számára okoz lelki meghasonulást a döntés: megtartom a nem kívánt gyermeket, vagy abortálok…
Meggyilkolják az orvosokat!
Az abortusz kérdése állandó vita tárgya az egész világon. A két tábor, az életpárti és a szabadságpárti gyakran ölre megy egymással. Amerikában az életpártiak támadásokat intéznek az abortuszt végző klinikák ellen. Nemegyszer éppen az „életpártiak“ gyilkolják meg a művi terhességmegszakítást végző orvosokat. A szabadságpártiak szerint nem engedhetjük meg, hogy az állam törvényekkel avatkozzon be életünk legintimebb és legszemélyesebb részleteibe. Hiszen ezzel erősen korlátozná a választás szabadságát, az ember szabadságát.
Irányzatok
A nemzetközi abortuszvitákban három fő irányzat ismert. A konzervatív, mely szerint az emberi élet a fogamzással kezdődik: a megtermékenyített petesejt morálisan már ember, elpusztítása ugyanolyan bűn, mint egy felnőtt ember megölése. A konzervatívak szerint az abortuszt szigorúan korlátozni kell. A liberális irányzat szerint a magzat csak életképessé válása (vagy születése) után kaphat emberi jogokat. Bár a magzat biológiailag e folyamatok előtt is embernek tekinthető, jogilag és erkölcsileg még nem az. A liberálisok szerint az egyetlen helyes abortuszpolitika a megengedő – minden esetben az anya kívánságát kell előnyben részesíteni. A mérsékelt irányzat szerint a méhen belüli fejlődés során csak egy bizonyos szakaszon túl válik a magzat erkölcsi személlyé (azon még vitatkoznak, hogy mikortól).
A liberálisok szerint az egyetlen helyes abortuszpolitika a megengedő – minden esetben az anya kívánságát kell előnyben részesíteni.
A katolikus egyház emberi személynek tartja a megfogant életet. A legszigorúbban tiltja az abortuszt, és csak akkor tesz kivételt, ha az anya élete a terhesség alatt veszélybe kerül. A fogamzásgátlási módszerek közül csak az önmegtartóztatást tartja elfogadhatónak. A református egyház ajánlja a fogamzásszabályozást, a felelősségteljes családtervezést támogatja. Az evangélikus egyház az abortuszt Isten és asszony párbeszédének tartja, amelybe másnak nincs beleszólása. A zsidó vallás szerint az isteni parancs – „ne ölj“ – érvényes a magzatelhajtásra is. Bár a zsidó Talmud szerint a magzat nem ember, ezért jogai sincsenek. És sem az Ószövetség, sem az Újszövetség nem szól az abortusz tilalmáról.
Abortuszturizmus Szlovákiában
Lengyelországból járnak át hozzánk a nők. Azokban a nagyon erkölcsös országokban ugyanis, ahol törvény tiltja az abortuszt, szintén van magzatelhajtás. Akinek van rá pénze, külföldi klinikákon intézteti el a dolgot. Mintha csak nyaralni menne...
Bécsi klinikák
Mivel a bécsi abortuszklinikákon már régebb óta engedélyezik a gyógyszeres magzatelhajtást, ezeket látogatják a közeli országok fizetőképes lányai-asszonyai. A klinikák weboldalai lengyelül, magyarul, szlovákul, románul, sőt kínaiul is kínálják 490-530 eurós áron szolgáltatásaikat. A tizedik hétig olcsóbb a beavatkozás.
Nagyvendégi Éva
