Csodálatosak ezek a napok és hetek, az almafa és minden gyümölcsfa virágzásának a hetei. Egy alkonyati séta a virágzó almaligetben minden érzékünket felborzolja, megejtő, ahogy eksztatikusan nyújtózkodnak az ég felé a kicsattanó virágszirmok.
Képünk a várkonyi almáskertben készült, ahol egy csoda ügyes gyümölcskertész(lány) igazi karmesterként vezényli le az almafák virágzását
Édes, mint a bűn
Az alma mindig és mindenütt ott van, múltban és jelenben egyaránt. Nagy csábító! A Biblia az almával nyit, neki köszönhetjük az első emberpár bűnbeesését – de az Apple, a nagy szoftvercég is az almát választotta emblémájának. Már a régi görögök és rómaiak is szerették és fogyasztották az almát. Tudhatjuk még, hogy az almafa virágzásával tetőzik be a gyümölcsfák virágzása: az alma virágzik utoljára.
Egy átlagos almafa termése 15-20 rekeszt tölthet meg. Egy igazi almafa 100 évig is elél. S nem csupán az ember, bizonyos állatok – a lovak, a disznók, a nyulak, a medvék – is szeretik az almát. Az almavirág a méz egyik legfontosabb alapanyaga. A csecsemőnek nálunk almát adnak a hozzátáplálás kezdetén.
Az alma a rózsafélék családjába tartozik. Illata és virága is hasonlít a rózsa virágához! Egy alma átlagban 80 kalóriát tartalmaz. Az almában található rost a pektin, ami csökkenti a koleszterinszintet. Az alma jó C-vitamin-forrás – és savjainak köszönhetően jótékonyan hat az emésztésre. Remek vízhajtó, vértisztító és fertőtlenítő. Az angoloknak van egy gyerekjátékuk, mikor is hátratett kézzel horgásszák ki egy vödör vízből a lebegő almákat. Az igazán érett alma ugyanis lebeg a vízen, mert 25 százaléka víz. (Agatha Christie krimit írt róla, Halloween és halál címmel.)
Az almának nagy antioxidáns-tartalma van, tehát távol tartja a betegségeket. A héja igazi csodaszer: urzolsavat tartalmaz, ami jótékonyan hat a szívre és az izmokra. Ezért nem ildomos az almát meghámozni, persze, az evés előtti alapos mosást nem hagyhatjuk el. A régi mondások szerint: „Napi egy alma az orvost távol tartja. A savas alma a kamasz hasat karbantartja: ha lassan halad, hajtja, ha szalad, marasztalja.”
A kazah hegyekből
Az alma a kazah hegyekből érkezett hozzánk: a házi alma vad őse a Kaszpi-tenger mellől származik. A gyógyításban is használták: a középkorban párolt almát adtak a betegeknek, a vasszegekkel átszúrt almával pedig a vérszegény, sápadt betegeket etették. (A vaspótlás eme módját néhol még ma is alkalmazzák.)
Amerikába a spanyol hódítók vitték el, mégpedig először Mexikóba. Az európai zarándokok pedig Massachusetts területén vetették el az első magvakat. Utána hatalmas almakultusz vette kezdetét a tengerentúlon! Johnny Appleseed az amerikai vadon almafákkal való beültetésén fáradozott, s még most, 250 évvel később is vannak olyan almafák, amelyeket az „Ültetős“ Johnny ültetett. New York beceneve is „Nagy Alma“, Big Apple. A legtöbb almát mégsem Amerikában – ők csak másodikok –, hanem Kínában termesztik.
Ősszel
Bespájzolhatunk belőle, mert az alma nem túl hideg pincében, szellős rekeszekben jól eláll. A nagyon fényes almákat biztosan valami növényvédő viasszal vonták be. Ne ezeket vegyük, mert néha a kicsit „nyomi“ az édesebb! Sőt, az egészségkultusz hívei a férges gyümölcsöket keresik, mert azokat bizton nem permetezték semmivel.
–nagyvendégi–
Kapcsolódó írásunk: Érdekességek az almáról
