Csodálatosak ezek a napok és hetek, az almafa és minden gyümölcsfa virágzásának a hetei. Egy alkonyati séta a virágzó almaligetben minden érzékünket felborzolja, megejtő, ahogy eksztatikusan nyújtózkodnak az ég felé a kicsattanó virágszirmok.
Szinyei híres almafái
Szinyei Merse Pál a plein air festője volt – vagyis kint a természetben festett, mint a nagy francia festők. Ezért sok bántás érte. A kritikusok lehúzták, élénk színeit (főleg a zöldeket) brutálisnak találták. Egyszer, mikor Bécsben állított ki, A pacsirta című képe elé gyeptéglákat hozatott, hogy szembesítse a kritikusokat a valódi zöld fűvel. Csalódásait nehezen élte meg. Felesége el is vált tőle, mert nem bírta elviselni férje dühkitöréseit. Szinyei teljesen megkeseredett, és vagy tíz évig nem vett ecsetet a kezébe, inkább gazdálkodni kezdett. A családi birtokot otthagyta, és saját házat épített, kiterjedt gyümölcsöskerttel. Barátai végül egy festőt küldtek a kertjébe, hátha az majd festésre ösztönözi. Szinyei felvette a kesztyűt, és az első kép, amit tíz év után megfestett, éppen az Almavirág című tanulmány volt – ma a győri múzeumban tekinthetjük meg. Szinyei utolsó 25 évét szakadatlan munkával töltötte, a maga ültette kerteket festette, bár évente 5-6 képnél ekkor sem készített többet. A végén az elismerés is megérkezett: még Ferenc József is vett a képeiből. 1920-ban érte a halál Jernyén, de ekkor már elismert festő volt.
Almavirág
Szinyei Merse Pál festette az almavirágzásról a legszebb képeket. Az Almavirág című kép története kalandos: a második világháborúban a nácik elrabolták, végül egy sóbányában találták meg még sok más értékes (Rembrandt, Michelangelo) művel együtt.
Élete jó részét az eperjesi járásbeli Jernyén – a mai Jarovnice – élte le.
Életének itteni vonatkozása is van – édesanyja például a Sáros vármegyei nőegylet létrehozója volt, és 1848-ban részt vett az eperjesi hadikórház megszervezésében. A kisdiák Szinyei is Eperjesen tanult, mégpedig hatodikos koráig, mikor is összes osztálytársával együtt megbukott. (Szlovák tanáraikat megkergették egy tüntetésen, s azok bosszúból megbuktatták őket.) Élete jó részét az eperjesi járásbeli Jernyén – a mai Jarovnice – élte le.
Isaac Newton
Miért esik le a földre?
Sok legenda fűződik az almához. Azt mondják, milliók látták az almát leesni, de csak az angol tudós, Isaac Newton volt az, aki megkérdezte: Miért esik le a földre? Miért esik mindig merőlegesen lefelé? Miért nem oldalra vagy felfelé hullik? Miért következetesen a Föld középpontja felé?
A mai napig terem az a világhírű almafa, ami alatt anno a fizikus Newton üldögélt. Az anekdota szerint egy alma a fejére esett, mire kipattant a fejéből a gravitáció elmélete... Az almás sztorit az asszisztense írta meg. 1666-ban Newton – mikor a cambridge-i egyetem a pestis miatt bezárt – visszatért az édesanyjához Lincolnshire-ba, és azontúl itt végezte a kísérleteit. Szóval, az almáskertben keringett, és nagyban a fejét törte, mikor eszébe jutott, hogy a gravitáció nem csupán az almát segíti le a fáról, hogy a Föld középpontja felé pottyanjon, hanem még a Holdat is a pályáján tarthatja, annak a mozgását is befolyásolhatja... Utána minden ismerősének elmesélte a történetet, ezért írhatta meg később az asszisztense (aki a rokona is volt egyben). A nevezetes almafát időközben kidöntötte egy vihar, de újra gyökeresedett – és még most is áll, állami védelem alatt éldegél és virágzik. Több helyre is került róla szaporítóanyag, a világ más táján is nőnek utódfái.
Várkonyi almavirágok Dömötör Ede képein
Alma a tudás fájáról
„Ültetett az Úristen egy kertet édenben, keleten, és ott helyezte el az embert, akit formált. Sarjasztott az Úristen a termőföldből mindenféle fát, szemre kívánatosat és eledelre jót...“ – írja Mózes első könyve. A feltételezések szerint a mai Perzsa-öböl területén lehetett az édenkert. Az édenkertben Ádám és Éva olyan szépséget és bőséget élvezett, amely azóta sem létezett a Földön. A fák érett gyümölcsöktől roskadoztak, bármelyikről ehettek bármikor, csak a kert közepén álló élet fájáról nem. Ez volt ugyanis a jó tudás és a rossz tudás fája. Éva azonban a kígyó ármánykodásának hatására megszegte a tilalmat, evett az almafáról, és rábeszélte Ádámot is a bűnre. Az első emberpár ekkor ismerte fel először, hogy szabad választása van a döntéseit illetően – és bizony ki van szolgáltatva az ösztönök gyilkos erejének. A bűn nem maradhatott következmények nélkül, az első emberpárnak el kellett hagynia a paradicsomot. Onnantól Évának fájdalommal kell megszülnie a gyermekeit, és Ádámnak is gyötrelmes a munkája – írja a Biblia.
A bűn nem maradhatott következmények nélkül, az első emberpárnak el kellett hagynia a paradicsomot.
Az almát, mint a bűnbeesés jelképes gyümölcsét, azóta már sokan nagyító alá vették, tudós és kevésbé tudós elmék egyaránt. A Teremtés könyvében nem esik szó konkrétan almáról, azt csak a későbbi szerzetesek vetették fel, akik a malum (almát és gyümölcsöt is jelent latinul) és malus (gonosz) szavakkal játszadoztak. Ma is sokan kétségbe vonják, hogy a bűnbeesés gyümölcse az alma lenne, s inkább a fügére célozgatnak – ezért bátran gyönyörködhetünk az almafavirágzásban, nem fogunk ettől még bűnbe esni. Sőt, boldogabbak leszünk, mert megérint a természet és a teremt(őd)és csodája!
Nagyvendégi Éva
Kaocsolódó írásunk: Almavirág
