Azt tudjuk, hogy mit eszünk, mert az étel ott van előttünk a tányéron. Látjuk a két szemünkkel. Ám hogy honnan került oda, annak az amerikai George Steinmetz járt utána, aki életcéljának tartja, hogy megmutassa: ezt eszed, ezt veszed. Drónnal és egy spéci fényképezőgéppel követi nyomon az étel útját. #feedtheplanet
VEGÁNOK FIGYELMÉBE!
Télen ilyen műanyagtenger alatt termelt zöldségekkel látják el Európa élelmiszerboltjait. A hatalmas, Dél-Spanyolországban található, fehér fóliával fedett ültetvényeken még a hidegebb hónapokban is gazdaságosan termelhető a paradicsom vagy a paprika. Bár a fóliát pár évente cserélni kell, még így is megéri. A rengeteg kidobott műanyaggal pedig már a kutya sem törődik.
Hiába tökéletesen biztonságosak
és ízletesek ezek a paprikák, hibás színük miatt nem engedik őket a boltok polcaira. Több százezer kilónyi friss zöldséget és gyümölcsöt szortíroznak naponta Európa nagy élelmiszerraktáraiban, hogy az üzletekbe a lehető legszebb és legjobb példányok kerüljenek. A maradék egy részét az alkalmazottak viszik haza, a többi, sajnos, a kukában végzi.
Délutáni aukció
egy dél-spanyolországi nagyraktárban. Naponta majd ezer tonna zöldség és gyümölcs cserél itt gazdát, hogy aztán teherautókon Európa nagy piacaira, főként francia, olasz és angol boltok polcaira kerülhessen. Ha télen paradicsomot vagy paprikát vásárolunk, szinte biztos, hogy az egy ilyen (olcsóbb) dél-európai nagyraktárból kerül az asztalunkra.
Kínában a bocikat
először egy-egy kis kunyhóban nevelik, az állatokat naponta kétszer – a legszigorúbb biztonsági előírásokat szem előtt tartva – ellenőrzik. A nagyipari élelmiszer-termelés csodája ez a telep. Az első állatok Ausztráliából érkeztek, a takarmányt Brazíliából és az USA-ból hozzák, az állatok szaporításhoz szükséges hímivarsejteket pedig Kanadából. Nemcsak a termelés, de a feldolgozás is helyben történik. A gépi fejés után pár órával már készítik a friss tejből a joghurtot, sajtot és túrót, ráadásul ezeket helyben is csomagolják.
Kínában, köszönhetően az ország javuló gazdaságának, egyre növekszik a tejtermékek iránti kereslet, amit már csak ilyen megafarmok képesek kiszolgálni. Nem csoda, hogy kínai befektetők a közeljövőben egy százezer marha befogadására alkalmas gazdaság létrehozását tervezik.
INDOOR FARMING
Ma már termőföld sem kell a növénytermesztéshez. Ezen az amerikai „légifarmon” rukkolát, fodros kelt, vízitormát és sok más salátanövényt termesztenek, méghozzá talaj és napfény nélkül. Ez utóbbit LED-lámpák pótolják, míg a levegőben lógó gyökerek időnként tápoldatos, műtrágyás zuhanyt kapnak.
Mintegy 4 millió tyúk
több mint 2,5 millió tojást tojik naponta Latin-Amerika legnagyobb farmján. Egy-egy ilyen ketrecben pontosan 26 példány fér el. A szárnyasok 4 hónapos koruk előtt rakják az első tojásokat, majd körülbelül két éven keresztül élnek ezen a rendkívül magas fokon automatizált telepen, hogy végül egy vágóhídon kössenek ki. A farmon ott van minden egy helyen. A tojások a ketrecekből egyenesen egy több száz méteren kanyargó futószalagra kerülnek, ami előbb az osztályozóba, majd a tisztító- és csomagolórészlegre szállítja azokat.
PULYKAGYÁR-PERMETEZÉS
Egy munkás fertőtlenítővel permetezi egy amerikai pulykafarm állatait. Egy-egy ilyen pajtában közel hatezer, gyakorlatilag teljesen egyforma állat zsúfolódik össze. A vegyszereknek köszönhetően mégis egészen alacsony, alig 4%-os az elhullás az alatt a másfél év alatt, amíg elérik a 10-12 kilós vágósúlyt. A vágásérett állatokat egy hatalmas futószalagra terelik, amely egyenesen a rájuk várakozó teherautók rakterébe szállítja őket. Pár órával később már egy közeli vágóhídon dolgozzák fel ezeket a frissen leölt példányokat. Az állatfarmokon folyó munkát csak ritkán engedik dokumentálni, de a vágóhidakra még ennél is nehezebb, gyakorlatilag lehetetlen bejutni egy fotósnak.
ALKONYATI SÁRGA ÜVEGHÁZAK Ezekben az üvegházakban a korán sötétedő téli napokon is zajlik a munka. A napfényt speciális lámpákkal pótolják, így egész évben szállíthatják külföldre a hidropóniás technológiával termelt zöldséget. Nem árt tudatosítani, hogy bár Hollandia sokkal kisebb, mint Szlovákia, mégis a világ második legnagyobb élelmiszer-exportőre.
A hidropóniás növényekkel teli üvegházban hamar hozzászokik az ember szeme a furcsa megvilágításhoz, ami nem úri huncutság. Nem véletlenül használnak ugyanis sárga vagy pink színű lámpákat. A fejlődésük korai szakaszában járó növénykék nem tudják felhasználni a fény spektrumának zöld részét, a rózsaszínű lámpák segítségével viszont kitolható a növekedésük. Például a magenta Led-lámpák gondoskodnak arról, hogy egyforma mikrozöldségek teremjenek. A holland üvegházas zöldség jobb ízű, mint a spanyol, de sokkal drágább. Az üvegházi termelés ugyanis a kezdetekben nagy anyagi ráfordítást igényel.
Tudja, mitől lesz szép
sárga színe a gyümölcslének vagy a margarinnak? A répában is megtalálható béta-karotint színezékként is ismeri az élelmiszeripar. A címkéken E160a-ként találkozhatunk vele. Sós vízben élő algák segítségével állítják elő Ausztráliában.
–néva–
Kapcsolódó írásaink: Zöld trendek, Avokádó és társai
