Orvos és esztéta

Maszkhatású homlok, mimikától megfosztott arcok, óriásira töltött száj: többségünknek ez a kép ugrik be először, mikor a szépészeti beavatkozásokra gondolunk. Pedig az esztétikai orvoslás nem a túlzásokról szól. Ahogy Faragó-Méry Hajnalka bőrgyógyász (30, Csenke) fogalmaz: a végeredmény akkor jó, ha szinte láthatatlan.

Faragó-Méry Hajnalka bőrgyógyász: a végletek közt praktizál. Egyik rendelőjében fekélyeket, bőrkiütéseket kezel, a másikban a szépség oltárára esküszik. „Én nem szeretnék mást, mint becsületesen végezni a munkámat, és segíteni. Szeretem a bőrgyógyászatot, és szeretem az esztétikai orvoslást is: azt viszont sajnálom, hogy az utóbbiban több pénz van. Holott a bőrgyógyászat lenne a fontosabb, mert az az életről szól!

Faragó-Méry Hajnalka (Fotó: Dömötör Ede)

– Bőrgyógyász és orvos esztéta: hogyan született meg ez a párosítás?

– A biológiatanárom bogarat ültetett a fülembe, ugyanis kijelentette, hogy el tudna engem képzelni orvosnak. Később már tudatosan készültem a pályára. A Szlovák Egészségügyi Egyetemen diplomáztam, majd a Miczkiewiczova utcai kórház bőrgyógyászati osztályán dolgoztam. Az egyik nap felhívott az Interklinik, hogy lenne-e kedvem náluk dolgozni. (Az Interklinik orvosi esztétikával foglalkozó klinika Pozsonyban – a szerk. megj.) Ám én nem akartam otthagyni a bőrgyógyászatot – így másfél évig arról szólt az életem, hogy alig végeztem az egyik helyen, már futottam a másikra. A klinikán hónapokig csak figyeltem, hogy a kollégák mit csinálnak, és hogyan. Aztán én is elkezdtem dolgozni: a kevésbé invazív beavatkozásoktól, amikor nincs szükség sebek ejtésére, haladtam az invazívakig. Most minden kedden és csütörtökön Pozsonyban dolgozom az Interklinikben, a hét többi napján pedig Nyitrán rendelek.

– Melyik áll közelebb hozzád, a gyógyítás vagy az arcfiatalítás?

– Nem tudnék választani. A bőrgyógyász autoimmun betegségekkel, allergiás reakciókkal, fekélyes lábakkal foglalkozik. Ezután 180 fokos fordulatot teszek, amikor a másik helyemen a szépség oltárán áldozok: lézeres és injekciós terápiákat végzek, kinövéseket, pigmentfoltokat vagy zavaró erecskéket tüntetek el.

A hialuronsav egy óriási molekula. A nem „keresztkötött” hialuronsav 24 órán belül lebomlik: ezekkel dolgoznak a kozmetikusok. Az orvos keresztkötött készítményeket használ: a molekula egy hosszú lánc, és ahhoz, hogy tartós legyen, a szálakat keresztbe kell kötni..

– Ez azt jelenti, hogy botoxot is szúrsz?

– Igen, és mellette például mezoterápiás kezelést és a kémiai hámlasztást is végzek. Tudnivaló, hogy a botoxos és a hialuronsavas kezelés vagy a szájfeltöltés kimondottan orvosi esztétikai feladat. A kozmetikus a felhámnál megáll, tovább nem mehet, minden más már az orvosi esztétika terepe. A lézeres vagy injekciós kezelés ugyanis kockázatot jelent.

– Sok kozmetikus titokban szájat tölt vagy botoxszal kezel. Mi tartsunk erről?

– Dühít, hogy még mindig vannak olyanok, akik haszonlesésből kockára teszik mások egészségét. Botoxot, hialuronsavat csakis orvos szúrhat! A kliensektől többször hallom, hogy a beavatkozás után reklamálnak, persze hiába. Tűvel dolgozni felelősség! A hialuronsavas injekciónál eret érhet a tömény gél: és ez mindenkinél, még a legprofibb orvosnál is előfordulhat. Ha nem veszik észre időben, hogy megszűnt a vérellátás, szövetelhalás is bekövetkezhet. Mi mindig tartunk magunknál egy speciális enzimet, aminek savoszlató hatása van: ilyen esetben ezt kell alkalmazni.

– Hogyan zajlik egy esztétikai kezelés lépésről lépésre?

– A beavatkozást megelőzi a konzultáció, amikor megbeszéljük, hogy a kliens mit szeretne, mi pedig elmondjuk, hogy milyen eljárást ajánlunk. Az arc komplex terület: minden mindennel összefügg. Jó példa erre az orr és a száj közti redő: régen úgy próbálták kisimítani, hogy a ránc alá fecskendezték be a hialuronsavat. Ma inkább megkeressük, hogy mitől alakult ki az a fránya ránc. Leggyakrabban a gravitáció az oka, mert lehúzza a bőrt. Ilyenkor elég, ha az arccsont tájára szúrunk egy pici hialuronsavat, az már felemeli a lecsüngő területet, és kisimul a ránc. A beavatkozás előtt mindig elmondjuk a kliensnek, hogy mi fog történni, és milyen komplikációk léphetnek fel. Ha botoxot szúrunk, akkor előtte hűtés segítségével érzéstelenítjük a területet. A hialuronsavnál zsibbasztó hatású krémet használunk. Az applikálást mindig lassan végezzük. Végül megbeszéljük, hogy a kliens mikor jön ellenőrzésre – és ha van rá igény, utántöltésre. A természetes hatás elérése érdekében egy hónap után javasoljuk az utántöltést. A botoxos kezelés után négy órán keresztül nem szabad lehajolni és lefeküdni. A hatóanyag cseppfolyós állagú, fiziológiás oldatban van feloldva: ha nem vigyázunk, oda is kerülhet belőle, ahová nem szeretnénk. Plusz két-három napig nem ajánlatos alkoholt fogyasztani, sportaktivitást végezni, valamint kerülni kell a napfényt, a szoláriumot és a szaunát.

– Mennyire lesz tartós a végeredmény?

– Ez függ az anyag minőségétől, mivel különböző minőségű és árfekvésű anyagok vannak a piacon. Plusz függ többek között az anyagcserétől és az életmódtól. Könnyebb és nehezebb hialuronsavak vannak: a tartósak értelemszerűen nehezebben oldódnak. Ráncfeltöltésnél a ráncok alá fecskendezve térfogatot pótolnak. A szájba vagy a szem alá például nem szúrhatunk kemény, tömör savat, mert itt vékony a bőr. A hatás is nagyjából fél évig tart. A kontúrok kiemeléséhez már tartósabb készítményt használunk, ezek akár egy évig is bírják.

Minél nagyobb a térháló, annál nehezebb a hialuronsav-molekula. A magasabb térháló nemkívánatos immunreakciót is kiválthat, szájfeltöltésnél például csomósodást okozhat...

– Melyek a kezelést kizáró okok?

– Kizáró oknak minősülnek az autoimmun-, izom- és idegbetegségek, a cukorbetegség, az epilepszia, és a terhesség, szoptatás is. Várandós nőkön etikai okokból nem tesztelték az anyagot. Arra is oda kell figyelni, hogy a páciens anamnézisében szerepel-e allergia. Ha valaki például allergiás a méhcsípésre, nagyobb eséllyel produkál allergiás reakciókat kezelés közben vagy után.

– Mennyire fájdalmasak ezek a beavatkozások?

– A szájfeltöltés fájdalmas lehet, ugyanis az ajkak bőre nagyon vékony, és tele van idegvégződésekkel.

– Gyakran keresnek meg elrontott „munkákkal”?

– Rengetegszer. Például ha a kliensek orvost váltanak, és mindenki más készítményt fecskendez be, máris megvan a baj. A száj volumenizálásával a vékony ajkak teltté tehetők. De ha rosszul töltik fel, a sav becsomósodhat, sőt már olyan esetet is láttam, hogy a nyálkahártya alatt rakódott le a hialuronsav. Ilyen esetekben a savat szétoszlatjuk, de sajnos, néha nem elég egyetlen alkalom. Szerencsére a szájon vékony a bőr, hamar visszahúzódik, nem ereszkedik meg.

– Mi történik, ha valaki túlzásokba esik, és kacsaszájat kér?

– Ha nem tudok azonosulni a kliens elképzelésével, akkor nem vállalom a beavatkozást. Nekem a munkám a kézjegyem. Sajnos, a páciens függővé válhat, vagyis sokszor nem elégszik meg azzal, amit lát a tükörben, mindig többet és többet akar. A kacsaszáj nem esztétikus. Az orvosi esztétika küldetése az, hogy kisebb-nagyobb alakításokat, arcfiatalítást végezzen a kliensen, miközben megőrizzük az arc karakterét. A mi munkánk akkor jó, ha nem látszik, ha a kívülállónak csak az tűnik fel, hogy: „Jé, de jól nézel ki!”

– Melyik korosztály keres meg?

– A fiatalok botoxra, szájfeltöltésre, kontúrkiemelésre járnak, az idősebbek mezoterápiára, töltésekre. Nem egy 18 éves csak azért akarja feltöltetni a száját, mert ezt látja Kardashianéknál az Instán. Ám ez nekik még nem való! Sokaknál viszont genetikai okokból hamarabb kialakulnak a mimikai ráncok, és nem tartom ördögtől valónak, ha valaki hamarabb elkezdi a botoxot. Főleg a szemkörnyék és a homlok ráncosodik, ezért nem mindig kell megvárni a negyvenéves kort. Mert a ráncok fixálódnak, töréseket hoznak létre a bőrben, s később már nem lehet kiradírozni őket. A homlok vízszintes ráncaiba botulinumot fecskendezünk, a függőleges ráncokat, a szemek sarkában képződő szarkalábakat hialuronsavval kezeljük. Én három éve szúrom magamnak a botoxot, s úgy gondolom, hogy nincs ebben semmi szégyellnivaló.

– Miért negatív a botox megítélése?

– Mert a nők csak a rosszul töltött botoxot veszik észre. A jó munka – ahogy említettem – láthatatlan. Kiben kelt jó érzést egy mimikától megfosztott, lebénított arc? S ez valahol az egész esztétikai orvoslást is stigmatizálja. Ha elmondom az embereknek, hogy mivel foglalkozom, rögtön a túltöltött szájak és a maszkhatású arcok jutnak eszükbe.

A kliensek orvost váltanak, és minden orvos más készítményt fecskendez be, melyek nem férnek meg egymással, és csomók, egyenetlenségek alakulhatnak ki...

– Férfi vendégeid is vannak?

– Vannak, de kisebb arányban. Ők elsősorban az izzadás megszüntetését kérik: kellemetlen, amikor az ing átázik a hónaljnál. Ilyenkor is jó célt szolgál a botox, mert jócskán enyhítheti az izzadást. Van egy építész páciensem, aki a tenyerébe kért botoxot: annyira izzad a tenyere, hogy nem tud rajzolni.

– Az a hír kering errefelé, hogy egyes orvosok hígítják a hialuronsavat. Mire figyeljünk az orvos kiválasztásánál?

– Figyeljünk arra, hogy a szemünk előtt nyissák fel a steril ampullát. És mindenképp nézzük meg, hogy az orvosnak milyen előképzettsége van. Én csak azzal az orvossal végeztetnék beavatkozást, aki hagy időt a konzultációra, s akitől tudunk kérdezni.

– Az árak mennyire mérvadóak?

– Nem minden drága termék garantálja a minőséget. Ellenben minden, ami olcsó, rossz minőségű. Nálunk 1 ml hialuronsav 250-300 euróba kerül, de ritkán szúrunk egy teljes adagot. Ha valaki túltölteti a száját, az anyag felvándorol a száj fölé, s máris kész a „majompofa”.

Szép munka esetén a bőr szépen kisimul a túltöltésnél, viszont jókora táskák keletkeznek a szem alatt. Én szem alá általában 0,3 ml-t töltök, de kezeltem már olyan hölgyet, akinek mindkét oldalra 1 ml anyagot töltöttek. Alig látott, úgy bedagadt a szeme!

– Előfordult már a praxisod során, hogy komplikáció lépett fel?

– Egyszer botoxot szúrtam a szem körüli szarkalábakba, utána hialuronsavat az arcba. A kliensnél annyira lecsökkent a nyirokkeringés, hogy bedagadt a szeme. Rögtön szétoszlattam a hialuront, majd utántöltöttük, így rendbe jött. Természetesen a kezelés után is bármikor megkereshet a kliens, ha kérdése van.

– A ráncok kialakulásáért valóban a napsugárzás a felelős? Vagy a genetikai hajlam az elsődleges?

– A genetika, a napsugárzás és a káros életstílus: talán ilyen sorrendben. A szoláriumot és a napozást ajánlatos elkerülni, s állandóan viseljünk fényvédőt – még télen is, mert a fény az üvegen is áthatol. A folyamatos hidratálás szintén fontos. A kollagént táplálékkiegészítők formájában is bevihetjük a szervezetbe. Sok tanulmányt olvastam erről a témáról: egyértelműen kitűnt, hogy a kollagén fontosabb a bőrnek, mint az ízületeknek!