Találós kérdés: melyik az a falu, amelyik nálunk található, és olyan híres, hogy a világörökség része? Római őrtorony jelzi, hogy itt bizony érdemes megállni, és körülnézni... HÁT, PERSZE, IZSA!
A Duna mentén vagyunk, itt húzódott valamikor a limes, a római birodalom határa. S Izsán bizony egy római kori katonai erőd maradványai találhatók. Kuriózum ez! A Leányvár a Duna bal partján, a barbarikumban épült (vagyis a barbárok földjén). Nincs még egy római erődítmény, ami a római limesen kívül állt volna! Írásunkban Izsa határának nevezetességeit járjuk körbe. (Fotó: Cséfalvay Á. András)
Az ország legdélibb faluja Izsa, 1700 lakosa van...
Nem csoda, hogy a Római Birodalom dunai limese felkerült világörökségi listára. Tavasszal felhúzták az UNESCO zászlaját Izsa határában. Nagy dolog ez az itteni kis közösség életében. Több mint száz éve, hogy egy elszánt helyi tanító, Tóth-Kurucz János amatőr régészként ásatásokba kezdett, s dokumentálta az azóta híres Leányvárat – persze, arra gondolni sem mert, hogy az ő szorgalmának hála, szeretett faluja egyszer majd felkerül a világtérképre.
A kék zászló magasan lobog a töltés mellett... Nem véletlenül: a Duna bal partján épített római kori erőd, a Leányvár igazi kuriózumnak számít!
Múzeum is van itt. S nem is akármilyen!
Pár éve Izsán múzeumot hoztak létre, hogy bemutassa az ásatások által fellelt tárgyakat. A múzeum épülete 1930-ban épült, egy családi ház volt: egykor az egyetlen izsai zsidó család tulajdonában állt – persze, aztán a háború alatt őket is deportálták a zsidótörvény értelmében. Litomericzky Nándor építész tervei alapján az épület új külsőt kapott, nemrégiben pedig Iparművészeti Műhellyel bővült. A római kori leletanyag mellett a 3D nyomtatású makett látványosan feleleveníti a Leányvár – az egykori római katonai tábor – kinézetét.
Külön részt szentelnek Tóth-Kurucz Jánosnak, akik feltárta és dokumentálta a Leányvárat. Tervekből ma sincs hiány, a Leányvár mellé például látogatóközpontot terveznek építeni...
Hogy ez mit jelent? Nem mást, mint azt, hogy Izsa várja a turistákat. Egy normális világban ugyanis a világörökségi helyszínekre özönlenek a turisták, akiket méltó módon illik fogadni! Amihez persze infrastruktúrát kell teremteni...
A turistának el kell ide jutnia (jó utakon), ennie kell, innia, megpihennie, vagyis megszállnia egy jó kis motelben, hogy lelkes befogadóként élvezni tudja a kulturális és természeti élményt. Mégpedig felülnézetből, mert a helyszín így majd nagyobb látványt nyújt majd (ezt már Domin István polgármester mondja a terveket lapozgatva).
Izsán múzeum mutatja be a római kori leleteket... Megtekinthetjük az amatőr régész és felfedező, Tóth-Kurucz János személyes tárgyait, első cserépleleteit. Sőt, az általa felvázolt Leányvár alaprajzát is megcsodálhatjuk.
Bokrosi szikes
Kérdezhetnénk: A római maradványokon kívül milyen érdekesség van még Izsa határában? Hát a Bokrosi szikes! Ez a Duna mente egyik természeti kincse, ami magas sótartalmú talajának köszönhetően különleges növényfajok és állatfajok élőhelye. Mindössze 10 hektárnyi kiterjedésű, de egyedülálló színfoltot képez a sókedvelő és sótűrő növények számára. Ilyen a kritikusan veszélyeztetett bárányparéj, a sziki üröm, a sziki útifű, a pozsgás őszirózsa. Különféle sáskák, például is a szikes területeken nagyon ritka sisakos sáska, de különféle ritka fajú lepkék, a fürge gyík, a haris és a tövisszúró gébics otthonául szolgál.
A szikesek egykor összefüggő területet alkottak, de a legeltetés megszűntével, az erdősítések miatt mára parányi szigetekké zsugorodtak. A szikes megmaradásának titka ugyanis a legeltetés, amivel az alacsony lágyszárú növénytakarót fenntarthatják. A Bokrosi szikes ma nagyfokú védelmet élvez...
Ezért is nyújt bizarr látványt a szikes melletti szemétdomb! A szeméttelep daganat a falu testén! (Nem azért, mert van, hanem mert itt van!) A polgármester elmondja, hogy az üzemeltetője egy magáncég. Hogy lehetne eltüntetni?
„A szemetet le lehetne fedni fóliával, befedni földdel, növényzetet ültetni a tetejére; de a domb akkor is itt marad. A másik megoldás egy szemétégető létesítése valahol a közelben, de a lakosság ez ellen is tiltakozott" – magyarázza a polgármester úr. Szóval, ördögi kör ez.
Bizarr látványt nyújt a szikes melletti szemétdomb
Bokrospusztai major
Ezt se felejtsük ki, mert ez is a határban van! Nem messze a szikestől található Bokrospuszta: a majorság az 1700 évek végétől tartozik a faluhoz. Esztergomi érsekségi birtok volt valamikor, a világháborúig élte virágkorát. A 130 éves épületekben cselédek és mesteremberek éltek és dolgoztak. Majd a majorságot államosították, a fordulat után a tönkrement szövetkezetet elárverezték. Így került a Sámson család tulajdonába, akik ma burgonyát termesztenek itt.
S hogy még mitől érdekes? Attól, hogy ma a major az agroturizmus helyi hídfője. A régi épületeket ugyanis Sámsonék helyrehozták, a kúriát panzióvá alakították.
S ezzel az agroturizmus egyik hídfőjévé vált! A családi vállalkozásként működtetett major a múlt tiszteletével próbálja építeni a jövőt. Az agronómus, Sámson Enikő a családjával élő tájházat létesítettek a majort kiszolgáló épületegyüttesből.
A kovácsműhely a mesterségek tárháza, míg a másik helyiség a hagyományos konyhát és tisztaszobát hivatott bemutatni... Gyerekek, felnőttek egyaránt élvezik, hogy itt beleugorhatnak a dunyhás ágyba, és kipróbálhatják a szerszámokat.
Az izsai tájház berendezése
Szent Mihály a templomban
A település három temploma közül a katolikus a legrégebbi, amit Szent Mihály arkangyal tiszteletére szenteltek fel. A templom a 16. században épült, de kisvártatva, 1599-ben Bocskai István – a későbbi erdélyi fejedelem – hajdúi csaknem teljesen lerombolták.1774-ben állították helyre, a rokokó szószék és a főoltár ebből az időből származik.
A főoltár Szent Mihályt ábrázoló festménye 1883-ból... Mihály a mennyei hadak, az angyalok nagy vezére...
Gyökeret és szárnyakat!
A pozsonyi kanonok, Döme Károly egykor izsai plébánosként alapította a falu első iskoláját. Manapság (sajnos) a város, Komárom közelsége elszippantja az iskolaköteles gyerekeket. Az iskolát 60 diák látogatja – és a dupla létszám lenne az ideális... Viszont az idejáró diákokkal a tanítási órákon túl egyénileg is foglalkoznak.
Veleba Georgina egy éve került az igazgatói székbe, ezzel az intézmény is új lendületet kapott.
Természetközeli szemlélet, élménytanítás, játékos tanulás – csak pár módszer, amit az intézmény falain belül alkalmaznak... Az iskola csak összefogással tud fennmaradni, ezért mindent megtesznek, hogy vonzó tanintézménnyé váljon a környék számára. A fiatalságnak gyökeret és szárnyakat ad, ezért az önkormányzat teljes mellszélességgel kiáll az iskola mellett...
