Búcsúkor jöttek a jókaiak, messziről fel lehetett őket ismerni! A férfiak nyakát is hatalmas golyva csúfította...
A pajzsmirigy, ez az alig húszgrammos kis szervünk nagy bajokat okozhat. Nélküle, illetve az általa termelt hormonok nélkül semmi nem működne a szervezetünkben. A pajzsmirigynek, hogy létrehozza a hormonjait, jódra van szüksége. Sok ember nem vesz magához elegendő jódot, pedig összesen csupán 5 grammra van szükségünk egész életünk folyamán! Jódhiány esetén elszaporodnak a pajzsmirigy sejtjei (a mirigy térfogata megnő), hogy a szerv el tudja látni a feladatát. Ekkor beszélünk strúmáról vagy golyváról. Ez az egyik legelterjedtebb pajzsmirigybetegség. Sokszor nem is látszik kívülről, pedig a beteg pajzsmirigy akár a 2000 grammos nagyságot is elérheti.
Hormontérkép, majd ultrahang!
Az endokrinológusok rendelőiben nőket látunk, akik féléves időközönként kontrollra érkeznek, mert figyelemmel kell kísérni a pajzsmirigy hormonjának szintjét a vérben. A pajzsmirigyvizsgálat egyszerű: vérvétellel kezdődik. A vér laborvizsgálata során megállapítják a vérben keringő hormon mennyiségét, vagyis szó szerint hormontérképet készítenek. Az eredmény a fő támpont az orvos számára. Ultrahangos vizsgálattal, mágneses rezonanciával vagy CT-vel pedig ki lehet szűrni a pajzsmirigy elváltozásait, a megnagyobbodást, a göbök vagy más kórkép megjelenését. A pajzsmirigy-alulműködés nem gyógyítható, de a beteget hormonpótlással tünetmentessé lehet tenni. Túlműködés esetén is gyógyszeres kezelést lehet alkalmazni, de számításba jöhet az izotópkezelés is, amely egy időre megszüntetheti a túlműködést.
Hosszú várakozási idő!
Nálunk az illetékesek nem veszik komolyan a pajzsmirigybetegségeket! A veszélyeztetett régiókban, ahol magasabb a betegek aránya (mint például a Csallóköz), hiányoznak a szűrőprogramok. A betegnek néha hónapokat (!) kell várni a kivizsgálásra, és akkor is az egész nap rámegy a vizitre. Pedig, mint az orvos mondja:
„Az agy nagyon érzékenyen reagál a pajzsmirigy hormonjaira. Már a legkisebb hormonszinteltérés is komoly szorongást vagy depressziót válthat ki, miáltal felborul az érzelmi egyensúly. Mindez például csökkent szexuális érdeklődéshez vezet. Ehhez társulhat fáradtság, kimerültség vagy egykedvűség, melyek szintén csökkentik a vágyat.“
A policisztás petefészek betegség (PCOS)
Ez a leggyakoribb, női hormonrendszert érintő betegség. Ma ez a meddőségek fő oka. Jellemző rá a férfi nemi hormonnak, az androgénnek a túlsúlya. Ez normál esetben is jelen van a női szervezetben, de nem ekkora mértékben. A tünetek közé tartoznak: a kimaradó vérzések, vagy szinte nincs is menstruáció, a szőrösödés (arcon, akár mellkason is), a zsíros bőr, az inzulinrezisztencia, a túlsúly. Mára bebizonyították, hogy minden második PCOS-beteg jelentős D-vitamin-hiánnyal küzd, különösen azok, akiknél nagyobb hasi elhízás van. A PCOS mozaikszó: jelentése policisztás ovárium szindróma. A nevet adó petefészek-elváltozás úgy alakul ki, hogy a petefészken egy vastag, kéregszerű bevonat képződik. Ez a kéreg aztán megakadályozza az érett pete kilökődését, a tüszőrepedést. (Ezért nincs megtermékenyülés.) A meg nem repedt tüszők maradványaiból alakulnak ki a folyadékkal teli ciszták: ez adja az ultrahangvizsgálat során a jellegzetes „sokcisztás“ ultrahangképet. Ma még nem gyógyítható betegség.
Biopszia
A pajzsmirigyből szövetet, mintát vesznek ki, hogy megvizsgálják.
A golyva mint tájbetegség!
A 19–20. század fordulójára a Csallóköz a golyva, és a vele gyakran együtt járó kretenizmus legfőbb fészkeként vált ismertté. Külföldi orvosok utaztak ide kifejezetten azzal a céllal, hogy ezt a Csallóközhöz kötött betegséget megvizsgálják. Például Julius Wagner-Jauregg, a neves bécsi, Nobel-díjas orvosprofesszor a pajzsmirigybetegségek gyógyítása terén elért eredményeit főleg csallóközi kutatásainak köszönhette.
A szellemi fogyatékosságok száma azonban idővel csökkent, mert a 20. század folyamán egyre kevesebb említését találjuk. Ezt egyesek azzal magyarázzák, hogy a vasút és az új utak megépítésével a Csallóköz már kevésbé volt elzárt. A jódhiány mellett a kretenizmus fő okának ugyanis a belterjességet sejtették, magyarán: az itteni rokonok egymás között házasodtak. Ám továbbra is rengeteg golyvás volt a régióban.
A Prágai Magyar Hírlap 1937-ban nagyon sötét képet festett a Csallóköz fővárosának, Dunaszerdahelynek a szegénységéről. A katolikus iskola diákjait így írta le: „A hiányos táplálkozás sápadttá teszi arcukat, mert úgyszólván valamennyien vérszegények. A kényszerült mértéktelen vízivás, a csallóközi ivóvíz jódhiánya pajzsmirigytúltengést eredményez. Az iskola egészségügyi statisztikája közel háromszáz beteget jelzett a múlt évben. A 8000 lakosú Dunaszerdahelynek, amelyhez körülbelül 60 község népe kapcsolódik, nincsen kórháza, holott enélkül a golyvajárvány megszüntetése lehetetlen.”
A jódhiány miatt alacsony szinten működő pajzsmirigy azonban nemcsak kretenizmust és golyvát okozott, de például gyomorsüllyedést, sérvet, lúdtalpat is.
A kór megelőzésében igazi áttörést csak a második világháború után értek el, amikor megállapították, hogy nemcsak a vízben, de a talajban, az ételben, a levegőben is a szükségesnél kevesebb jód volt. Ezért 1951-től – először csak az érintett vidékeken, majd az ország egész területén – kötelezően elrendelték a jódozott só fogyasztását.
Golyvás falu Az ötvenes-hatvanas években például Jókáról és Alistálról azt tartották, hogy „golyvás falu”. A nem éppen empatikus szóbeszéd szerint, ha este a gazda hívta be a libákat, kacsákat, törekvése csak nehezen ért célba, mert a nehéz légzés és fújtatás miatt a jószág megijedt és visszafutott.
