Címlaplányunkkal, Kurucz Klaudiával bejárjuk a festői Amalfi-partot.
Klaudia marketinges, menő posztokat készít az Instájára. Az Instagramon a látvány mindent visz, az influenszerek már minden olasz villakertet és kilátót végigjártak, minden arra érdemes fagyizóról szelfit csináltak. Az internet népe pedig követi őket, hogy bejárja ugyanazokat a helyszíneket. Klaudia is útnak eredt, hogy megnézze, mi az igazság a felhájpolt látnivalókról. Vagyis: mit tudnak az olaszok, amit mi már régen elfelejtettünk.
Nyitóképünkön Caprit láthatjuk a nevezetes Faraglioni-sziklákkal, melyeken kék gyíkok sütkéreznek ott, ahol állandó a hullámverés. A három sziklát a tenger és a korrózió formálta ilyenné, egykor barlangok lehettek. A rajtuk élő kék gyík pedig mimikrizik: kék színét a tengerről másolta, hogy jobban el tudjon bújni. (Több kék gyík nincs is a világon.)
A sziklákról már Homérosz is írt, szerinte egy küklopsz, egy egyszemű szörny dobta le ezeket az alakzatokat a sziget tetejéről a tengerbe... Régen tüzet gyújtottak rajtuk, hogy a hajósok elkerüljék. Az itteni kékről színt is elneveztek, ez a „Capri-kék”. Capri szépségeit hajótúrán tudjuk bejárni, ezt nem szabad kihagyni, ahogy a Capriról elnevezett kapribogyót és a „torta caprese”-t sem.
Positano színes házai felkúsznak a hegyekre, így új meg új kilátókat tesztelhetünk le, ha bírjuk szusszal. Ma a fél világ ide jár megbámulni ezt a csodát. A templom majolikakupolája talán a legtöbbször fotózott látványosság.
A Le Sirenuse szállodából a legszebb a kilátás, a dolce vitát testesíti meg. Az ördög itt is a részletekben lakik, minden stílusos... A kompokról turistahordák özönlenek Caprira, hogy megcsodálják a Kék-barlangban a kék víz sajátos árnyalatát. A magyarázat szerint a kis barlangnyílás szöge miatt a színskálából a piros kimarad, csak a kék törik meg kintről.
Milyen helyspecifikusság okozhat meglepetést? Talán az, hogy mindenhol dohányoznak, még étkezés közben is. Klaudia ugyan nem dohányzik, de hogy átadhassa az életérzést, feltöltött egy teraszos-cigis képet is az Instagramra.
A 45 kilométer hosszú Amalfi-part szíve, Amalfi: itt volt az első olasz tengeri köztársaság, itt alkották meg a hajózás kézikönyvét.
A part citromültetvényei világhírűek: a citrom óriásira nő a kedvező éghajlatnak köszönhetően – némelyik akkora, mint egy dinnye, íze pedig extrán zamatos. Amalfiban készül a legfinomabb limoncello: itt van a citromlikőrgyártás központja, de citromos tészta is van. Az ültetvények veszélyben vannak az erdőtüzek miatt, de a fiatalok sem akarnak a citromteraszokon dolgozni.
Capriról jól látható Nápoly, az itteniek tehát naponta szembesülhettek elszigeteltségükkel. De azt mondják, elég egy limoncello éjfélkor, az mindenre gyógyír. Ehhez persze több napra van szükség.
A legszebb kilátás Ravellóban vár ránk. A Villa Rufolo igazi látványosság, a mediterrán világ szépségét itt tudjuk a leginkább belélegezni. Mennyi találékonyság!
Positanóban magunkba szívhatjuk a vadmenta és a tenger napsütötte illatát, hempereghetünk a kavicsos strandon: igazán élhetünk.
Pálma, mimóza, babér, ánizskapor és olajfa árnyékában, kis dűlőutakon sétálhatunk – a helyiek régen szamarakkal közlekedtek itt. A falucskákban az árnyékos lugasokban macskák alszanak, az ajtóhoz közel bazsalikom van, hogy illata elhajtsa a bogarakat...
