Túlélőcsomag viharálló kapcsolathoz

Hinnénk-e, hogy 7 olyan jól elkülöníthető eltérést találni, melyek lézerpontossággal megmutatják, mit tudnak jobban a boldog párok? Ma ezek számítanak a jó házasság 7 kulcsának, amelyek a beragadt ajtót is ki tudják nyitni.

Párkapcsolataink egén sokszor jelennek meg felhők. Néha csak rövid időre, néha viszont alapos vihar kerekedik belőlük. Mihalec Gábor párterapeuta (Szeged) szerint hét kulcs van, amelyik ilyenkor ajtókat nyit, hogy menedéket találjunk. Szerinte a házasság olyan, mint amikor két hegymászó egymáshoz erősíti magát: vagy együtt buknak el, vagy – győzedelmeskedve a viszontagságok fölött – együtt jutnak fel a hegycsúcsra.

Mihalec Gábor párterapeuta

A történet

A 2020-as Covid-járvány idején Mihalec Gábor összeállított egy kérdőívet, és megkérte az internet népét, hogy töltse ki. Adatelemző fia és egy statisztikus barát segítségével dolgozta fel a válaszokat. A végén 7 jól elkülöníthető eltérést találtak, melyek megmutatták, hogy miben jobbak a boldog párok.

– Melyek ezek a biztos pontok? – kérdezzük tőle.

– Az első, hogy képesek beszélni az érzéseikről – kezdi a párterapeuta. – Ez a férfiak számára nehéz, minket ugyanis évszázadokon át úgy neveltek, hogy fojtsuk el az érzéseinket. Biztosan mindenki megfigyelte már, hogy mikor egy kisgyerek elesik, sírásra görbül a szája, de a szeme sarkából azért ránéz a szüleire: mit tegyen? Ha az apuka azt mondja: „Fiam, ez katonadolog, kapd össze magad”, akkor lenyeli könnyeit. Idővel ezek a kisfiúk felnőnek, megházasodnak. A házasság egy érzelmi viszonyrendszer. Ha itt nem beszélünk, hanem mindig összekapjuk magunkat, akkor az elfojtott érzelmek szétfeszítik a kereteket.

– Mi lehet erre a megoldás?

– Egyszer, mikor hazafelé tartottam kocsival, a rádióban meccset közvetítettek. Rácsodálkoztam, hogyan lehet ilyen vizuálisan kommentálni... Ez adta az ötletet, hogy azokat a férfiakat, akik nem tudnak megnyílni, valami ilyesmire fogom megkérni. Beszéljenek úgy az érzéseikről, mintha egy meccset közvetítenének. Valahogy így: A harag már közeledik a kapu felé, de egyik oldalról próbálja kicselezni a düh, a másik irányból leszereli a frusztráció... És láss csodát, ment. Hatalmas változást hoz a kapcsolatunkban, ha elkezdünk az érzelmeikről beszélni.

Az érzelmeknél nincsenek jobb érvek. Megfigyeltem, hogy közelebb húzódnak egymáshoz a párok, mikor az érzelmekről beszélgetnek előttem. Még a negatív érzelmek megosztása is közelebb hozza őket egymáshoz.

– Ez elég furcsa, hiszen sérelmekről nehéz higgadtan beszélgetni...

– Ez a második pont, amiben eltérnek egymástól a boldog és a marakodó párok. Azoknak, akik nyugodt hangvételben meg tudják beszélni a problémáikat, nem kerül veszélybe a kapcsolatuk. Fontos, hogy nyomás alatt is meg tudjuk őrizni a hidegvérünket. Sok ember konfliktus esetén elkezd kiabálni, bántó szavakat vág a másik fejéhez, a lelkébe tapos, csapkod ide-oda... Miközben éppen az ilyen helyzetben kellene a legösszeszedettebbnek lenni. A nyugalom a másikban is nyugalmat szül, a feszültség feszültséget gerjeszt. Ezt láthatjuk a focistáknál is, akik a tizenegyesnél hasi légzést alkalmaznak, ami csökkenti a pulzusszámukat. Az egész test ilyenkor azt az üzenetet kapja: minden a legnagyobb rendben van. Gól van és hidegvér.

– A vitából sokszor azért lesz egy jó kis perpatvar, mert az embernek eszébe jutnak a korábbi sérelmei. Hogyan lehet ezeken túllépni?

– A konfliktusokat három csoportba szoktam sorolni. Vannak a csip-csup viták, amelyeknek nincs súlyuk. Vannak a megoldhatatlanok és feloldhatatlanok, amelyekre nincs ráhatásunk, ezért azokat jobb elengedni. Viszont a párok életét többnyire azok a viták keserítik meg, amelyeknek mindig ugyanaz a mintázatuk. Párterápiákon látom, hogy a felek ugyanabban a zsákutcában kötnek ki. Ezeknek viszont nem sok közük van ahhoz, amiről szólnak. Az csak a látszat. Az okot a gyermekkorban kell keresni, amikor az egyik közülük nem kapta meg azt az érzelmi biztonságot, amelyre vágyott. Felnőttként ennek kompenzálását a párjától várja el. Egy ember azonban nem tud kettő vagy három ember helyett szeretni. Ám az ilyesmit az ember magától nem ismeri fel. Nagy segítségünkre lehet egy terapeuta, aki segít kideríteni, milyen kimondatlan vágyak rejtőznek a kimondott vádak mögött. A vádak csak vádakat szülnek, közben a vitázó felekben ott él a sérült kisfiú és kislány, aki mindennél jobban vágyik arra, hogy a másik megölelje, éreztesse vele, hogy számára mennyire fontos.

– Ennek híján azonban a párok bekerülnek egy spirálba, ami érzelmi, szexuális elhidegüléshez vezethet. Hogyan lehet ezt megelőzni?

– Sok probléma melegágya az intimitás hiánya, illetve az eltérő szexuális igény. A jó szex nem a hálószobában – hanem gyengédséggel kezdődik. Kapcsolódni ezer formában lehet. Szavakkal, tekintettel, érintéssel. A lényeg, hogy a másik napközben is érezze, figyelünk rá. Ha a nő mellett úgy jár el a párja, mintha ő csak egy leparkolt autó lenne, akkor nem valószínű, hogy este kedve lesz a hancúrhoz. Ráadásul a stressz, amit ma már szinte senki sem tud elkerülni, mindenkire másképpen hat. A férfiak libidóját megemeli, a nőkét csökkenti. Egyébként normálisnak a napi egy és a havi egy közötti szex számít, ami elég tág metszet. Stresszes időszakban emiatt még azok közt a párok közt is súrlódás alakulhat ki, akiknek egyébként a szexuális igénye azonos.

– Az elutasított fél úgy érezheti, hogy a másik azért nem kívánja, mert már nem szereti...

– Igen, miáltal elkezd köztük növekedni az érzelmi távolság. A jól működő kapcsolatokban ezt a távolságot szavakkal át tudják hidalni. Ha együttérzéssel, tisztelettel fordulunk a másik felé, és őszintén elmondjuk, miért nincs most hangulatunk a szexhez, viszont felajánlunk egy összebújást a kedvenc sorozatunk előtt: akkor meg fogja érteni... Nem szabad bántó éllel, méltóságába tiporva visszautasítani a másikat.

– Egy olyan élethelyzetben, melyben hónapról hónapra élünk, a szexuális érdektelenség akár állandósulhat is...

– Amikor a fent említett teszteket kiértékeltük, felfigyeltünk arra, hogy a jól működő párok gondot fordítanak a tartalékképzésre. A mondás, miszerint „a pénz nem boldogít”, egy hazug mítosz. Nem igaz! Egy váratlan helyzetben, mikor akár betegség, akár a munkahely elvesztése miatt egyik napról a másikra felborul a család költségvetése, miközben jönnek a számlák, a gyerek körüli kiadások – pillanatok alatt óriási feszültség alakulhat ki! Ezt sokan alkohollal próbálják oldani. Nem véletlen, hogy a Covid alatt megjelent a családon belüli erőszak. A család biztonságos működéséhez legalább három-hat hónapra elegendő anyagi tartalékra van szükség. Sajnos, nem ez a jellemző. Pedig a pénzügyi helyzetünk jócskán nem bevételfüggő, inkább gondolkodásfüggő. Sok olyan párt ismerek, akik az átlagnál jóval magasabb bevétellel rendelkeznek, még sincs tartalékjuk. Sokan pedig minimálbérből is tudnak félretenni. Elég megnézni a kisnyugdíjasokat, akik mindig meg tudják lepni valamivel az unokáikat. Hogy is mondják? Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér. Van mit tanulnunk a nagyiktól.

– Az online párterápiák során lát összefüggést az emberek külső megjelenése, az önértékelésük és az érzelmi állapotuk között?

– Gyakran tapasztalok egy érdekes ellentmondást ugyanazon pácienseknél a virtuális konzultációk és a személyes találkozások között. Míg a személyes találkozókon ápolt külsővel jelennek meg, otthoni környezetükben elhanyagoltnak látszanak. Ez felveti bennem a kérdést: Vajon lehet-e összefüggés a külső megjelenés és a belső érzések között? Otthonra az is jó? Egyszerű kérdéseket tettem fel klienseimnek az önápolási szokásaikról, s kiderült, hogy azok, akik jobban odafigyelnek magukra, általában kevesebbet panaszkodnak. Ergo a boldog párok jobban adnak a megjelenésükre, kontroll alatt tartják a környezetüket, miáltal jobban tolerálják azokat a problémákat, amelyekre nincs ráhatásuk. Ez a jelenség különösen a nőknél figyelhető meg, akik gyakran a takarításhoz fordulnak, ha valami bajuk van.

A külső megjelenés és az önápolás nem csak az önértékeléssel és az általános jólléttel függ össze. Az, hogy valaki mennyire képes rendet tartani a saját életében, befolyásolhatja, hogyan képes kezelni a külső nehézségeket.

– Nem lehetséges, hogy ilyen esetben az emberek önmagukkal szembeni igénytelensége egy már korábban kialakult társas magány következménye?

– Nagyon-nagyon fontos, hogy az ember érezze: társa érzelmileg elérhető. Szörnyen frusztráló tud lenni, amikor valaki nem tudja megosztani a másikkal azt, ami bántja vagy éppen örömet szerzett neki. A stabil, boldog párkapcsolatban élők érzelmileg elérhetők egymás számára. A Covid időszakában én is belekerültem egy hullámvölgybe. Utólag rájöttem, hogy rengeteget dolgoztam, reggeltől estig online párterápiát tartottam, a munkám bejött az otthonomba, egybemosódott a magánéletemmel. Megesett velem, hogy reggel benyitottam a dolgozószobámba, a számítógépem még ki volt kapcsolva, mégis sírást hallottam. Borzasztó lelkiállapotban voltak akkortájt az emberek. Én sem tudtam feltöltekezni, mert nem lehetett edzőterembe, cukrászdába, kávézóba, étterembe menni. Egyre kedvetlenebb voltam. Megosztottam érzéseimet a családommal, akik próbáltak átbillenteni a krízisen. A feleségem a kedvenc ételeimet főzte, a gyerekeim társasjátékesteket szerveztek: egyszóval mindent megtettek azért, hogy „víz” fölött tartsanak. Ha ők nem lettek volna érzelmileg elérhetőek számomra, nehezebben másztam volna ki a hullámvölgyből.

– Több szobát kinyitottunk már. Mit nevezett el hetedik kulcsnak?

– A reményt. Nem mindenki hisz spirituális dolgokban, de mindenkinek szüksége van kapaszkodókra. Azok a párok, akiknek az életében jelen van a remény, jobban meg tudnak küzdeni a kihívásokkal és a nehézségekkel. Ezért is neveztem el a viharálló kapcsolatok hetedik pontját reményfaktornak. Ismerek egy fiatal párt, akiket én készítettem fel a házasságra. Hatalmas harcot folytattak azért, hogy szülővé váljanak. Orvosi szempontból nem volt semmiféle akadálya a teherbeesésnek. A lány családja viszont hordozta az izomsorvadás egyik típusának a génjét, amelyik kizárólag a fiúkat érinti. A lány mindkét bátyja fiatalon meghalt a betegségben. Ők is tisztában voltak vele, hogy ha kisfiuk születik, akkor 97% az esélye annak, hogy még kamaszkor előtt véget ér az élete. Alávetették magukat a preimplantációs, vagyis beültetés előtti genetikai diagnosztikának, ami lehetővé teszi, hogy elkerüljék a betegség öröklését a gyermekkel. Ötször próbálkoztak, de mindannyiszor kilökődött a petesejt. És akkor azt mondta a lány: ők úgy érzik, hogy minden alkalommal erősebbé váltak... Még sosem láttam ilyen erős nőt. A nyolcadik próbálkozás végül sikerrel járt.

Ajánló: Mihalec Gábor Viharálló szerelem című legújabb könyvében gyűjtötte össze azt a hét kulcsot, amelyek segítenek, hogy a sokszor nehéz hétköznapokban vagy krízishelyzetekben is meg tudjuk őrizni a lángot. (© Harmat Kiadó / Facebook)

– Sokan megpróbálunk tízig elszámolni magunkban, mielőtt válaszolnánk párunknak egy vita hevében, de mivel nem ez rögzült, nem is igazán működik. Hol rontjuk el?

– A világ sem egy nap alatt lett megteremtve. Példaként azt szoktam felhozni, hogy mikor huszonöt évnyi autóvezetői tapasztalattal megvettem álmaim autóját, mégis vagy két hónapba telt, mire megszoktam az automata sebváltót. Minden változás időt és türelmet igényel. Viszont érdemes kitartani, hiszen végső soron mindannyian arra vágyunk, hogy legyen valaki, aki mellett viharban is biztonságban érezhetjük magunkat.

7 kulcs a boldogsághoz