Hajlamosak vagyunk csak a gyorsan terjedő, járványos, fertőző betegségekre – lásd Covid–19 – odafigyelni, és sokáig nem vesszük észre bizonyos kórok első, korai tüneteit. Pedig éppen ebben a „lappangási” szakaszban felismert és gyógyítani kezdett betegségeknél van remény a súlyosabb kimenetel megelőzésére.
Ilyen betegség a Parkinson-kór is, amely körülbelül 10 millió embert sújt világszerte. S ami ennél fontosabb: előfordulása az utóbbi 25 évben megduplázódott, sőt: a következő megduplázódáshoz már 20 év is elég lesz.
Az első leírójáról, James Parkinsonról (1817) elnevezett betegség egy neurodegeneratív kór, amely az agy dopamint termelő sejtjeit, neuronjait sorvasztja, degenerálja. A dopamin fontos ingerületátvivő anyag, melynek hiánya a központi idegrendszer egyre kiterjedtebb működészavarához vezet. A jellegzetes tünetek általában 50-60 éves korban jelentkeznek, de nem ritkaság az 50. életév előtti kezdet sem.
A legismertebb alaptünet a nyugalmi remegés (tremor), amely főleg a kézen és az ajkakon a legkifejezettebb. Ezt gyakran „pénzszámoló” vagy „pilulasodró” tünetnek is nevezik, mert a beteg ujjai olyan mozgást végeznek, mintha pénzt számolna. Cselekvéskor, például kézfogáskor teljesen megszűnik vagy legalábbis enyhül, de nyugalomban újra visszatér.
A másik alaptünet a mozgásmeglassultság, amely tényleges bénulás nélküli mozgásképtelenséget jelent. Ez például abban nyilvánul meg, hogy a beteg járás közben nem képes lépni, mert „földhöz ragad a lába”, vagy nem tudja megkötni a cipőfűzőjét, mert nem „engedelmeskednek” az ujjai.
Ehhez a mozgásképtelenséghez hozzájárul a 3. alaptünet is: a végtagmerevség (rigor), amely tulajdonképpen kóros izomtónus-fokozódás, s akár fájdalmas izomgörcs formájában is jelentkezhet.
Ha a betegség nem kerül felismerésre, gyógyításra, a beteg arca kifejezéstelenné válik (pókerarc); járása csoszogó, apró léptű lesz; induláskor toporog, majd járása felgyorsul, s csak nehezen tud megállni. A felsorolt alaptünetek csak a jéghegy csúcsát jelentik, mellettük még számos egyéb panasz, tünet tarkítja, olykor nehezíti a Parkinson-kór felismerését: csökkent szaglás, fokozott nyálképződés, székrekedés, nyugtalanláb-szindróma, szellemi leépülés (demencia) – ez utóbbit általában nem élik meg.
Fontos tudatosítani, hogy jól megválasztott kezeléssel a tünetek akár 10-20 évig is hatásosan kezelhetők, sőt a mozgásképesség is javítható. Ezért fontos ezt az agyi működészavart minél korábban felismerni. Ennek szolgálatában áll Szlovákiában a 2024 novemberében indult „Move On” akció, amely a dél-szlovákiai járások lakóit is érinti.
A körülbelül fél évre tervezett akció lényege a Parkinson-kórtól fenyegetett vagy már kezdeti tüneteiben szenvedő betegek aktív kiszűrése a körzeti orvosi rendelőkben. Ne lepődjön meg tehát az egyéb baj miatt orvoshoz forduló kedves Olvasó, ha egy 11 kérdésből álló kérdőívet tesznek ön elé, melyekre igennel vagy nemmel kell válaszolnia. A kérdések természetesen a Parkinson-kór ismert, de főleg kevésbé ismert panaszaira, tüneteire irányulnak. S lehet, hogy éppen e kérdőívre adott válaszok kiértékelése veti majd fel a Parkinson-kór gyanúját.
