A nő és a kora. Van, vagy nincs? Zsidó Hédi 57 éves, és minden előítéletre rácáfol!
Ahogy meglátom Zsidó Hédit (Komárom), amint limonádét szürcsölget a pöttyös ruhájában, akaratlanul is az ötvenes évek kultfilmje, a Római vakáció jut eszembe. Nem véletlenül, hisz Hédiből csak úgy árad az elegancia, az arca pedig, annak minden vonása él.
A nagyobb sokk akkor ér, amikor megtudom a korát, a fogorvosként praktizáló Hédi ugyanis büszkén meséli: idén múlt 57. A csoda titka, vagyis életének fő szenvedélye az arctorna. Arctornával ugyanis kordában lehet tartani a ráncokat.
– Kezdjük a kenceficékkel. E tekintetben hogyan törődsz a bőröddel?
– Nekem a mezoterápia vált be. Az irharétegben termelődnek a kollagénrostok, a mezoterápia ide juttatja be a hatóanyagokat. Félévente alkalmazom, kétszer egymás után, bár többször kéne. Amúgy nemigen kenegetem magamat. Nem értek a krémekhez, és alig sminkelek. Felrakom a műszempillát, és azzal kész. Nem festem a szemem, mert nem bírja a bőröm a festékeket.
– A nők botoxszal próbálják az időt megállítani. Pont a szemészeti problémák gyógyításánál fedezte fel egy orvos házaspár, hogy kisimulnak tőle a ráncok. Kérdezhetnénk, melyik a hatásosabb, a botox vagy az arctorna?
– Van egy ismerősöm, aki kint él Thaiföldön, egy fitneszfaluban: ő mesélte, hogy ott az emberek egész nap edzenek, és szinte mindenki botoxoltat. Nem tudják, hogy hiába feszítik ki a bőrt, az lógni fog, ha nincs alatta izom, ami megtartja. Ilyenkor töltőanyagokkal fel lehet tölteni, de a bőrfelszín soha nem lesz egyenletes. A sok botox meg „múmiaarcot” eredményez, eltűnik a mimika. Én nem ítélem el a szépészeti beavatkozásokat, dehogy! Viszont hihetetlenül jó érzés, amikor az ember szike nélkül is éveket képes fiatalodni.
Az izom férfi természetű, változatosság kell neki. Minden tornánál fontos a rendszeresség. Itt is. Másként „leesik“ az arc. Nagy szenzáció lesz, ha egyszer megértik a nők, hogy az arc izomzatát is ugyanúgy lehet edzeni, mint a testét, és arctornával meg tudjuk őrizni a fiatalos arcélet...
– Hány éves kortól javaslod az arctornát?
– Harminc. A testedzést is könnyebb elkezdeni olyankor, mikor még nincsenek pluszkilók és nem lötyög a feneked – az arctornával sincs másként. Persze, idősebb korban is hatásos, vissza lehet vele fiatalodni akár egy évtizedet is.
– Mi győzött meg, hogy elkezdd? Egyáltalán, hol ismerkedtél meg vele?
– Elég hamar rájöttem, hogy én azt szeretem, ha valami szép születik a kezeim között. Egy időben festegettem, kis vadvirágos képeket, és a fogorvosi praxisomban is a fogfehérítés áll hozzám közel. Igazság szerint egyre több nő kérte: úgy csináljam meg a fogaikat, hogy az arcuk ne legyen beesett. Varázsló nem vagyok: de azért kutatni kezdtem, mi lehet a megoldás a petyhüdt arcbőr felfrissítésére. S ekkor jöttem rá, hogy minden az izomzaton múlik! Ha ugyanis az izom meglóg, nincs, ami megtartsa a bőrt, s ezáltal megereszkedik az arc. Mikor ötvenéves lettem, azt láttam a tükörben, hogy leesett az arcom. Ám mindenképp szerettem volna tűmentes megoldást találni. Szlovákiában rábukkantam egy arcjógaszerűségre, de összesen tizennyolc gyakorlattal dolgoztak, ami szörnyen unalmas volt. Végül rátaláltam Bojtor Mártára, aki 3000 arctorna-gyakorlatot fejlesztett ki, mindenféle variációban. Elég megnézni a régi képeit és a maiakat: ez a bizonyítványa. (S ekkor Hédi megmutatja telefonjában Márta régi és mostani fényképét.)
– Hihetetlen! Az arc üde, és sugárzik az energiától. Mit tud Márta, amit az arcjóga nem?
– Márta fejében 43 évesen ötlött fel a gondolat, hogyha a test egyéb területeit lehet tornáztatni, akkor az arcot miért ne lehetne? Tanulmányozta az izomtapadásokat, de miután lendülettel nem működött a módszer, az ellenkezőjét kezdte alkalmazni: lefékezte az izmokat. Ha egyszer megértik a nők, hogy az arc izomzatát is ugyanúgy lehet edzeni, mint a testét, és tornával meg tudjuk őrizni a fiatalos arcélet, akkor ez hatalmas szenzáció lesz. Mindenesetre azonnal útra keltem, felkerestem Mártát – és most már hét éve, hogy heti kétszer arctornázom. És megint feszes az arcom! Az arctorna felpezsdíti a vérkeringést, a limfatikus rendszer beindul, ezért jót tesz a pajzsmirigynek, besűrűsödik a haj, eltűnnek a ráncok, kisimul a bőr. A tokát is gyönyörűen eltünteti. Azelőtt zsíros, foltos volt a bőröm, ma pedig gyönyörű sima.
– Mennyi idő alatt lehet elsajátítani?
– Öt hónapon keresztül minden héten kétszer utaztam Budapestre képzésre. Sőt, egymás után kétszer elvégeztem a trénerképzőt, én már csak ilyen alapos vagyok. Amúgy sok közös dolgunk van Mártával, mindketten tele vagyunk kutyákkal és festményekkel. Márta még most is új és újabb erőgyakorlatokat próbálgat, s pont ez benne a jó. Az arctorna ugyanaz és mégis mindig más, ezért nem lehet megunni!
Az arctorna egy csoda! Hiszem, ha Kardashianék felfedezik – márpedig fel fogják fedezni –, utána minden nő arctornázni fog. Hisz ez nem más, mint arcfitnesz. Ha a testünket tornáztatjuk, hogy fiatalosak maradjunk, miért nem tesszük ugyanezt az arcunkkal?!
– Mi történik pontosan az arctorna során?
– Izmot növesztünk: pont úgy, mint a fitneszteremben, csak itt a testünk helyett az arcunkat dolgoztatjuk. Óráról-órára terhet rovunk az arc izomzatára, ezért védekezésből elkezd izomsejteket növeszteni. Ha pedig az izomnak tömege van, akkor ereje is van, és nem fog tovább lógni, hanem visszarendeződik. Torna közben az arcot lefogjuk takarásokkal, vagyis a kezünkkel rászorítjuk az izmot a csontra, és így próbáljuk elmozdítani. A takarás erejének mindig egy fokkal nagyobbnak kell lennie, mint amit maga az izom képes kifejteni: ezért az arctorna fájdalmas.
– Szóval fáj. Persze, hisz a torna is tud néha fájni, mert a test ellentart...
– Mindig mondom: a torna csak úgy hat, ha „benne vagyunk” az izomban. A gyakorlatokat mindig más irányból, más technikával végezzük. Az izom ugyanis – ahogy Márta mondaná – férfi természetű, kell neki a változatosság. Minden területet külön kell tornáztatni: először jön a bajusz, majd az állterület, a homlok, az arc oldalsó részei, a nyak, a száj, megint a nyak, s végül a szem. Utána gyönyörűen felugrik az arcunk, s úgy nézünk ki, mintha legalább tíz órát aludtunk volna. Még másnap is érzeni a hatását.
– Egyedül is lehet tornázni?
– Nem. Pont azért, mert fáj, kell az edzői szigor. Az edző nem engedi, hogy a kliens lazítson. Az alapokat – ez hét alkalom – ma már zoomon keresztül tanítom. Utána akkor tornázunk, mikor a kliensnek ideje van. Az online órákat a vírushelyzet óta vezettem be, az ország minden részéről be lehet kapcsolódni. Nagyon szájbarágósan tanítok, többen meg is jegyezték, hogy: jé, ez jobb, mint annak idején a padláson! (Előtte a házam padlásterében tartottam az órákat.)
– Mennyire kitartóak a nők?
– Ebbe valaki vagy beleszeret, vagy nem. Márta azt szokta mondani, hogy legyen bármilyen ramaty állapotban a kliens arca, öt hónap rendszeres arctornával rendbe lehet hozni. Vannak 70-76 éves arctornásaim, akik folyamatosan csinálják, gyönyörű az arcuk. Kitartás nélkül viszont nem megy! Heti két óra, de nem lehet abbahagyni. Ezért szoktam kérni azokat, akik csak hébe-hóba járnak, ne mondják, hogy ők arctornáznak! Ennek senki nem fogja látni a hatását – hitelét veszti az egész.
– Nagyon fegyelmezett vagy, van benned egy belső nyugalom. Megkérdezhetjük, hogy ez miben gyökerezik?
– Sok évig kerestem, hogy tudnék összhangba kerülni önmagammal. Nem volt könnyű az út. Egy pici faluból, Málasról származom. Gyerekként éjjel-nappal olvastam, még a zselízi gimnáziumból hozom az erős magyar identitásomat. Én igenis büszke vagyok erre a kisebbségi magyarságomra, mert ezáltal annyi kultúrába belelátok. Bejártam az országot, mert Zselíz után Kassára jelentkeztem fogorvosnak. Az elején többet sírtam, mint nevettem, hiszen cseh könyvekből tanultunk. Fél év után viszont nagyon jól beilleszkedtem.
– Ehhez képest Komárom az ország másik végén fekszik...
– Egy belső hang azt súgta, hogy nekem Komáromba kell jönnöm. Ne kérdezd, miért: talán kétszer-háromszor járhattam ott előtte – akkor is csak átutazóban. Ám itt teljesedett be az életem. A hajógyárban kezdtem a praxisomat: egy nagy körzetet kellett ellátni. Becsületesen végeztem a munkámat, de hamar rá kellett jönnöm, hogy ez a munka nagyon megterhelő. Abból is látszik, hogy nem egy úri szakma, hogy a nyitrai járásban a fogorvosok ötven százaléka hatvan feletti. Egész nap görnyedünk a beteg fölött, fáj a hátunk. Emellett hogy járnak a legtöbben fogorvoshoz? Félelemmel a lelkükben! És a negatív érzések bizony megbetegítenek...
– Tudtál ellenük tenni?
– Rengeteg ezoterikus könyvet olvasok, szeretem Eckhart Tollétés Csattos Ilonát. Ilona elvonulásokat szervez Magyarországon, amelyeken gyakran megfordulunk a párommal. Utoljára egy csendtáborban voltunk: egy hétig nem szólalhattunk meg. Furcsa, hogy kettőnk közül én vagyok a nagy dumás, mégis Péternek okozott nagyobb kihívást a csendben maradás. Megdöbbentő, mikor az ember ráeszmél, hogy minden, amit eddig a külvilágban keresett, ott van legbelül. Isten oda rejtett el mindent, ahol nem is keresnénk.
Kaliforniában már megalakultak az első fecskék, az arcfitnesz stúdiók, és a nők belevetik magukat az új szépségmegőrző torna dzsungelébe. Az áttörés kezdete az lesz, mikor az Instán megjelennek az első celeb arctorna videók... S talán egyszer az arcizmainkat is úgy fogjuk tornáztatni, mint a karizmunkat vagy a hasizmunkat.
– A környezetedben is hasonló beállítottságú emberek élnek?
– Van egy gyönyörű, 31 éves lányom, aki a szakmája szerint szintén fogorvos, mellette pszichológiát tanult. Egy anyatigris vagyok, de a gyereket hagyni kell a saját útján járni. Azzal, hogy mindentől meg akarom óvni, és nem engedem szenvedni, nem hagyom fejlődni. Ha egy gyerek állandóan azt hallja, hogy milyen ne legyen, akkor pontosan olyan lesz. Hányszor van az, hogy az ember nem akar valamit, és mégis az lesz, nem akar szegény lenni, s mégis az lesz. Egyszer Csattos Ilonától kérdezték egy előadáson: miért van, hogy a szegény embernek is lehet gazdag gyereke, de általában szegény lesz? S ő erre azt mondta, hogy hiába akart a gyerek gazdag lenni, ha otthon állandóan azt hallotta, hogy nincs pénzünk. A figyelme a szegénységre irányult. Én egyszerű falusi lányka vagyok, szerényen éltünk, de otthon soha nem azt hallottam, hogy nincs. Mindig azt hallottam, hogy van, pont elég van. Ezért úgy forgott az agyam, hogy nem a „nincset” helyezte fókuszba. Sok múlik azon, hogy az elkövetkező életedben miként lövöd be a figyelmedet. Ahol a figyelmed van, ott van az energiád is.
– Ha jól értem, te soha nem adod fel a reményt?
– Soha! A kapcsolataimban „keljfeljancsi” vagyok, rengeteget bukdácsoltam az életemben, de egy pillanatig sem gondoltam, hogy nem érdemes! Péterrel tizenegy éve alkotunk egy párt, és sokban megegyezünk. Amúgy harminc éve ismerjük egymást, ő is fogorvos, mindig rengeteget beszélgettünk, de egyikünk sem gondolta volna, hogy ebből több is lehet. Aztán rádöbbentünk, hogy ugyanazokra a helyekre járunk, ugyanazokat a dolgokat szeretjük, például mindketten nagy jógások vagyunk. Azóta együtt vagyunk. Ez is egy tanítás: egész életünkben a „nagy bummot” keressük, és sokszor végig az orrunk előtt van, amire vágyunk. Eltartott egy ideig, mire rájöttem, hogy egyáltalán nem mindegy, hogyan gondolkodunk.
– Mi a kisugárzásod titka?
– Anyám is ilyen. Csupa élet, csupa remény, csupa öröm. Engem mindig éltet valami. Ha nem érzem a pezsgést megijedek: azt szoktam mondani, ha nincs körülöttem vihar, akkor csapkodom a vizet. Szeretem az embereket: a fiatalokat, akik tele vannak tenni akarással és az időseket is, akik szemében még ott csillog a tűz. Nincs annál szebb, mint mikor valaki úgy öregszik meg, hogy szereti az életet, és vágyik a szépre, a szerelemre.
– Hiszel a megérzéseidben?
– Igen. Azt is tudtam, hogy egyszer itt fogok ülni, az Új Nőben. Nem tudtam, hogy mikor fog ez bekövetkezni, csak azt, hogy szeretném megmutatni a szlovákiai magyar nőknek az arctornát. Az ember hiába húszéves a lelke mélyén, a tükör már nem ezt mutatja. De arctornával el lehet érni, hogy kívül is azt lássuk, ami belül van. Persze, nem a gyönyörű húszévesekkel kell vetekedni – Isten ments! A korunkat el kell fogadni, ám ha hajlandóak vagyunk tenni érte, kívül-belül szépen öregedhetünk meg.
Vannak, akik azt mondják, hogy az arctorna színtiszta hiúság, de nem tudják elvenni tőle a kedvem! Én nem gondolom, hogy el kell játszani, hogy a szépség nem érdekel bennünket. Ahogy örülünk egy ízlésesen tálalt ételnek vagy egy gyönyörű festménynek, úgy jólesik ránézni egy szép arcra.
Nem hiúság: a szépség érték!
Sokáig otthon tornáztunk, a koronavírus óta viszont online zajlanak az órák. Így többen csatlakoznak. Az alaptanfolyammal kezdünk, ami tíz alkalom: ilyenkor hét klienssel foglalkozom egyszerre. Ha elvégezték, akkor már tudják, hogy nagyjából mire számíthatnak. Van egy Facebook-csoportom, s aki bérletet vált, azt beveszem. Ötvenöt kidolgozott órám van, mindig mást csinálunk. Pontosan meghatározom az ujjak helyét és mozgását. Egyébként rettenetesen jelen kell lenni fejben. Az erőgyakorlatok után jön a levezetés: ilyenkor az alapfeszítést ismételgetjük, egyre gyengébben, majd nyújtunk.
Trénerképzés Szlovákiában – miért nincs?
Igazság szerint szerettem volna beindítani a hazai trénerképzést, ezért lefordítottam szlovák nyelvre a trénerképző anyagokat. Csak egyedül kevés vagyok hozzá, pénzem sincs a kampányokra – és úgy látom, a szlovák közeg jól elvan Emma Tekelyová arcjógájával. Pedig az arctorna kincs!
Fotó: Pálinkás Eszter
