A divat nem korfüggő

Egy nő közülünk, aki arra tette fel az életét, hogy divatos ruhákba öltöztesse a nőket.

Vannak nők, akiknek mindig sikerül. Legalábbis így tűnik kívülről. Nem látjuk ezeknek a nőknek a tétovázásait, a kudarcait – csak azt, hogy jól néznek ki, s mindennel megbirkóznak, amivel mi csak küszködünk. Pedig ők is ugyanúgy beleesnek a gödörbe, mint mi, csak ők velünk ellentétben végig tudják, hogy mit szeretnének. És kitartóak az akarásukban! Mert hogy lehet egy divatbutikra szert tenni, ahol álomruhák laknak? Higgyük el, csak így.

„Úgy érzem, próbálok a földön járni. Mindenért, ami velem történt, hálás vagyok. Küzdőnek születtem. Fontos, hogy jóban legyünk magunkkal, de ez nem azt jelenti, hogy ne akarjunk jobban kinézni, változni. Ám csak olyan dolgokban érdemes, amelyek a javunkra válnak.”

Hodossy Erikát (Nagyszarva) az öltözködéséről, illetve a nagybetűs nőről kérdezzük. Erika színt és fényt hoz nekünk Itáliából. Azt tartja, hogy negyvenen túl is van élet, és ezt jobb, ha megjegyezzük. Nem szereti, mikor azt mondják, hogy „öltözzön a korának megfelelően”.

– Miért van Önben ez az ellenérzés?

– Hogyan is fogalmazzak... Azt tartom, hogy a jó ruha fiatalít. A divatnak éles fegyvere van: és ez a stílus. Mindig biztatom a vásárlóimat, hogy próbálni, próbálni, akár 20-30 ruhát egymás után, legyen jó a hossza, ne legyen passzentos: amíg nem tökéletes, addig ki se dugják az orrukat a próbafülkéből. Én mindenevő vagyok, a fiatalabb korosztálynak és az érettebb hölgyeknek is válogatok a beszerző útjaimon. Színeket és fényt hozok Olaszországból. Tudom, hogy sok hölgyet inspirálok – bár nem vagyok mai csirke, hatvan múltam –, de a stílus nem is ezen múlik, a stílus nem korfüggő!

Somorján, az Erika Italy Fashionben több mint 2000 ruha várja a hölgyeket, valamint cipők és kiegészítők. Nálam még klasszikusan zajlik a bevásárló körút: autóba ülök, s irány Olaszország. Igazából ez a titkom. Mert látni kell az anyag esését, a ruha szabását, tartását, mert az alávarrt ruhák formálják legjobban az alakot

– Milyen a nők kapcsolata a saját testükkel? Mit lát, mit tapasztal?

– Sokan szégyenlősen magukra zárják a kabin ajtaját. Így nehéz tanácsot adni. Bár a legtöbb hölgy kikéri a véleményemet, s meg is fogadja; ennek végtelenül örülök. Ha a nő csinos és önazonos a ruhájában, az nagyot dob az önbizalmán. A szép és a jó alakú hölgyek viszont nagyon elégedetlenek tudnak lenni magukkal. Többször feltettem már a kérdést: Miért van ez így? Pont azok stresszelnek, akik edzéssel formában tartják magukat. Náluk jön elő, hogy „egy centit még le kell faragni derékról”, mert tisztában vannak a hiányosságaikkal. Aztán van a másik véglet, akiknek mindegy, hol buggyan ki a hájacska, és körte vagy alma alkatról, testalkat-tipológiáról még csak nem is hallottak. Az idősebb nők pedig sokszor stílustévesztésben vannak: a legutolsó divatba kapaszkodnak, csak az nekik már nem illik. Sok nő szereti a fekete színt: a fiatal arcot kiemeli, ám a korosabbnak már nem előnyös. Hazabeszélek, mert én a világos színt és a nőies ruhákat szeretem, a monokróm divat híve vagyok. Van a butikomban sok tarka ruha – csoda szépek, imádnivalóak –, de a színeket tudni kell viselni. Az egyszínű szettek minden korosztálynak luxuskinézetet kölcsönöznek.

– Mióta foglalkozik divattal?

– Mindig is érdekelt. Lánykoromban a barátnőimmel a Burdát bújtuk, és sorban álltunk a jobb varrónőknél. Nem dúskáltunk szép kelmékben, abból kellett kihozni a maximumot, ami jutott. Később Magyarországra jártunk át divatos butikokba kismamaruhát és farmernadrágot venni. A lányaim születése után sokáig kötöttem: örömmel töltött el, hogy szép ruhát tudtam rájuk adni. Azóta is tisztelem azokat az anyukákat, akik példát mutatnak a lányaiknak jó ízlés terén. Azt látom, hogy az anyukák egy idő után hozzák magukkal a lányaikat is. Én még az unokáimat arra is tanítom, hogy a cipő legyen mindig tiszta, asztalkendőbe törlünk szájat és így tovább. A gyerek így tanul igényességet önmagával szemben. Ez nem azt jelenti, hogy csak a külső a fontos, dehogy! Mégis a személyiségünk része, hiszen az első benyomás gyorsan kialakul, és tartósabb lesz, mint szeretnénk. A szép mindig érdek nélkül tetszik.

– Honnan jött az ötlet, hogy butikot nyisson?

– Fiatalkoromban súlyos betegségen estem át, és átértékeltem az életemet. Azt mondtam, hogy most már csak olyasmivel akarok foglalkozni, ami érdekel. Belevágtam a kereskedésbe, bár nem tudtam, hogy mivel jár. A szamárlétrát végig kellett járni: azóta is tanulok. Szeretem a divat világát, jó érzés szép ruhákba felöltöztetni a nőket.

– De mégis hogyan lett ebből olasz divat?

– A kezdetektől az olasz ruhákról álmodtam, szeretem az országot. Egy jó ismerősöm segített, kis lépésekben kezdtem. Az olaszok kiváló ízléssel vannak megáldva, designban úttörők. Stílusérzékük párat-an. Az utcakép színes, nem győzöm kapkodni a fejem. Mikor áruért megyünk, a szálláson szinte családtagként tekintenek ránk, rendkívül segítőkészek.

Olaszországban minden megvan, ami kell: gyönyörű táj, tenger, kultúra, gasztronómia...

– Melinda lányom a jobbkezem, vele együtt utazom ki az árubeszerző körutakra. Imádom az olasz életérzést, a dolce vitát. Elbűvöl, hogy itt a férfiak is az első divatot viszik: a fiatalember egyszobás albérletben lakik, de zoknija, öltönye Armani. A nők pedig nem foglalkoznak a korukkal, jól érzik magukat a bőrükben. Ha szép a lábuk, még hetvenévesen is térd fölé ér a szoknyájuk. Színérzékük páratlan: talán a nap teszi. Nem csoda, hogy régen az északi festők ide jártak tanulmányozni a színeket. Azt is tőlük tanultam, hogy nem kell vagyonokat költeni ruhára, sokszor elég egy sál vagy egy ridikülre ráakasztott csecsebecse: az lesz a szükséges plusz, ami befejezi a megjelenést. Az övekkel is lehet játszani, egy pezsgőszínű táska pedig mindent visz.

– Szerencsésebb akkor egész öltözéket vásárolni, kiegészítővel, táskával, cipővel együtt...

– Én azt ajánlom, ha shoppingolni megyünk, legalább két darab ruhát vegyünk. Egy blúzhoz elég egy nadrág vagy szoknya. Esetleg még kabátka. Ha van három jól kombinálható szettünk, már nem fájhat a fejünk.

– Ma már rengeteg segítséget kap a nő: színtanácsadók sietnek a segítségére, s még az öltözőszekrényét is átrendezik. Mégis stílustalan...

– Az én anyukám egy nagyon szép nő volt, de nem emlékszem, hogy valaha láttam volna őt tanácstalanul a szekrény előtt ácsorogni. Ma nagy elvárásaik vannak a hölgyeknek, de sokszor még a saját méreteikkel sincsenek tisztában. Online rendelésnél M-es méretben kérik a ruhát, aztán kiderül, hogy a mellbőség 110 cm. Szóval az alapoknál kell elkezdeni: legyen először egy fehér blúzunk, mellé tengerészkék vagy teveszín szoknyánk. S lassan épülni is kezd a kapszulagardrób...

– Ön a butikja arca. Hogyan jutottak eszébe a bemutatóvideók? Ez fiatalos tempót sejtet...

– A covidos lezárás alatt csak ültünk a teraszon a lányommal, s azon gondolkodtunk, hogy mi újat tudnánk kitalálni. Az üzlet pangott, élni kellett valamiből. Az első videókat még a nappaliban készítettük, majd annak rendje és módja szerint jöttek is a rendelések. A mai napig a lányom a kamerás, viszont már több mint 100 000 követőnk van. Sokan megjegyzik, hogy biztos profi stáb (sminkes, stylist) áll mögöttem – pedig ha tudnák! Hatvanéves koromig alig sminkeltem.

– Tavaly egy izraeli hölgy azt kérte születésnapjára, hogy szeretne nálam bevásárolni. A férje teljesítette a kívánságát, elhozta őt ide, Somorjára, a butikunkba. Majd visszarepültek. Ez az internet hatalmát dicséri, pedig máig fenntartásokkal viseltetek vele szemben. Rengeteg árut postázunk külföldre is, Csehországba, Ausztriába. Olyan is megtörtént, hogy néhány nő Prágából összefogott, kibéreltek egy buszt, és meg sem álltak Somorjáig. Az ilyen események az egekbe repítenek: érdemes annyit kutatni, fáradni, válogatni a bevásárló körutakon. A visszajelzések pedig motiválnak. Tönkre is mennék lelkileg, ha nap mint nap arra mennék be az üzletbe, hogy nincs vevő, senkinek nem kellenek ezek a szép ruhák!