Természetes vitaminokkal akarunk töltődni? Esetleg böjtölünk, tavaszi tisztítókúrába kezdtünk? Növényi csírákat az asztalunkra!
A tavasz lehelete már a levegőben, a madarak is szüntelenül csiripelnek. Ilyenkor már nagyon vágyunk az új élet és a zöld után. Csempésszünk a konyhánkba élő zöldet, ha már unjuk az ízetlen hidropón paradicsomot! Elérhető eszközökkel pár nap alatt vegyszermentes, valódi biocsírákat termeszthetünk.
Ne gondoljuk, hogy a csíráztatás valami újmódi találmány! Őseink is rendszeresen csíráztattak, főként tavasszal, a böjt időszakában. Tájainkon a búzacsírából kötést/kőttést – vagy más néven biracsot, mérát, csiripiszlit, csíramálét – készítettek, ami tápláló húsmentes böjti étel.
Miért pont csíra?
A csíráztatás során a magokban az enzimek által biokémiai folyamatok indulnak el. A fehérjék aminosavakká alakulnak (hús és tejtermék fogyasztásakor a fehérjék az emésztés során aminosavakra bomlanak), így a csíra fogyasztásakor a szervezetnek már nem kell lebontania. Továbbá esszenciális aminosavak, értékes zsírsavak, vitaminok és ásványi anyagok sokasága keletkezik. Többségük kiemelkedő foszfor-, magnézium-, kálium- és kalciumforrás. Változó mennyiségben tartalmaznak vasat, cinket, rezet, fluort és szelént. A csírák általában gazdagok B-, C-, D-, E- és K-vitaminban.
A csíra tehát igazi vitaminbomba, amely a vitaminok és ásványi anyagok többszörösét tartalmazza, mint a kifejlett növény. Ilyen a retek, a lucerna, a vörös káposzta, brokkoli, mustármag, köles, csicseriborsó csírája – és még sorolhatnám. A csíráztatásban az a jó, hogy nincs szükség kertre, de még erkélyre sem. Mindössze pár hozzávalóból a konyhában magunk is termelhetünk friss zöldséget az asztalra. Egyáltalán nem költséges, mindössze a megfelelő magokat kell beszereznünk. Minden mást megtalálunk a konyhánkban és a spájzunkban.
Mire ügyeljünk?
Kizárólag csávázatlan, vegyszermentes biomagot csíráztassunk! Erre a célra mezőgazdasági magokat semmiképp se alkalmazzunk! Ahogyan a hüvelyesekből se a főzésre alkalmas fajtát kezdjük csíráztatni! A magokat bioboltban, illetve a világhálóról tudjuk beszerezni. Továbbá a magokat ne keverjük egymással, mindegyiket külön csíráztassuk. Ha magkeveréket választunk, azt már úgy állították össze, hogy a csíráztatás egyszerre indul be.
Ügyeljünk a tisztaságra! A csíráztatásra használt üveget, esetleg külön erre a célra vásárolt csíratálakat mindig alaposan mossuk el forró vízben – az üveget sütőben fertőtleníthetjük – és hagyjuk megszáradni. Mielőtt a magokkal és a csírákkal dolgoznánk, mossunk kezet!
A csíráztatás során nyugodtan használhatunk csapvizet. A keményebb csapi vízben lévő ásványi anyagok jól megkötik a maghéj keserű anyagait, és a mag nem veszít a tartalmából. A desztillált víz nem alkalmas csíráztatásra, mert csak kioldaná a magban lévő ásványi anyagokat.
Vigyázz! Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az étkezési csírákat az esetleges mikrobiológiai szennyezettségük miatt a közepesen kockázatos növényi eredetű élelmiszerek közé sorolja. Ezért a nyers csíra fogyasztása nem ajánlott várandósoknak, 5 éves kor alatt, 60 éves kor felett, illetve legyengült immunrendszerrel rendelkezőknek.
Az üveges módszer
A legtöbb magot csíráztathatjuk üvegben. Hogyan? Először is fejjel lefelé, 30-40 fokos szögben meg kell dönteni. Ha nem akarunk 15-20 eurót költeni csíráztatóüvegre, akkor otthon házilag is elkészíthetjük. Ehhez szükségünk van 7-10 decis üvegre, steril gézre, befőttes gumira, tálcára, vízre és csíráztatásra alkalmas magokra. Egy 2-4 fős háztartásra elegendő az egyliteres, széles szájú üveg. A kis magvakból két evőkanálnyi tegyünk az üvegbe. A hüvelyesekből és a búzánál nagyobb szemű magvakból 1-1,5 evőkanálnyit szórjunk, hogy a fejlődésre legyen elegendő helyük.
A magokat először is be kell áztatni. Magtól függően 4-8 órát hagyjuk ázni (a csomagoláson az áztatás időtartama mindig fel van tüntetve). Az üveg szájára steril gézből több soron szűrőt készítünk, és befőttes gumival rögzítjük. Ha letelt az áztatás ideje, leszűrjük a vizet a magokról, kétszer-háromszor átöblítjük tiszta folyó vízzel – és az üveget nyílásával lefelé 40 fokos szögben helyezzük egy tálcára vagy egy tálkába. Ezáltal a még benne maradt víz kicsepeg az üvegből, és a magok levegőznek. Ezt a műveletet ismételjük naponta kétszer, reggel és este jól átöblítjük a magokat, ezzel biztosítjuk nekik a kellő nedvességet. Fontos, hogy a magok ne álljanak pangó vízben, ami penészesedést és a baktériumok elszaporodását okozhatja!
Hol csíráztassunk?
A csíra növekedéséhez ideális a szobahőmérséklet. A fény nem szükséges minden csírának. A nagyobb méretű magokat, mint a babfélék, sötétben érdemes csíráztatni: ugyanis a fényen túl hosszúra nőhetnek és megkeseredhetnek. Az apró magokat, mint a búzaszem és az az alatti méretek, indirekt fényben, világosban csíráztassuk, de napsugárzás ne érje őket.
Megtévesztő jelenség lehet a bolyhosodás! Sokan penészre gyanakodnak, és inkább kidobják a készülő csírájukat.
A bolyhosodás természetes jelenség, a bolyhok a növényke gyökérzetének szerves részei: általuk jut nedvességhez. A penészt onnan ismerjük fel, hogy a csíra a gyökérzetén kívül is szöszös és kellemetlen szagú. Az ilyen csírát semmiképp se fogyasszuk el! Ha a csíránk megpenészesedett, feltétlen dobjuk ki (mehet a komposztba), a tálat vagy üveget pedig alaposan mossuk el és fertőtlenítsük!
Mikor jó a csíra? Amikor az első apró, zöld levélkék megjelennek, a csíránk elkészült. Érdemes átöblíteni, lecsepegtetni, és dobozba helyezve, hűtőből 3-4 napig biztonságosan fogyasztható. A legrövidebb a retek csíráztatási ideje, 3-4 nap alatt kész, míg a zsázsa csíráztatására 10-12 nap szükséges. Ezért utóbbihoz inkább gyakorlott csíráztatók fogjanak hozzá.
Felhasználás A csírák kiválóak salátákhoz, köretekhez, főzelékekhez, tészta- és tojásételekhez. Joghurt, túró, smoothie és turmix hozzávalói lehetnek, de a vajas vagy egyéb kencés pirítóshoz is kiválóak. Díszítésre is használhatjuk őket, az esztétikán túl ételeinknek különleges ízt adnak.
A csíratálas módszer Vásárolhatunk kifejezetten csíráztatásra alkalmas csíratálat is (már 6 eurótól megvásárolható). Sokféle kiszerelésben forgalmazzák, lehet műanyagból vagy kerámiából, egyszintes vagy többszintes. Mindegyik csíráztató szűrős rendszerű, és az alja felfogja a vizet. A többszintes azért praktikus, mert egyszerre két-háromféle magot is csíráztathatunk. A csíratálban a magok csak egy soron legyenek, így minden magnak lesz kellő helye. Az áztatást követően az átöblítésnél elég csak a csíratálba vizet önteni, ami szépen átcsorog rajta. Az eljárás ugyanaz, mint az üveges módszernél – naponta kétszer át kell öblíteni, amíg meg nem jelennek az első hajtások.
A búzát, a napraforgót és a zsázsát érdemes vízszintes csíratálban csíráztatni, mert a csírája függőlegesen nő, illetve a zsázsa esetében öntözés által zselés, kollagénben gazdag anyag képződik, ami az üvegben gátolná a víz elfolyását.
Micsoda látvány, ahogy az üvegcsében a magok az élet jeleit mutatják, majd szárba szökkennek! Kisgyerekes családoknak is kiváló közös program a csíráztatás, szépen megfigyelhető, ahogy a magból növény lesz.
Hasznos tudnivalók!
A gabonafélék közül a búzát, hajdinát, zabot és a rozst szokták csíráztatni. Jelentős B-vitaminnal rendelkeznek, ami az idegrendszerre van jótékony hatással. A búza segíti a vér- és oxigénszállítást, tisztítja a májat, egyensúlyban tartja a vérnyomást és a vércukrot. Gyulladásgátló, baktériumölő és hurutoldó. A hajdinának magas a fehérjetartalma, továbbá serkenti az agyműködést és erősíti az érfalakat. Csírája főételként is felhasználható. A zab és a rozs csírájának E-vitaminja kiválóan táplálja a bőrt és a hajat.
A hüvelyesek csírái – mint az adzuki bab, szójabab, mungóbab, lencse, zöldborsó – azoknak is ajánlottak, akik egyébként a hüvelyesektől puffadnak (ez általában az emésztési enzim hiánya), csíraként viszont nem okoznak bélgázosodást. Jelentős vasforrással rendelkeznek. Az adzuki bab, a lencse, a zöldborsó koleszterincsökkentő, természetes inzulin- és vérnyomás-szabályozó, cukorbetegek számára is kiváló.
Az olajos magvak csírái (mint a lenmag és a napraforgó csírája) szinte az össze esszenciális aminosavat tartalmazzák. A lenmag gátolja a koleszterinlerakódást, és gyulladáscsökkentő hatású. A napraforgó a fogyókúrázók kedvelt csírája. Vízhajtó, méregtelenítő hatása van. Magas foszfor- és kalciumtartalma táplálja a csontokat és a fogakat, továbbá fontos a zsírok, szénhidrátok emésztéséhez, a szövet- és izomtónushoz. Magnéziumtartalma segíti az izom, az agy és a tüdőszövetek munkáját. Jódtartalma a pajzsmirigyhormon karbantartásáért felelős.
A zöldségfélék csírájához tartozik a brokkoli, az édeskömény, a fokhagyma, a hagyma, a póréhagyma, a retek és a vörös káposzta. (Tudni kell, hogy a brokkoli, a vörös káposzta, a vöröshagyma és a retek csírája enyhén csípős, pikáns ízű.) A hagymafélék pedig természetes antibiotikumok, csökkentik a koleszterinszintet és immunerősítők.
A brokkoli szulforafant tartalmaz, ami megakadályozza a rosszindulatú sejtburjánzást. Az édeskömény puffadásgátló, és a kismamák számára elősegíti a tejelválasztást.
A vörös káposzta kalciumtartalma megegyezik a tejével. Fekélygyógyító, gyulladáscsökkentő. Táplálja a bőrt, tisztítja a vért, javítja a látást és a vérkeringést. U-vitaminja biztosítja a nyálkahártyák egészségét.
A retek méregtelenítő, vizelethajtó, immunerősítő. Tisztítja a légzőszerveket, megfázás esetén megszünteti a homlok és az orrmelléküreg dugulását. Csökkenti a reumatikus fájdalmakat. Tisztítja és szépíti a bőrt.
A fű- és lucernafélék családjába a bazsalikom, a lepkeszegmag (görögszéna), a lóhere, a lucerna, a repce, a mustármag, a rukkola és a zsázsa csírája tartozik.
A bazsalikom gyulladáscsökkentő, immunerősítő, és segít az emésztési zavarokban. Vizelethajtó, vesetisztító és kőoldó.
A lepkeszegmag igazi ász! Segíti az emésztést, karcsúsít, mert tisztítja a szervezetet és bontja a zsírt. Sejtfiatalító, vízhajtó, vértisztító, vérképző és gyulladáscsökkentő hatású. Tisztítja a verőerek beteg nyirokcsomóit. A lecitin az idegsejtekre van jótékony hatással, serkenti az emlékezést. Csökkenti a pánikrohamot, erősíti az immunrendszert és segíti az inzulintermelést.
Kerti zsázsa
A zsázsa és a rukkola gyulladáscsökkentők. Nagy mennyiségű telítetlenzsírsav-tartalmuk szív- és érrendszeri panaszoknál ajánlott. Rendszeres fogyasztásukkal megelőzhető a szívinfarktus. Emellett tisztítják és megújítják a vért. Magas E-vitamin-tartalmuk miatt értágító, alvadásgátló, vizelethajtó és vérnyomáscsökkentő hatásúak. Gyulladáscsökkentők és immunerősítők.
A lóhere segít a változókori hőhullámok enyhítésében, közérzetjavító, és fokozza vitalitást.
A lucerna szintén enyhíti a változókori tüneteket. A szoptatós anyáknál segíti a tejelválasztást. Leköti és feloldja a koleszterinlerakódást az erek faláról, és csökkenti a vércukorszintet. Különösen ajánlott a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknek. Javítja a vérszegénységet, csökkenti a vérzést és megelőzi a vérrög kialakulást. Semleges ízét a gyerekek is szeretik.
A repce magas omega-3 és -6 zsírsavtartalma, ami a szívre és érfalakra van jótékony hatással. Csökkenti a magas koleszterint és emeli a vörösvértestek számát. Segíti a kollagéntermelődést, ami a bőr rugalmasságát adja.
A mustármag izzasztó hatása betegségek idején jótékonyan hat. Tisztítja a vért, a májat és az emésztőrendszert. Segít a hajhullás megállításában.
