Manapság egyre többen vásárolnak elhagyott falusi portát vagy kis nyaralót a természetben. A nagy kérdés: hogyan rendezzük be, ha nem szeretnénk sok pénzt áldozni rá, a család azonban igazi meleg fészket szeretne rakni.
Tanácsunk: kövessük a képen látható mintát! Vendéglátóink ugyanis páratlan érzékkel (és igencsak kis pénzecskéből) rendezték be újonnan vásárolt házukat.
A régi képet nagyanyjuk hagyta rájuk, a falikarokat egy régiségüzletben vették, a lámpát és az asztalt egy kisebb pozsonyi bútorkereskedésben (Comptoir de famile). A szizálszőnyeget szintén az interneten rendelték Pestről (Kalló Zoltántól).
Külföldön szerencsére sok jó példát láttak, s a rusztikus stílus legjobb elemeit használták fel a berendezkedés során (matt, napszítta színek). Még a gerendák is színt kaptak, és mellőzték a nálunk eluralkodott, szomorkás barna palettát és a súlyos, sötét bútorokat.
Több pénzt szántak a kertre, mint a szobákra – helyesen, mert a sok zöldnél és a kék égnél nincs jobb díszítőelem.
A kertet teraszok, lugasok tagolják, pázsitja dús, sok a levendula és a rózsa – és a gyerekek nagy nyári kedvence, a medence szinte belesimul a terméskő kerítésbe.
Nem kell csicsás kapu, egy deszkából ácsolt is megteszi.
A medence végében a kánikulák idejére kis pihenőt alakítottak ki függönnyel és téglából rakott heverővel (a párnákat és a függönyt az IKEA-ban vették). A mediterrán jellegű cserép már nálunk is kapható.
Az étkezőbe a nagyi sárgára átfestett, üvegdarabbal megkoptatott, viasszal patinázott tálalója került. A csillárt interneten rendelték egy angol csomagküldő szolgálattól, a székeket már nálunk vették. A szürkére mázolt gerendák világost teremtenek.
A konyhát vendéglátóink egy francia berendezési magazin képe alapján rendelték meg a helyi asztalostól, és ezt sem engedték barnára pácolni, bármennyire győzködte is őket a mester (maradtak az üde, semleges szürkénél).
A kovácsoltvas ágyat ügyes kovács készítette, a szekrényt a faluban vették lomtalanításkor.
