Óvszer, pesszárium, spirál. Tapasz, hüvelygyűrű, fogamzásgátló implantátum. Mi az a cikluskövetés, s mi mindenre kell közben figyelni? Honnan tudhatjuk, hogy az általunk választott fogamzásgátlási mód hatékony?
A hormonmentes és a hormonális fogamzásgátlás útvesztőjében MUDr. Nagy Tibor, a dunaszerdahelyi Gretina kft. által működtetett magánrendelő nőgyógyásza segít eligazodni.
MUDr. Nagy Tibor több mint 30 éve praktizál a szakmában. „Nincs olyan univerzális fogamzásgátló, amelyik minden nőnek egyformán megfelel!” – vallja. „Ami az egyik páciensnél negatív mellékhatások nélkül működik, az a másiknál nem. Valakinek a hormonális fogamzásgátlás felel majd meg, valakinek a hormonmentes. Éppen ezért egyik módszerről – köztük a fogamzásgátló tablettáról – sem lehet általánosságban elmondani, hogy jó vagy rossz-e. Attól függ, kinek! Ugyanakkor minden nőnél meg lehet találni azt az alternatívát, ami számára, egyénileg a legjobb lehet.”
MUDr. Nagy Tibor
– Mi tekinthető manapság a legbiztonságosabb védekezési módnak?
– Egyértelműen az elköttetés, vagyis a sterilizáció. Ez nőknél a petevezeték elzárását (tubasterilizáció), férfiaknál pedig az ondóvezeték elkötését (vazektómia) jelenti. A beavatkozás után a petevezeték átjárhatatlanná válik mind a petesejt, mind a hímivarsejt számára; férfiaknál pedig a spermiumok képtelenek a petesejthez jutni. A sterilizáció hátránya, hogy végleges: az a nő, aki elvégezteti, nem fog tudni többé természetes úton teherbe esni. (Léteznek ugyan helyreállító műtétek, de ezeknek a sikerességi rátájuk igen alacsony.) Mesterséges megtermékenyítésre ugyanakkor a sterilizált nőknek később is lehetőségük van. Az elköttetés ugyanis a petefészket – ezáltal a női nemi hormonok termelődését – nem érinti! Sterilizáció után tehát nem kell a korai klimaxtól tartani, a menstruáció ugyanúgy megmarad.
Míg Magyarországon viszonylag szigorú szabályok vonatkoznak a sterilizációra, nálunk minden 18. évét betöltött személy élhet a lehetőséggel. A kitétel annyi, hogy – miután a páciens benyújtotta a kérvényt – egy hónapos gondolkodási időt kell neki hagyni.
– Beszéljünk kicsit a hormonmentes fogamzásgátlási módokról. Milyen lehetőségeink vannak, ha nem szeretnénk hormonkezelést kapni?
– A fogamzásgátló megválasztásánál – az egyéni preferenciáink mellett – érdemes a Pearl-indexből is kiindulni. Utóbbi azoknak a nőknek a százalékos arányát jelöli, akik az adott módszer alkalmazása mellett 1 éven belül teherbe estek. A leggyakrabban használt hormonmentes védekezési módok a megszakításos védekezés és az óvszer, ahol a nagyobb felelősség értelemszerűen a férfiakat terheli. Annak, aki szeretne biztosra menni, az előbbit semmiképp sem ajánlom, az óvszer viszont hatékony módszer, ha jól alkalmazzák – s nem szakad el mondjuk aktus közben. Viszonylag gyakori védekezési mód még a spirál, amit Szlovákiában sokan csak DANA-ként emlegetnek. (A mozaikszó még a szocializmusból ered, a Dobrá A Neškodná Antikoncepcia rövidítése.) A spirálon – ahogy a neve is utal rá – egy spirális rézszál helyezkedik el, mely a méhfallal érintkezve ún. aszeptikus (fertőzésmentes) gyulladást hoz létre. Utóbbi alkalmatlanná teszi a nyálkahártyát a beágyazódásra. A spirált minden esetben orvos helyezi fel, s négyévente érdemes cserélni. Legegyszerűbb és legkíméletesebb menstruáció alatt felhelyezni és eltávolítani, amikor is a méhnyak egy kicsit kitágul. Ha nem történik meg a csere, az nagymértékben növeli a gyulladásos betegségek – például petefészektályog – kialakulásának kockázatát. Bár manapság kevésbé elterjedt, létezik női óvszer is, az ún. pesszárium. Ezt a hölgyek minden közösülés előtt a méhnyakra helyezik fel, utána pedig eltávolítják. A használatát viszont spermicid, azaz spermaölő készítményekkel (kúp, gél) együtt javasolják. Ezek a kémiai spermaölők szintén fogamzásgátlók, de önmagukban alkalmazva rossz a Pearl-indexük. S ha már hormonmentes fogamzásgátlás: a cikluskövetést is meg kell említenünk. Ez egy bonyolultabb, nagyfokú rendszerezettséget igénylő módszer, de van olyan páciensem, aki évek óta alkalmazza sikeresen.
– Mit takar pontosan a cikluskövetés?
– A cikluskövetésnek köszönhetően (ami a női ciklus során bekövetkező hormonális változásokhoz kapcsolódó testi tünetek megfigyelésén alapul – a szerk. megj.) a hölgyek pontosan tisztában vannak azzal, hogy mikor van peteérésük. Így kizárólag a termékeny napokon védekeznek, a ciklus többi napján nem. Azt, hogy éppen peteérésük van, egyrészt a méhnyaknyák állagából tudják megállapítani, ilyenkor ugyanis a hüvelyi folyás bővebb, állaga nyúlóssá, tojásfehérje-szerűvé válik. Másrészt hőmérőzést is alkalmaznak. A nők testhőmérsékletét ugyanis a felszabaduló progeszteron a peteérés bekövetkezte után néhány tized fokkal megemeli. Azok a nők, akik naponta mérik a testhőmérsékletüket (nagyon fontos, hogy a mérés közvetlenül ébredés után történjen, minden egyes nap ugyanabban az időpontban), nyomon tudják követni, hogy mikor van ovulációjuk. A páciensem füzetbe jegyez le minden ilyen adatot, s a módszert az évek során tökélyre fejlesztette.
– Mit tehetünk, ha hiba csúszik a védekezésbe – például elszakad az óvszer?
– Az ilyen „balesetekre” találták ki az esemény utáni tablettát, ami egy elég nagy hormondózis a szervezetnek. A készítmény sárgatesthormont tartalmaz (jóval nagyobb mennyiségben, mint a fogamzásgátló tabletták), s ezáltal megakadályozza a petesejt beágyazódását. A sürgősségi fogamzásgátlót legfeljebb az aktus után 72 óráig ajánlott bevenni. A magas hormontartalom miatt azonban a használatát semmiképp nem szabad rendszeressé tenni!
– Ha hormonális fogamzásgátlás mellett döntünk, milyen egyéb alternatívák léteznek a tablettán kívül?
– Léteznek hormontartalmú spirálok: a mechanizmus ugyanaz, mint a hormonmenteseknél, de ezek nem tartalmaznak fémet, hanem bizonyos mennyiségű hormont választanak ki. Míg a hormonmentes spirál felerősíti a menstruációs vérzést, addig a hormonos változat annyira elvékonyítja a nyálkahártyát, hogy teljesen mérséklődik a menstruáció. (Ez persze csak arra az időszakra érvényes, míg az eszköz a méhben van.) Így azoknál a hölgyeknél, akik eleve erős menstruációval küzdenek, ez mindenképp egy megfontolandó módszer. A következő elterjedt mód a hormonális tapasz, ami ugyanazon az elven működik, mint az antibébi-tabletta – csak épp megkerüli az emésztőrendszert. A tapaszokat hetente kell cserélni, s bárhová felragaszthatóak a bőrfelületen: innen juttatják be a véráramba a kellő hormonmennyiséget. (Természetesen a tapasz használatát is életvitelszerűen kell elképzelni, nincs olyan, hogy valaki csak aktus előtt helyezi fel.) A fogamzásgátló implantátum egy viszonylag újfajta védekezési mód: egy apró műanyag pálcát juttatnak a bőr alá helyi érzéstelenítéssel, mely progeszteront termel a véráramba. Hatása 3 évig tart. S még a hüvelygyűrű is jól működő, alacsony hormontartalmú alternatíva lehet. Az eszközt a menstruáció első napján kell felhelyezni (kialakításának köszönhetően a helyén marad a hüvelyben), s három hét után kell onnan eltávolítani. Miután a hölgy kivárta a 7 napot (vérzés időszaka), újabb gyűrűt lehet a hüvelybe helyezni.