Nagymamám mindig az erdőket benépesítő tündérekről mesélt, akik tavasszal csodálatos virágokat hagynak ott a gyerekeknek. Hóvirágot, kökörcsint, csillagvirágot, néhol ibolyát, tavaszi héricst. Amikor kék az ég, és kisüt a nap, induljunk sétára az erdőbe.
"Szép Tündérország támad föl szívemben, ilyenkor decemberben. A szeretetnek csillagára nézek, megszáll egy titkos, gyönyörű igézet, ilyenkor decemberben."