Egyre többet hallani egy új szembetegségről. Jó magyar neve (még) nincs, ezért csak orvosi nevén emlegetik: makuladegeneráció. Eléje téve olykor az „időskori” jelzőt. Így utalva arra, hogy a betegség elsősorban a 75 éven felüliek közt a leggyakoribb. Előfordulhat természetesen fiatalabb korban is. „Rejtélyes” betegség… Amíg ugyanis a szürke hályog (katarakta), azaz a szemlencse fényt át nem eresztő elhomályosodása a laikus családtag által is felismerhető, a makuladegenerációban szenvedő beteg szeme épnek tűnik, nincs rajta „hályog”. Miért vezet mégis a látás romlásához, gyakran vaksághoz?
A „makula”, vagyis az ún. sárgafolt a szem recehártyájának (retinának) központi helye. Ez a „folt” felelős a látás élességéért. Ha a makula fényérzékelő elemei „degenerálódnak”, azaz elsatnyulnak, elfajulnak, a látás romlani kezd. Mivel elsősorban a látótér központi része szenved, gondot okoz az olvasás, tv-nézés. Az ún. perifériás látás kevésbé sújtott, vagyis a beteg tud közlekedni, érzékeli a fényt, viszont egyre nehezebben ismeri fel az arcokat. Azt már régóta tudják a (szem)orvosok, hogy e degeneráció hátterében a recehártyának, a sárgafoltnak korral (is) összefüggő, rosszabbodó vérellátása áll.
Az viszont aránylag új felismerés, hogy a makuladegeneráció tulajdonképpen nem is szembetegség. Egyre több adat szól mellette, hogy a makuladegeneráció valójában nem más, mint a jól ismert érelmeszesedésnek (arterioszklerózisnak) a szemen megnyilvánuló tünete. Erre utal az a megfigyelés is, hogy a makuladegeneráció gyakoribb a túlsúlyos, keveset mozgó, erősen dohányzó, cukorbetegségben szenvedő emberekben. Vagyis a makuladegeneráció rizikófaktorai gyakran azonosak az érelmeszesedés kockázati tényezőivel.
Megfigyelték azt is, hogy azok az érelmeszesedés okozta szívkoszorúér-betegségben szenvedők – ez a laikusok által is ismert „ICHS”, a szív iszkémiás betegsége – ha vérzsírt csökkentő gyógyszert (sztatint) is kapnak, ritkábban betegszenek meg makuladegenerációban. Az elmondottakból logikusan következik, hogy a makuladegenerációt nem csak a szemorvosnak kell kezelnie.
A makuladegeneráció kialakulása, rosszabbodása ugyanazzal a diétával, életmóddal előzhető meg, melyet az érelmeszesedésre hajlamosak számára is ajánlanak.
Vagyis a sok gyümölcsöt, zöldséget, halat tartalmazó, zsírt kerülő, nem hizlaló étrend, az ideális testsúlyra való törekedés, a rendszeres testi mozgás (kocogás, kerékpározás, úszás), a kísérő betegségek (cukorbaj, magas vérnyomás) gondos kezelése és a dohányfüst mellőzése sokat segíthet a látás megőrzésében. Hasznos lehet a szívbetegségek megelőzésében bevált aszpirin rendszeres szedése is.
Fontos tudatosítanunk azt is, hogy a makuladegenerációnak (még) nincs „specifikus” (igazoltan ható) gyógyszere! A reklámokban ajánlott vitamin- s egyéb (drága!) készítmények megvétele előtt kérjük ki a (szem)orvos véleményét. Érdemes meglátogatni a szemorvost akkor is, ha még jól látunk ugyan, ám a korunk mellett az érelmeszesedés egyéb kockázati tényezőit is hordjuk, ill. ha már szenvedünk az érelmeszesedés egyéb formáitól (szívbetegség, érszűkület stb.).
