Mint minden évkezdés, így 2019. január elseje is számtalan változást hoz életünkbe. Természetesen vannak köztük azonnal észrevehető, érzékelhető változások (drágulás, nyugdíjemelés stb.), s lesznek olyanok, melyekről alig szerzünk tudomást. Egy ilyen nehezen észrevehető, ám egészségünket – s nem csak fogaink egészségét – érintő változásra hívjuk fel Olvasóink figyelmét.
Annak ellenére, hogy a fogszuvasodás megelőzhető, még napjainkban is népbetegség. Köztudott, hogy ha fogunk a szuvasodás következtében „kilyukad”, fogorvosunk nem nyúl azonnal a fogóhoz, hanem igyekszik a „lyukat” betömni. Több mint 150 éve a fogtömésre az amalgámot használják. Az amalgám egy ötvözet, amely felerészben higanyt s felerészben ezüstöt, rezet, ónt tartalmaz. A másfél évszázadnak köszönhetően az amalgám a legjobban ismert, a világ számos (szegényebb) országában még ma is a legelterjedtebb tömőanyag. Ez utóbbi országokban még mindig a „kézi keverésű” amalgám használatos (modern formája a kapszulás kiszerelés). Úgy tűnik azonban, hogy az amalgámkorszak ideje lejárt, és helyét a modern tömőanyagok foglalják majd el.
De miért kongatták meg a vészharangot az amalgám felett? A higany miatt (vegyjele Hg, szlovák neve: ortuť). A higany nehézfém, az emberi testbe bejutva mérgező hatású. Szervezetünkbe jelentős mennyiségben, főleg tengeri halak fogyasztásával kerülhet be, de higany szabadulhat fel az energiatakarékos izzólámpákból és higanygőz párolog az amalgámból is. Nemcsak a tömőanyag kézi keverésekor, hanem az intenzív rágás, fogmosás következtében a fogba betömött amalgámból is. S természetesen higanygőz szabadul fel akkor is, ha az amalgámot el kell távolítani (töméscsere). Ez utóbbi során higany kerül a szájöblítő folyadékba s azzal együtt a csatornahálózatba, azaz így a higany szennyezi a környezetünket is. A belélegzett higanygőz a véráramba, s azzal a vesébe kerül, ahol a higany kiválasztódik a vizeletbe.
Elméletileg tehát lenne mód a higany mérgező hatásának megnyilvánulására. A legfrissebb szakirodalom szerint (2018) azonban „az amalgámtömésekkel összefüggésben felmerülő mellékhatásokról – ideg- s vesekárosodás – szóló feltételezések nem igazolódtak be”. A fokozott higanygőzterhelésnek kitett fogorvosok, asszisztensek körében sem észleltek mérgezésre utaló tüneteket. Vagyis az amalgám kiiktatását és helyettesítését modern tömőanyaggal nem vészhelyzet, hanem a megelőző szemlélet indokolja: jobb a bajt megelőzni.
E megelőzést szolgálja az Európai Parlament 2019. január elsején életbe lépett rendelete. A rendelet szerint az amalgámot csak előre adagolt, kapszulázott formában szabad használni; 15 évnél fiatalabbaknál, ill. várandós vagy szoptató nőnél tilos a használata. A fogorvosi rendelőket ún. amalgámszeparátorral kell felszerelni – a szeparátor kiválasztja és összegyűjti az amalgámrészecskéket, így azok nem jutnak be a csatornába, környezetünkbe.
2030-ig az EU összes tagállamában véget ér az amalgámkorszak.
Dr. Kiss László
