Ha élő fát szeretnénk, de egyúttal a környezetünket is óvni akarjuk, földlabdás vagy inkább vágott fenyőt válasszunk? – kérdeztük Fekete Zoltán erdésztől (Bős).
Az utóbbi években a karácsonyi standokon egyre több helyen jelennek meg a cserépben kínált, földlabdás fenyők, melyek az ünnepek elmúltával akár még vissza is válthatók.
– A karácsonyfák kérdését nem kell feltétlenül összekötni a természetrombolással – mondja az erdész. – A karácsonyfának való fenyőket ugyanis ültetvényeken nevelik, amelyek gyakran olyan nehezen megközelíthető, vagy nehezen művelhető területeken helyezkednek el, mint például a magasfeszültségű vezetékek közvetlen környéke. Azt szokás mondani, hogy az erdész fejszével nevel, ugyanis nálunk Mária Terézia óta létezik erdőművelés. A fákat sűrűn ültetjük, s úgynevezett nevelő vágások segítségével fokozatosan ritkítjuk az állományt. Ugyanis, ha egy erdő túl sűrű, akkor a fáknak nincs elég helyük a fejlődéshez, s az oldalágaik növelésébe adják az erejüket. Ha azonban 15-20 évente nevelővágásokkal helyet adunk nekik, akkor szépen fejlődnek, és minőségi faanyaghoz juthatunk belőlük.
– A földlabdás fenyők népszerűsége talajerózióhoz vezet, vélik a környezetvédők.
– A fenyőfákat csak nagyon ritkán nevelik lejtős területeken: azonban abban biztos vagyok, hogy a terület tulajdonosának az az érdeke, hogy a terület regenerációját szem előtt tartsa, s az esetlegesen hiányzó földréteget pótolja. A földlabdás fenyők hátránya azonban nem a környezetre gyakorolt hatásukban rejlik. Azzal a jó tudattal, hogy nem vágtunk ki fát, hazavisszük és a meleg szobába állítjuk a formás fenyőfát.
A díszek súlya, vagy az égők által termelt hő kevés ahhoz, hogy ártson a fának. Azonban az a két hét, míg a fenyő a meleg szobában van, elég ahhoz, hogy beinduljon benne a nedvkeringés. Mikor pedig vízkeresztkor leszedjük és kiállítjuk az udvarra vagy a balkonra, akkor a nagy hőingadozás miatt az egyszerűen megfázik és elpusztul.
– Épp ezért lenne fontos, hogy a földlabdás fenyőket fokozatosan szoktassuk a kinti hőmérséklethez, erre pedig a legtöbb lakásban nincs lehetőség.
– Köztudott, hogy a fák lassan nőnek. Hány évre van szükség ahhoz, hogy egy picinyke magocskából karácsonyfa lehessen?
– Vannak lassabban és vannak gyorsabban növő fenyőfajták, azonban általánosan elmondható, hogy a fa évente egy sor ággal gazdagodik. 5-6 ágsor esetében már megérett a fa arra, hogy formás karácsonyfává váljon. Ehhez jön még a csemetekor, melyben lassabb a növekedés, így meglehet, hogy az átlagos magasságú fenyőfánk akár 15 telet is megért már, mire hozzánk kerül.
– Mit tehetünk annak érdekében, hogy akár a vágott, akár a földlabdás fenyőnk a legtovább szép maradjon?
– Főként a külföldi importból származó fákat, hogy időben ideérjenek, akár több mint egy hónappal karácsony előtt kivágják. Épp ezért lenne fontos, hogy a lehető legkésőbbi vágásból származó fát vegyünk – viszont azt, hogy a fánkat mikor vágták ki, nem lehet megállapítani. Egy biztos, vásárláskor mindenképp húzzuk végig a kezünket egy ágacskán, ha a tűlevelek már ekkor potyognak, akkor inkább keressünk másik fát. Sokan gondolják, hogy folyadékpótlással, vízbe állítással megnövelhetik fenyőjük élettartamát: viszont az a fa, mivel már nincs összeköttetésben a tápanyagokat felvenni képes gyökérzetével, vajmi kevés hasznát veszi a friss víznek. A földlabdás fenyők esetében pedig a fokozatosság elve fontos: a fát lassanként helyezzük át egyre hűvösebb helyekre, végül az udvarra.
