Ha nehezen is – hiszen áprilisban még havazott –, de itt van a nyár. A fagyos áprilist túlélő gyümölcsfák meghozzák termésüket. A korai gyümölcsök közé tartoznak az ún. csonthéjasok is. Ilyen az őszi- és sárgabarack, a meggy, a cseresznye, a szilva.
Ezek a külső „húsukért” termesztett gyümölcsök nevüket onnan kapták, hogy magjukat csontkemény héj védi. Kiváltképpen gyerekeknek a szokása az, hogy e kemény héjat feltörik, és a benne található magot megeszik. Pedig ez korántsem veszélytelen szokás!
A csonthéjasok magja ugyanis életveszélyes mérget tartalmaz. Ez a méreg a ciánhidrogén (HCN), korábbi nevén hidrogén-cianid vagy kéksav. A ciánhidrogén a magban található amigdalin nevű vegyület elbomlásából keletkezik. Az amigdalin legnagyobb mennyiségben a keserű mandulában található – ennek latin nevéről (Prunus amygdalus) kapta az amigdalin nevet. A ciánhidrogén – melyet később a berlini-kék vegyület vizsgálata során „kéksavnak” neveztek el – felfedezése után korán megmutatta erejét. 1786-ban felfedezője, a híres német vegyész, Scheele halálát okozta, amikor annak kísérletezés közben széttört a lombikja, és a kiszabaduló ciángázok megmérgezték Scheelet.
A pánik elkerülése végett, sietünk leszögezni: A csonthéjas gyümölcs magjában található mérgező ciánhidrogén csak akkor szabadul fel, ha a magot összetörik, felaprítják – vagy megrágják.
Vagyis, ha véletlenül egészben lenyelünk egy cseresznye- vagy barackmagot, nem történik mérgezés. A mag sértetlenül távozik a széklettel. Ha viszont a gyermek összetöri a csonthéjat – és megrágja az így kiszabadult magot, számára már 6-8 megrágott és lenyelt mag halálos mennyiségű mérget tartalmazhat! A gyorsan felszívódó méreg számos enzim működését gátolja, és végső soron a sejtlégzés blokkolásával fulladásos halált okoz.
Mik a mérgezés tünetei?
Égető torokkaparás, szédülés, hányinger, hányás, légszomj, gyorsan kialakuló eszméletvesztés, görcsök, kitágult szembogár (pupilla). Ha a mag fogyasztásának ismeretében a mérgezés gyanúja felmerül, azonnal hívjuk a gyorsmentőt! Az orvos megérkezéséig itassunk meg a beteggel 3-4 deciliter vizet, szódavizet. Ha van rá mód, tegyünk a vízbe pár szem kálium-permanganátot, úgy hogy a víz ibolyakék színű legyen. Ezután a garat ingerlésével hánytassuk meg a beteget – vigyázzunk, nehogy félrenyeljen. Ha a légzés gyengül vagy leáll, azonnal kezdjük meg a szájból szájba (szájból orrba) mesterséges légzést.
Persze, a mérgezést legjobb megelőzni! Alapszabályként fogadjuk el: ha például csak egy kicsit is keserű a barackmag, ne használjuk fel, és főleg ne engedjük, hogy a gyerekek megegyék. Ne hagyatkozzunk az ízérzésünkre, szaglásunkra. Különösen ez utóbbi gyengül a kor előrehaladtával, de gyengülhet egy tünetmentesen átvészelt koronavírusos (COVID–19) fertőzés következtében is. Szoktassuk le tehát gyermekeinket a különféle gyümölcsmagoknak pusztán szórakozásból való rágcsálásáról. Vonatkozik ez a nagy élelmiszer-áruházakban könnyen hozzáférhető egzotikus gyümölcsökre is!