A parfümök a 19. században kizárólag „igaziak voltak”, vagyis természetes anyagokból készültek.
Manapság az „orrok” szakmányban gyártják az egymásra nagyon is hasonlító illatokat a divatházaknak: a Prada vagy a Burberry új illata között nincs nagy különbség. Természetes összetevőket ma már csak a luxusparfümökben találunk.
Napjainkban már a nagy márkák parfümjei is szintetikus összetevőket tartalmaznak. A hozzáértők szerint ez nagy baj, mert az emberi szervezet ezeket elraktározza, nem tudja lebontani.
A mai illatkreátorok, akiket franciául találóan „orrnak” nevezünk, a különböző esszenciákból egyedi, a természetben nem létező illatkompozíciókat alkotnak. Zólyomi Zsolt egy a „Mr. Orrok“ közül, butikja Budapest szívében található. A parfümőr képtárakat, üzleteket illatosít kreációival (ezeket a klímán keresztül fújják be a helyiségekbe). Megbízásra egyedi illatkompozíciót is készít nekünk, vagy segít kiválasztani a parfümünket.
A szakértők orra mintegy 2000 illatot tud megkülönböztetni és azonosítani, míg az egyszerű halandóé 350-et. Ma a világon több „illatszakértő” (le nez, „orr”) működik, a többségük férfi.
A leghíresebb illatszerek
Európában az olaszok és a franciák „párolták”a leghíresebb illatokat. A reneszánszban a parfüm hazája még Itália volt. Az olasz kikötőkbe érkezett alapanyagokból a bolognaiak és genovaiak illatos szappanokat, a firenzei és velencei illatszerészek rafinált illatokat alkottak. Ezekhez három, állati eredetű illatanyagot használtak: pézsmát, ámbrát és cibetet. A pézsmát (másik nevén mósuszt) Marco Polo hozta be Kínából.
Sajátossága, hogy minden illatot megfinomít, kiérződik minden illatszerből. Kiváló illatrögzítő.
Az illatszerekhez szükséges pézsmát a pézsmaszarvas prosztatájából nyerik.
A híres utazó, Vasco da Gama 1499-ben Zanzibárban kikötve pedig már élénk ámbrakereskedelmet talált.
Afrika északi részén él a cibetmacska, ennek mirigyváladéka szolgáltatja a cibetet vagy civetet. Az olasz hercegségekben annak idején nagy divat volt cibettel illatosított kesztyűt viselni.
A cibetet a cibetmacska ürülékéből nyerik.
A Louvre-ban, a királyi udvarban mindenkinek egyetlen célja volt: minél illatosabbnak lenni. IV. Henrik például nagyon nem szeretett mosdani. Felesége, Medici Mária ezért visszahozta Párizsba a firenzei nehéz illatokat: így küzdötte le férje „természetes” szagát. Öltözőszobájában minden illatozott. A tapéták mósuszgőzzel voltak átitatva; a szoba ettől akár száz évig is illatos maradt.
Ma már minden nő táskájában ott lapul a parfüm. Az üvegcipellő Carolina Herrera ikonikus illatát rejti.
Létezik-e erotizáló parfüm?
Általában a pézsmás, ámbrás illatoknak tulajdonítunk ilyen erőt. Mint már írtuk, a pézsmás összetevő egy ázsiai szarvas nemi mirigyének váladéka, és az illatnak a párzási időszakban van nagy szerepe.
Az ámbra az ámbráscet beléből származik (az állat beleit ez védi meg az éles tintahalcsontoktól); és a tenger vizén lebegve kapja meg jellegzetes illatát. Az ámbra ősi összetevő, az illatok bázisa.
Az ámbra az ámbráscet belében alakul ki.
A francia illatszergyártáshoz a növényi alapanyagokat a Grasse városka felett elterülő hatalmas virágoskertek szolgáltatják, ahol milliószámra virít a levendula, ibolya, írisz, jácint, nárcisz, rezeda és rózsa, hogy illóolaj formájában leheljék ki lelküket. (Ma is rengeteg turista látogatja ezeket a mezőket.) Hajdan Grasse látta el az egész világot a parfümgyártáshoz szükséges illóolajokkal.
A képen az egyik legrégebbi francia parfümgyártó, a Guerlain rózsás reklámja.
Két illat születése!
Coco Chanel Chanel No. 5 néven dobta piacra a legsikeresebb parfümjét. Egy illat, amely megrengette a világot... Ernest Beaux alkotta meg, s Párizs felszabadítása után az amerikai katonák órákig sorakoztak érte. A parfüm élő reklámja Marilyn Monroe volt, aki arra a kérdésre, hogy mit visel magán az ágyban, azt válaszolta: „Egyetlen csepp Chanel No. 5-öt.”
A nyolcvanas évek végén a Chanel cég „orra”, Jacques Polge új illattal állt a cég vezetése elé. A Chanel ház az egyetlen a világon, amely saját esszenciát, vagyis illatkivonatot készít. Az új illat az „Allure” nevet kapta. Sikere máig töretlen. „Csak természetes illatanyagokat használunk, bár a virágtermesztés elég költséges dolog. Dél-Franciaországban egész virágmezőket vásároltunk, hogy szavatolni tudjuk parfümjeink minőségét”, nyilatkozta a Chanel ház „orra”.
A Chanel modern kori fejlesztése, az ALLURE
Luxusparfümöt készíteni költséges dolog. A híres Grasse városka mezőin termelt jázmin például kétszer annyiba kerül, mint az indiai. A Chanel No. 5 egyik alkotórésze éppen a grasse-i jázmin, és nem lehet mással kiváltani. Ugyanez áll a Chanel többi parfümjére is.
A virágoknál nem csupán a termesztés helye és módja a meghatározó, de a feldolgozás is. A rózsát például kora hajnalban gyűjtik. „Mindjárt napkelte után, mikor kinyitja a szirmait, adja ki a legerősebb illatot.” A virágszirmokat mindjárt a helyszínen dolgozzák föl, mert a szállítás rontana a minőségén.
