Hiperérzékeny vagyok az illatokra. Ha öt percnél tovább állok a parfümériában, kerülgetni kezd az émelygés, s ha még meg is szagolok ezt-azt, borítékolható a konstans migrén. Így hát bevallom, kissé megrettentem, hogy következő utunk egyenesen „Illatföldére” vezet… Aztán mégis eltökéltem magamban, utánajárok, hogy vajon egy illatmúzeum jó élmény lehet-e egy szenzitív embernek. Elöljáróban csak annyit: de még mennyire, hogy az lehet!
Azok, akik jártak valaha Pannonhalmán, tudják: aligha van párja a vidéken. Az arra járó vándor már messziről megpillantja a bencés főapátság kupoláját. S ha a várost őrszemként figyelő monostor felé folytatja útját, nem vétheti el az irányt… Ezer év emlékét őrzi e vidék, hol minden olyan fenségesnek tűnik. Közeledve egyre inkább megszűnik az idő és a tér, s valami magasztos veszi át a helyét… (Fotó: Cséfalvay Á. András)
Ámbra, pacsuli, tömjén, mirha, pézsma rózsa, rozmaring bemutatása és felhasználási módjai
A kiállítás interaktív, ami azt jelenti, hogy nem csupán befogadói vagyunk az élménynek, hanem ezt-azt megszagolhatunk, kipróbálhatunk, egyszóval minden érzékszervünket bevethetjük – ámulatba esve... Interaktív tanulás! A tárlat során az interaktív eszközökkel tesztelhetjük frissen szerzett tudásunkat...
Illatos múzeumpedagógia
Ebben a lenyűgöző miliőben, az apátsági gyógynövénykertben nyílt meg tavaly Magyarország első számú illatmúzeuma. A tárlat a szerzetesi gyógynövénykultúrába és a parfümesszenciák birodalmába enged betekintést. Kialakításában a „Magyar Orr”-ként is emlegetett parfümőr, Zólyomi Zsolt is részt vett, akinek régóta dédelgetett álma volt az esszenciák bemutatása múzeumpedagógiai eszközökkel.
De pontosan milyen impulzusokkal kecsegtet egy illatmúzeum? Fedezzük fel!
Gyógynövények bűvkörében
A múzeum bejáratánál Kenesei Katalin idegenvezető fogad bennünket.
– A bencés szerzetesek már a középkortól foglalkoztak gyógyítással, kísérleteztek gyógynövényekkel. Ám termesztésük csak az 1900-as évektől jelenik meg nagyobb mennyiségben Pannonhalmán. A szerzetesi gyógyászatban a gyógynövénykutatás egybefonódik a népi gyógyászattal, amikor is a szerzetesek keverékeikkel, tinktúráikkal gyógyították a világi népet. Az apátság gyógynövénykertjében ma öt fő gyógynövény termesztésére összpontosítunk. Ezek a levendula, a citromfű, a kakukkfű, a borsmenta és az orvosi zsálya. Elsősorban szappanok, gyógykenőcsök, illóolajok és fürdősók formájában kerülnek ki a manufaktúránkból. Helyben, saját kezűleg készülnek a termékek. Kis manufaktúránkban minőségi előállításra törekszünk – kezdi kísérőnk.
Az apátság területén termesztett gyógynövények ismertetőtáblái, réz szaglótölcsérek
Ismerjük meg a pannonhalmi gyógynövényeket!
A múzeumban öt táblán ábrázolják a Pannonhalmán termesztett gyógynövények sajátosságait. A fiókokba rejtett kiállításon pedig a metszeteikkel, felhasználási módjaikkal is behatóan megismerkedhetünk.
Levendula
Szezonban az illatozó lila mezők Pannonhalma fő látványosságai, melyek turisták tucatjait csalogatják az apátság területére. Maga a kertészet is elsősorban a levendulára összpontosít, tízhektáros területüknek csaknem a felén levendulatermesztés folyik. A növény mindkét fajtája megjelenik: legtöbb termékükhöz a francia levendulát használják fel. Az angol, más néven hibrid levendulát pedig magas olajtartalma miatt termesztik. „A levendula elképesztő relaxációs hatását a szezonban mi, itt dolgozók is érezzük!” – árulja el Katalin. Hozzáteszi, hogy a növény ezenfelül ízületi bántalmak kezelésére is kiváló.
A francia levendula metszetei
Citromfű
Csakúgy, mint a levendula, a citromfű is híres nyugtató hatásáról. Illóolaj vagy gyógytea formájában stresszkezelésre ajánlják, illetve nagy segítséget nyújthat diákoknak a vizsgadrukk leküzdéséhez. Különböző szájfertőzések kezelésére szintén alkalmas.
A citromfű metszetei
Kakukkfű
Bár a kakukkfű mint fűszernövény vált ismertté, gyógyászati szempontból is jelentős: sebfertőzések és légúti megbetegedések kiváló orvosa. (A pandémia alatt ezért megnőtt a kereslet iránta.) Gyógytea formájában megelőzés céljából is fogyasztható.
A borsmenta frissítő és élénkítő, ugyanakkor fertőtlenítő hatással is bír. A legtöbb dentálhigiénés termékben alapesszenciaként jelenik meg, ugyanakkor fejfájásra, gyomorpanaszokra és hányinger kezelésére is jó.
Orvosi zsálya
Kesernyés íze miatt sokan kerülik a zsálya fogyasztását, s legfeljebb fűszernövény formájában használják. Pedig az orvosi zsálya híres hűsítő hatásáról: teaként fogyasztva nagyszerű kánikulában, verejtékezés ellen, s a változókori panaszokat is enyhíti.
– Ne feledjük, hogy ezek a növények gyógyhatásuk révén drogok – figyelmeztet idegenvezetőnk. – Vagyis a drogjuk a gyógyhatásuk. Túlzott használatuk mellékhatásokat okozhat, így nagymértékű fogyasztásuk kerülendő. Házi feldolgozás esetén célszerű ennek utánanézni. Az sem mindegy, hogy a növény mely részét fogyasztjuk.
A szaglást bemutató ábra
Calvin Klein, Garnier…
A tárlaton a gyógynövények „illatügyi” felhasználását is bemutatják. Így került a kiállított tárgyak közé a Calvin Klein Eternity parfüm, melynek a zsálya az alapesszenciája. A levendulaesszenciát tartalmazó ikonikus 4711-et, vagyis az első kölnivizet is megtekinthetjük. Egy Garnier hámosító tonik szintén megjelenik a tárlatban, mely kakukkfűalapú.
Kiderül, hogy egy otthoni kakukkfűfőzettel jóval költséghatékonyabb módon hámosíthatunk... (Ehhez képest a többség besétál a drogériába, s leemeli a kész terméket a polcról… Hm.)
A tárlat kuriózumai a réz szaglótölcsérek, melyekből a felpumpálást követően közvetlenül megszagolhatjuk a kiállított gyógynövények esszenciáit. Megnyugvásomra ez teljes mértékben kiküszöböli az illatkeveredést.
Az ötlet Zólyomi Zsolt parfümőrtől származik, aki Versailles-ből mentette át a koncepciót (maga is ott tanulta a parfümőri mesterséget). A szaglótölcsérek Pannonhalmán kívül mindössze két helyen fordulnak elő.
Réz szaglótölcsérek
A szerzetesi gyógyászat
Továbbhaladva egy óriási üvegszekrény előtt találjuk magunkat, mely a szerzetesi gyógyászat alapeszközeit tárja fel. Betekinthetünk Reisch Elek, OSB gyógyszerész szerzetes kéziratos receptgyűjteményébe, amely 1735-ből származik – receptúráira máig hagyatkoznak a szakértők.
Reisch Elek OSB gyógyszerész kéziratos receptgyűjteménye: Praescriptiones Medicae („Orvosi rendelvények”), 1735 (másolat)
Reisch Elek szerzetesi idejének nagy részét Németországban töltötte. Élete meghatározó hányadát a gyógynövények tanulmányozása tette ki. Az ő feljegyzésiből és trópusi növényekkel való kísérleteiből tudunk többek között a zsálya hűsítő hatásáról, de az ő receptúráit újragondolva indult el Pannonhalmán a teakeverékek és gyógylikőrök előállítása is. A vitrinben megtekinthető kéziratos receptgyűjteményének másolata, amely 500-600 gyógynövénykeveréket és tinktúrát tartalmaz.
A kiállított segédeszközök közül egy 19. századi mikroszkóp a legmodernebb, de láthatunk patikamérleget, gyógynövényvágót, üvegcséket és fiolákat is: ezek egytől egyig a szerzetesi gyógyászat nélkülözhetetlen kellékei. A tinktúrakeverékeket fiolákban szállították, melyeket fából készült tárolóedényekben tartottak.
Gyógyszerészmozsár, 19. századi mikroszkóp, kétkarú patikamérleg
A kiállított tárgyak legértékesebbike kétségkívül egy 16. századi patikai tárolóedény. Érdekesség, hogy egészen a 19. századig agyagedényeket használtak, melyekben alkoholos, olajos és vizes bázisú vegyületeket kevertek a kísérletezések során.
Ekkor azonban a szerzetesek felfedezték, hogy az olajos és az alkoholos bázisú vegyületekhez nem megfelelő az agyag, mivel hatására az alkohol kicsapódik a vegyületből, az olajat pedig beszívja az agyag. Ezért aztán áttértek az üveges tárolásra. A mai napig alkalmazzák a lepárlások során itt, Pannonhalmán.
A kendő, ami megbabonáz!
A lépcsőn felsétálva hirtelen egy teljesen más világba csöppenünk, a 17. század végének Párizsába. A francia főváros ekkortájt Európa legnagyobb metropolisza volt, szennyvízelvezetés híján pedig a legbüdösebb. (Sőt, ekkor még a rendszeres tisztálkodás sem volt divatban.)
Tulajdonképpen ez az orrfacsaró bűz hívta életre a parfümőri mesterséget, melynek kezdetben egyetlen célja volt: hogy valamelyest elnyomják a körülöttük terjengő szagokat. A korabeli parfümőrök ezért üvegcsékkel és kendőkkel járták a várost, s ha bármi olyat szagoltak, ami eltért a szokványostól, azt begyűjtötték a fioláikba.
A kellemes illatokat végül kendőkre permetezték, melyeket elhúztak az arra járó hölgyek orra előtt. Mivel a nők az illatokról érzelmi alapon döntenek, ha egy kendő megbabonázta őket, többé nem tudtak elszakadni tőle.
A parfümőr orgonája
A parfümőr orgonáján – vagyis asztalán – úgy komponálta meg a legújabb esszenciákat, mint zeneszerző az oratóriumát. Az illatmúzeum egy 19. századi parfümőr műhelyét eleveníti fel korabeli tárgyakkal, a mellette elhelyezett asztalkán pedig parfümkülönlegességeket tekinthet meg a látogató.
Ez a múzeum legszigorúbban őrzött része. Nem véletlenül: az asztalkán feltűnik az első, még por állagú Chanel illatszer.
A legelső, púder bázisú Chanel
Két világ találkozása
Vajon hogy fér össze a szerzetesek világa egy olyan világi dologgal, mint a parfümkészítés? Azonnal választ is kapunk a kérdésre.
– Az ember ősidők óta a test-lélek egyensúlyára törekszik. Bármi, amitől szebbnek érezzük magunkat, harmonizálja fizikai testünket is, így lelki egyensúlyunk helyrebillen.
Ezt az aspektust a vallás sem ítéli el.
A 19. századi parfümőr orgonája (asztal korabeli tárgyakkal)
A korabeli pannonhalmi szerzetesek az Ora et labora! (Imádkozz és dolgozz!) elv szerint éltek, és élnek a mai napig. Napközben a gyógynövényültetvényeken dolgoznak, majd este, cellájukba visszavonulva olajos fürdőt vesznek...
Mivel a mosdás még sokáig nem volt elterjedt, a külső-belső fertőtlenítésre anno gyógynövényeket használtak, a testszagok elnyomására pedig parfümesszenciákat (tehát nem hiúsági eszközként voltak jelen).
A parfümesszenciák birodalma
A tárlat harmadik helyisége azoknak a természetes parfümesszenciáknak ad otthont, amelyek ősidők óta megtalálhatóak az ember környezetében. A parfümipar kialakulása előtt elsősorban szertartásokon, spirituális célokra használták őket, de a gyógyításnak is fontos eszközei voltak.
Ámbra
A terembe lépve azonnal feltűnik egy hatalmas ábra, mely, mint azt felismerem, a bibliai Jónás történetét ábrázolja. (Egyben szelfipont is a gyerekeknek.)
Katalin – látva, hogy éppen az összefüggést keresem – magyarázni kezd.
Ámbra patikai üveg, ámbra illatszer, parfüm
– Jónás három napot s három éjjelt töltött az ámbráscet gyomrában. Az első kiállított parfümesszenciánk ehhez kapcsolódóan az ámbra, mely az ámbráscet gyomormirigyéből kiválasztott esszencia. Az állat kiköpi ezt a zsíros, nyálkás anyagot, ami felkerül a víz felszínére, ahol a hullámok széttörik. A partra a nap kiszárítása által már apró kis fekete kövek formájában vetődik, melyek igencsak jó illatúak – kilójuk több tízezer dollárt ér a piacon. Régen ezt a halászok meggyújtották, így imádkoztak a bőséges halfogásért.
A terjeszkedő parfümipar az állatot a kihalás szélére sodorta; ezért az ámbrát már csak szintetikumként, az ambroxán vegyülettel állítják elő. Az orvvadászok miatt persze nem tudják megállítani a cet leölését.
Pacsuli
„Íme, a leginkább félreértelmezett esszenciánk!” – mondja a pacsuli kapcsán Katalin. Magyar nyelvterületen az olcsó, büdös kölnit hívják így, holott az eredeti illatnak köze sincs a sztereotípiához. A pacsuli egy Indiában honos növény.
Fixatív illat, ami azt jelenti, hogy ha a parfümünk tartalmaz pacsulit, borítékolható a hosszan tartó hatás. Rengeteg kozmetikumnak is az alapesszenciáját képezi: ne ijedjünk meg, ha termékünk pacsulit tartalmaz! A keleti országokban egyébként előszeretettel használják meditáció során, de gyakran jelenik meg illatosítók, gyertyák, füstölők és szappanok alapesszenciájaként is.
Parfüm (pacsuli)
Tömjén és mirha
Ez a két szakrális esszencia. A tömjént és a mirhát a napkeleti bölcsek kincsként ajándékozták a kis Jézusnak. A tömjén frissen lepárolva fantasztikus színű olaj, megszilárdulva azonban viaszos, gyantás anyag. Fájdalomcsillapító és fertőtlenítő hatása van. Leggyakrabban templomi füstölőkben találkozhatunk vele. Jézust keresztre feszítése előtt mirhával kenték be: ez is előrevetíti, hogy nagyon erős fertőtlenítő és fájdalomcsillapító növényről van szó. A belőle készült olajat a nyílt sebbe fecskendezik, mely a pórusokba beszívódva képes leginkább kifejteni fájdalomcsillapító hatását.
Gyakran jelenik meg szájápolási termékek alapanyagaként is. Ugyanakkor elképesztően drága importesszencia, mivel a növény csak sivatagi környezetben képes megteremni.
Tömjéngyanta
Pézsma
A pézsma a második állati eredetű esszencia a tárlatban, mely az Indiában, Pakisztánban és Nepál környékén honos pézsmaszarvas mirigyéből kinyert esszencia. Az ámbráscethez hasonlóan az állat vadászatát betiltották, elsősorban kémiai körülmények közt állítják elő a pézsmát.
Nagyon komplex, fűszeres illat, keverési aránya 99 az 1-hez, és csakúgy, mint a pacsuli, fixatív. A férfiaknak szánt kozmetikai termékekben jelenik meg, míg nőknél az erőteljesebb, fűszeresebb téli illatokban dominál.
A pézsma felhasználási módjai
Rózsa
Ezután – az általam is leginkább várt – rózsára térünk át, mely az illatok királynője, valamint Szűz Mária és a női nem jelképe. Mózes égő csipkebokor-látomása után tárgyi jelképként is megjelent a vallásban (rózsafüzér), a belőle nyert olajra és vízre pedig töretlenül óriási kereslet van. Ez ahhoz vezetett, hogy a növényt túltermesztették, 100 különböző rózsafajból készítenek esszenciát, így a rózsák jelentős hányada elveszítette illatát.
Mindemellett a belőle nyert olaj az egyik legdrágább esszencia: 1 kilogramm tiszta rózsaolaj előállításához 3-4 ezer kiló rózsára van szükség (ez milliós nagyságrendű rózsaszirmot jelent). Így egy 2 ml természetes rózsaolajat tartalmazó parfüm 1300 euró felé tendál a piacon.
Szárított rózsaszirom, rózsa illóolaj
Rozmaring
Végezetül a fűszernövényként is ismert rozmaringgal ismerkedünk meg, melynek népszerűsége a lengyel származású magyar királyné, Piast Erzsébet nevéhez fűződik (14. század). A legenda szerint Piast Erzsébet készíttetett magának egy alkoholos bázisú, gyomornyugtató vegyületet rozmaringesszenciával, melyet a testére kent – ezzel megteremtve a mai testpermet elődjét (magyar királyné vize).
A rozmaringra mint a szegények tömjénjére is szoktak hivatkozni, a kevéssé tehetős réteg ugyanis ezzel illatosította, díszítette ünnepekkor az otthonát. (Gondoljunk csak a rozmaringos kalapra a magyar néphagyományban!)
Rozmaring illóolaj
Természetesen az egyes esszenciák tanulmányozása után azok megillatozására is marad időnk. Ezzel – a már említett okok miatt – csínján bánok: az erőteljes illatú pézsmába például csak épphogy beleszagolok, a számomra kedves rózsához viszont kétszer is visszatérek. Mennyei!
