Már csak a korábban születettek emlékeznek rá, s tudják azt, mi is a kanyaró. A kanyaró (orvosi nevén: morbilli, szlovákul: osýpky) rendkívül ragályos, hurutos kezdettel, majd magas lázzal és jellemző kiütéssel járó heveny fertőző gyermekbetegség. Bármikor előfordulhatott, ám járványosan általában a téli hónapokban jelentkezett.
Fertőzőképessége rendkívül nagy, ezért ahol egyszer megjelent, ott szinte minden gyermek megbetegedett. Kórokozóját, egy vírust a hurutos, tüsszögő, köhögő gyermek nyála, orrváladéka, köpete terjesztette, különösen a kezdeti, még kiütés előtti szakaszban. Szerencsére a vírus az emberen kívül hamar elpusztul, ezért a beteg elkülönítésével, a gyakori szellőztetéssel a fertőzési lánc megszakítható.
Lappangási ideje, azaz a vírusnak a szervezetbe kerülésétől az első tünetekig terjedő idő meglehetősen hosszú: 10-12 nap (influenza esetén pár óra!). Az első tünetek a meghűléses hurutra, influenzára emlékeztetnek: a nátha, száraz köhögés, majd gyorsan emelkedő láz mellett jellemző a szem kötőhártyáinak gyors bevörösödése, gyulladása.
A könnyező, taknyos, köhögő gyermek arca annyira jellemző, hogy a gyakorlott gyermekorvos már rápillantással kimondhatta a kanyaró diagnózisát. A hurutos tünetek után a száj nyálkahártyáján pici, tűszúrásnyi élénkvörös pöttyök – ún. Koplik-Filatov-foltok – és a bevont, lepedékes nyelv csak a kanyaróra jellemző. A 3-4 napja tartó náthás, köhögős szakaszt követi a kiütéses fázis: először a fül mögött, a haj tövében, majd a nyakon, törzsön s végül a végtagokon is megjelenik a vörös foltos kanyarós kiütés. Az arc duzzadt, vörös, a szemek gyulladtak.
A kiütés általában egy nap alatt teljesen kifejlődik, és ekkor a betegség lefolyása jobbra fordul: a hurut enyhül, a láz csökken, a beteg egyre jobban érzi magát. A kiütés lassan halványodik, s kb. 4-5 nap alatt teljesen eltűnik.
Sajnos nem mindig ilyen könnyű lefolyású a betegség. Különösen a valamilyen egyéb oknál fogva (cukorbetegség, asztma) legyengült gyermeknél tüdőgyulladás, középfülgyulladás vagy akár idegrendszeri szövődmények is felléphetnek.
Mint jeleztem, a kanyaró ma tájainkon szinte ismeretlen, hiszen 1969 óta védőoltás akadályozza a járvány kitörését. A gyermekek 15 hónapos korukban kapják meg a védőoltást, melyet a 11. életévükben megismételnek, így életre szóló védettséget nyernek. Akkor miért az aggodalom?
Azért, mert az Európai Unió járványügyi központjának adatai alapján úgy tűnik, hogy a kanyaró visszatérőben van. Az elmúlt 10 évben évente átlagosan Európa-szerte 30 ezer esetet regisztráltak, ötszörösét a korábbi évek átlagának. Bulgáriában a 2009/10-es járványban 24 ezer megbetegedés történt, és 24-en bele is haltak a szövődményekbe. A kanyaró visszatérésének fő oka: az említett országokban fellazult az oltási fegyelem, egyre több gyermek nem kapja meg a védőoltást.
Az európai terjedés miatt az említett központ az ajánlja, hogy a védőoltásban még nem részesült, 15 hónaposnál fiatalabb gyermekeket ne utaztassunk külföldre (Bulgária, Románia, Spanyolország). Az említett országokba utazó felnőttek pedig akkor is oltassák be magukat, ha korábban már oltva voltak.
