A régi nagy színésznők legfőbb bizalmasai az öltöztetőnőik voltak. Együtt utaztak a híres tragikával, komikával, esetleg primadonnával. Rendben tartották a ruhatárát – ha éppen szükséges volt –, ellátták a gardedám szerepét. Sokszor főztek is a színésznőre, és szinte olyanok voltak, mint egy édesanya.
A színházi öltöztető munkája ma nem egyetlen színészhez köthető. Rendszerint külön öltöztetője van a férfi és a női színészeknek. Nincs ez másként a Komáromi Jókai Színházban sem.
Pallag Marianna (fotónkon) tavaly januártól dolgozik a Komáromi Jókai Színháznál. Eredetileg virágkötészetet tanult Karván, a mezőgazdasági szakközépiskolában, de nem sikerült elhelyezkednie a szakmájában. Sokáig egy gyárban dolgozott, később került a színházhoz.
– Nagyon jó a színházban, szeretek itt dolgozni – mondja csillogó szemekkel Marianna. – Kedvelem a színészeket és a munkatársakat, mert barátságosak. Itt mindig történik valami.
– Ismerte a színházat, mielőtt idekerült öltöztetőnőnek?
– Ismertem, mert a bátorkeszi alapiskolából rendszeresen látogattuk az előadásokat. A kedvencem a régi Padlás-előadás volt. Úgy éreztem: ez igazi színház. Akkoriban még nem gondoltam volna, hogy egyszer én is itt fogok dolgozni. Most már belülről is láthatom, mennyi munka van egy előadás mögött.
– Női öltöztetőként sok a feladata az előadásokban?
– Attól függően, hogy hány szereplős egy darab, nekem is több vagy kevesebb a feladatom. Ha kevés a szereplő egy színdarabban, akkor általában jelmezből is kevesebb van.
A sokszereplős előadásokban elkel a segítség. Ilyenkor meg szoktam kérni a férfiöltöztetőt vagy a sminkest, hogy segítsenek. Mindig szívesen segítenek.
– A női ruhák (nagy általánosságban) rafináltabbak a férfijelmezeknél...
– Ezeknél szükséges is a segítség. Ha egy öltözék több részből áll – alsószoknya, blúz, fűző, felsőruha és egyebek –, akkor az öltözés sorrendjét is fejben kell tartani. Többnyire a gyors öltözéseknél van szükség segítségre.
– Mennyi idő alatt lehet ezt a munkát megtanulni?
– Minden előadás más. A főpróbahét alatt muszáj megtanulni, ki milyen jelmezt visel, és hogyan öltözik, máskülönben fennakadások lesznek. A főpróbahét csúcspontja a nyilvános főpróba, amikor már mindenki nagyon izgul. Sok jó ötlet ekkor jut eszembe – az öltözésekkel kapcsolatban.
– Találkozott a színházban különleges ruhadarabokkal?
– A különleges jelmezekről gyakran nehéz eldönteni, hogyan kell azokat egyáltalán felvenni. A velencei kalmárban a férfijelmezek többrétegnyi öltözékből állnak. Ebben az előadásban sokkal több férfi szereplő van, mint női, ezért itt férfiakat is öltöztetek. A csipkekesztyűk, kalapok, ékszerek mind nagyon szép darabok, de sérülékenyek. Kiutazásnál, rakodásnál oda kell rájuk figyelni.
– Mi a hobbija, és mik a tervei?
– Aerobikozok, sokat olvasok (Twilight, John Grisham: Az ártatlan ember), és angolul tanulok. Szeretnék helytállni a mindennapi munkámban.
Balogh Katalin öltöztető csaknem húsz éve van a színháznál. Eddig sosem szerepelt a színházi fényképeken, és velünk sem tett kivételt. Egyáltalán nem tartja furcsának, hogy nő létére a férfi színészeket öltözteti.
– Én ragaszkodtam ahhoz, hogy a férfiakhoz kerüljek – mondja nem kis meglepetésemre Katalin. – A férfiakkal egyszerű kommunikálni. Tiszteletben tartanak engem és a munkámat. Végtére is ez egy bizalmi állás.
– Mi a feladata a színházi öltöztetőnek?
– A kosztümök (azaz a színházi jelmezek) rendberakása, előkészítése az előadás előtt. A ruhákat kimosom (a mosógép a színházban van), kivasalom, és bekészítem az öltöztetői szobába. Ott vállfákon lógnak az összes futó színdarab jelmezei. A kosztümöket, öltönyöket, kabátokat tisztítóban tisztíttatjuk. A kisebb foltokat – gyertyaviasz, művér – én szoktam kivenni a szövetekből. A viaszt vasalom, a művért kiviszi a Vanish. Az előadás előtt mindig 1-1,5 órával érkezem, de inkább a hamarabbi időpontban, mert nem szeretem a kapkodást. A jelmezeket bekészítem a színészi öltözőkbe.
Listát készítek a jelmezekről, mert a rengeteg apróságot igencsak megterhelő lenne állandóan fejben tartani. A lista alapján dolgozom. Ha a színház vendégszereplésre megy, akkor az összes kosztümöt be kell csomagolni a ruhásszekrénybe. A jelmezek egy kamionban utaznak az előadás helyszínére, ahol a kosztümöket bevisszük az öltözőkbe.
– A ruhákat elég kikészíteni, vagy öltöztetni is kell?
– A problémás ruháknál kell segíteni. Ilyen, ha hátul van cipzár a jelmezen, vagy most, az Álszentek összeesküvésében férfira kell fűzőt feladni. Az igényesebb ruháknál is szükséges lehet a segítség az öltözésnél. A gyors öltözéseknél (a színész a jelenetek közben a színfalak mögött vált öltözéket) működik igazán a bizalmi viszony. A fiúk nagyon aranyosak, sosincs hiszti: mindig jó velük együttműködni. Olyasmi is előfordul, hogy az előadás hevében elszakad egy-egy ruhadarab, leggyakrabban nadrág, és gyorsan kellett megjavítanom a háttérben, nehogy a közönség is észrevegye.
– Különleges jelmezekkel is dolgozott?
– A színház ismét játssza a Süsü, a sárkányt. Süsü jelmeze egy komoly darab. Olyan nehéz, hogy a műszak is segít az öltöztetésben. A színész sok-sok kilót visel magán, a fejrész különösen súlyos. Süsü szerepe bizony nehéz fizikai munka!
– Milyen tervei vannak?
– Nyugdíj előtt állok, készülök a megérdemelt pihenésre. Egy ideig pihenni szeretnék, de utána biztosan találok valami könnyebb munkát.
