Készítsünk noteszt Gabriellával!

Beköszöntött a digitális világ. Szerencsére a számítógép még nem szorította ki a könyvet, bár sokan mondják, hogy a Gutenberg-galaxisnak vége. Nem csoda, ha nosztalgiánk támad, mikor a Királyhelmecen jól ismert Molnár János könyvkötő műhelyébe lépünk. Ő már, sajnos, nincs köztünk, de szelleme betölti a műhelyt, ahol lánya, Molnár Gabriella vette át a helyét.

Láthatunk itt nyomtatót és könyvkötő prést, a vendégsarokban régi könyveket, egy má­sik polcon szokatlan formájú noteszeket. A munkaasztalon félkész borító.

– Évekig ter­veztük apámmal, hogy kitanulom mellet­te a szakmát, és átveszem tőle a műhelyt. A sors kész helyzet elé állított, amikor két és fél évvel ez­előtt apu váratlanul meghalt – mondja. – Utólag bánom, hogy nem szántam rá magam hamarabb, hogy hazaköltözzek. (Előtte Pozsonyban éltem, a francia iskolában kreatív stúdiót vezettem.) Mivel elszalasztottam a közös tanulás és munka lehető­ségét, belevetettem magam a szakirodalom ta­nulmányozásába. A mesterséget végül könyvkö­tő mesterektől tanultam ki. A legutóbbi szak­mai workshopon például egy hiteles oszmán kori könyvkötő műhely mindennapjaiba pillanthattam be, és elsajátítottam egy, Európában már feledés­be merült technika, a papír márványozásának alapjait.

Folyamatosan képzem magam. Szeren­csére türelmem is van ehhez a (ma már kellőkép­pen nem becsült) mesterséghez.

– A MOS könyvkötő műhelyben tehát minden korábbi szolgáltatás megtalálható?

– Apám tizenöt év alatt kiépítette a műhelyt, s amit ő nyújtott, azt most is megkapják a kliensek. Legyen szó akár könyvek, diplomamunkák bekötéséről, nyomdai, illetve sztenderd grafikai munkákról és a többi. Mindezek mellett gyakran kapok egyedi megren­deléseket. Bevallom, ezeket különöskép­pen kedvelem. Vallom, hogy az ember Is­ten egyedi alkotása, így az őt körülvevő tárgyaknak is egyedieknek kell lenniük.

– Aki kicsit jobban ismer, az tudja, hogy alkotó kedvű lány vagy. Ékszereket készítesz, a patchwork munkáidból pedig már kiállítást is rendeztek. Itt, a könyvkötő műhelyben is ki tudod élni a kreativitásodat?

– A kreatív hozzáállás új ajtókat nyit meg számomra. A könyvkötésnél is ehhez tar­tom magam. A megrongálódott könyvek javításánál alapszabály, hogy a könyvkö­tő maximálisan adja vissza a könyv eredeti formáját. Tisztelem azokat, akik ereklye­ként kezelik a régi családi könyveket. Szere­tem a régi könyveket (a gyerekkönyveimet sem dobtam ki). Könyvnek csak a fűzött műveket nevezem, a puha kötésű, ragasztott gerinc az én szememben az igénytelenség lenyomata. Tervezem, hogy idővel kicsit belemélyülök a könyv­és papírrestaurálás rejtélyeibe is, mert erre is van igény, engem pedig nagyon vonz. Szüntelenül újításokon gondolkodom. Ilyen az úgynevezett fotókönyv vagy az atipikus formátumú gyűjteményfüzetek. Ezeket főként születésnapra, karácsonyra ajándékozzák. Tartalma különböző (került ki már a kezem közül receptgyűjtemény, verseskötet), mindegyik dizájnos borítóval készült. Az egyedi borítóval ellátott note­szek szintén újításnak számítanak a mű­helyben. Az Új Nőnek kézműves noteszt készítettem. Ha valaki követi az útmutatást, el tudja készíteni!

Manapság nagyon kedveltek a (régi időkben szerzetesek által fűzött) notesz formájú kézműves könyvecskék. A notesz, amelyet a leírás alapján bárki elkészíthet, a leginkább Indiában és a latin-amerikai országokban megtalálható könyvecskékhez hasonló. Jellemzője, hogy a belső oldalak kézműves papírból készültek.

1. Előkészítjük a kellékeket: 1 kreatív boltokban kapható bőrdarab, méretre vágott papír (cca. 30-40 ív, standard 80 g-os), 1 nagy gomb, vágókés, simítócsont (kiskanállal helyettesíthető), erős, természetes anyagú (ipari) cérna, ceruza, dekor filctoll (sötét bőr esetén arany- vagy ezüst-tintájú), 1 gyufaszál, 1 borsószemnyi bőrragasztó.

2. Durva méretpárosítás gyanánt a kiválasztott papírból félbehajtunk 1 ívet, és a bőrdarabokhoz illesztjük, hogy eldönthessük, van-e olyan, amelyikkel tudunk majd dolgozni.

Ha harmóniában vannak, levágjuk a bőr szélét. Ellenkező esetben általában a papír méretén kell alakítanunk, mert a bőrdarabok mérete adott.

3. A bőrdarabon bejelöljük a notesz magasságát: a bőrdarabhoz illesztjük a félbehajtott ívet úgy, hogy mindkét oldalon legyen 2-3 milliméternyi ráhagyás a bőrből.

A bejelölt távolságot átvisszük a bőrdarab másik végére is, majd újra egyenesen levágjuk. Az így kapott csíkot belső oldalával (esetünkben ez a bőr kezeletlen fele) felfelé fordítjuk, és a két vízszintes vonalra merőlegesen levágjuk a bal szélét. Ez lesz a kész notesz bal oldali borítója. A bőrcsík jobb oldalán meghagyjuk a bőrdarab egyenetlen szélét.

4. A papírokat rétegekbe rakjuk. Öt darab ívet egybefogunk, élükre állítva félbehajtunk. A jobb oldali függőleges, szabad széleken ügyelünk arra, hogy a lehető legkisebb mértékben csússzanak el egymástól. Erős, szorító fogással törekedjünk a „csinos” szélekre, mert a félbehajtott, rétegbe rakott ívek levágása otthoni körülmények mellett körülményes. Erős, feszítő fogással tartva a réteget, a behajtott élen simítócsonttal lesimítjuk.

5. A kész rétegeket egymásra rakva (ajánlott páros számút készíteni, mert akkor a cérna a varrásnál a notesz azonos végén kezdődik és végződik, így egyszerűbb az eltisztázás) bejelöljük az öltések helyét, a notesz méretével összhangban választva meg azok nagyságát.

A leírás folytatása a Facebookon! → facebook.com/ujno.sk

Mátyás Hudák Katalin