Szerepkonfliktus: hogyan egyeztessük össze a munkát és az anyaságot? Ez a nagy kérdés, amivel a mai nő szembekerül. Vágyik a gyermekre, de elképzelni sem tudja, hogyan lesz meg három évig a munkája nélkül, amelyet szeret. Milyen megoldások vannak? Mire kell odafigyelni, hogy a szülés ne akassza meg az ígéretesen induló karriert?
Amikor a harminchét éves Anna, egy programozó cég osztályvezetője megszülte első gyermekét, mindenki számára világos volt, hogy egy nappal sem marad otthon tovább, mint hat hónap. – Tudtam, hogy amint csak lehet, visszamegyek dolgozni – mondja Anna, akinek a hatéves Veronika után még egy kisfia is született. – Az élettársam szülei meg az én szüleim is nyugdíjasok, ők sokat segítettek. A lányomat behordták utánam szoptatásra, azután kocsiba tettem, és az egyik vagy a másik nagypapa elvitte sétálni a közeli parkba.
Amikor már elválasztottam, reggel elvittem a nagyszülőkhöz, délután pedig érte mentem. Amikor Anna megszülte fiát, először otthon dolgozott, eleinte néhány órát, aztán mindig többet.
– Ha otthon maradtam volna, nehezen tudtam volna behozni a lemaradásomat. Aki lemarad, az kimarad. Ezért örültem, hogy a főnökömmel meg tudtam egyezni egy rugalmas munkaidőben. És persze annak is, hogy Peti megértő volt. Sok jó ember állt mellettem, akik segítettek a gyerekek körül.
A nők lehetőségei
Anna igénybe vette az összes lehetőséget, ami csak adódott: a csökkentett munkaidőt, a rugalmas munkaidőt és az otthoni munkát.
– Újabb megoldás a job sharing, azaz az állásmegosztás, amikor két munkaerő tölt be egy posztot. Nálunk ez a megoldás még nem honosodott meg, a munkaadók ritkábban élnek vele, mint Európa más országaiban. Ugyanakkor egyre több olyan asszony van, aki a szülési szabadság és a gyermekgondozási szabadság alatt is dolgozni szeretne.
A szülési szabadság nálunk 34 hét, 6 vagy 8 hetet a kismama kivehet a szülés előtt, a szülés után legfeljebb 28 hét szabadságra jogosult. Gyermekgondozási szabadság a gyermek hároméves koráig jár. A szülési szabadság alatt az anya csak megállapodási szerződés alapján dolgozhat, a gyermekgondozási szabadság alatt munkaszerződést is köthet, és a keresete sincs limitálva – akár teljes munkaidőben is dolgozhat (ha gyermeke nem jár egész napos állami óvodába).
Más megoldás is van: a szülési szabadság jog, de nem kötelesség. Az anyának joga van úgy dönteni, hogy lemond a gyermekgondozási segélyről, és nem szakítja meg szülési szabadsággal a munkaviszonyát. De akárhogy dönt is, beszélje meg a főnökével, egyezzen meg vele a feltételekben, például abban, hogy a gyermekét a szoptatás idejére beviszi a munkahelyére.
Egy felmérés is megmutatta, mennyire aktuális téma az „anyaság kontra karrier”. Pedig a dolog nem egyszerű: még ma is elevenen él az az előítélet, hogy aki nem marad otthon a gyerekével, az nem jó anya. A gyermekes nők szívesebben dolgoznának részmunkaidőben, azaz nem a teljes munkaidős munkákat keresik.
A skandináv modell
Sok anya van, aki nagyon szereti a gyermekeit, mégis hetente pár órát (kreatív) munkával szeretne tölteni. Ritkán sikerül. Ha azonban sikerül, sokat profitálhat belőle. A lélekbúvárok azonban másra is figyelmeztetnek. Minden nőnek joga van hozzá, hogy idejét csakis és egyedül a gyermekének szentelje, de főleg olyan esetben, amikor két vagy három gyerekgondozási szabadság követi egymást, a nőnek nehéz, szinte lehetetlen lesz visszalépni a munka világába. Arról nem is szólva, hogy anyagilag, érzelmileg is teljesen függő helyzetbe kerül a párjától. Kiszolgáltatott lesz. (Volt egy ismerősöm, aki otthon maradt a gyerekekkel. Tizenhét év után a férje bejelentette, válni kíván, s a barátnőm ott maradt a semmi partján: munkája nem volt, semmihez sem értett, egyik napról a másikra pénz nélkül maradt, s férje még a lakásból is ki akarta rakni. Az ideggondozóban végezte.)
Hazánkban a szülési és a gyermekgondozási szabadság az egyik leghosszabb az Európai Unióban. Németországban például a szülési szabadság 14 hétig tart, és 6 héttel a szülés időpontja előtt meg kell kezdeni. Belgiumban a 15 hetes szülési szabadság 3 havi gyermekgondozási szabadsággal folytatódik. Speciális a skandináv rendszer: Svédországban például a 18 hónapos gyermekgondozási szabadságból legalább 2 hónapot a másik szülőnek kell a gyermekével töltenie. Norvégiában még továbbmentek: a gyermekgondozási szabadságból 10 hetet az apának kell kivennie. Ha nem él a lehetőséggel, akkor elesik a gyermekgondozási segélytől.
Nálunk hivatalosan az apáknak csupán 1%-a megy gyermekgondozási szabadságra – ebben nem nagyon különbözünk az európai átlagtól, amely 1-10%-ot tesz ki. Skandináviában ez az arány 40%, de csak azért, mert a szülők felváltva gondozzák gyermekeiket.
Marika és András kipróbálta ezt a lehetőséget. Két gyermekük van, a hároméves Andris és a tíz hónapos Ellike. Az eredményről így nyilatkoztak:
– Mivel a férjemmel egyúttal kollégák is vagyunk, megegyeztünk, hogy a gyerekekkel hetente egyszer ő marad otthon, én pedig munkába megyek. A következő nap a nagyszülők vigyáznak a fiunkra, tehát ekkor is dolgozhatok. A hét többi napján otthon dolgozom. Mivel Ellikét rövid ideig szoptattam, hamar rá tudtunk állni erre a rendszerre. A megoldás számomra ideális: nem estem ki a munkából, a karrierem nem tört ketté. Marika szerint az „apás napok” ráébresztették a férjét, hogy a gyereknevelés milyen igényes foglalkozás.
– A saját bőrén érzi, hogy néha mennyire kimerít a gyerek. Lelkileg és fizikailag is. Ezért az a véleményem, hogy a férfiak igenis kapcsolódjanak bele a gyerekek gondozásába!
Mennyire kedvez a munkahely?
Ismerjük el: siralmasan kevés azoknak a felvilágosult munkaadóknak a száma, amelyek nyitottak az alternatív megoldások felé. Közéjük tartozik például az egyik mobilszolgáltató cég.
– Nálunk rugalmas a munkaidő, hogy az anyáknak lehetőségük legyen reggel elvinni a gyerekeket az óvodába, és délután kiváltani őket. Lehetővé tettük számukra, hogy munkájuk egy részét otthon végezhessék el, ezáltal kiegyensúlyozottabb a családi életük. A „home office” módszert nem csak a gyerekes szülők kérhetik. Egyszerűen vannak munkák, amelyeket otthon, nyugalomban jobban el lehet végezni, mint az irodában, ahol több kolléga dolgozik egy helyiségben, valaki mindig jön-megy, beszél vagy telefonál. Csökkentett munkaidő és részes munkaidő is van nálunk – mondja a cég képviselője.
Ez a hozzáállás azonban kivétel. A statisztikák szerint csökkentett munkaidőben a dolgozó nőknek mindössze 9,2%-a dolgozott, a férfiaknál ez 2,8% (ezzel szemben az EU-ban 31,5 és 8,3%). Ezt a megoldást leggyakrabban az alapiskolát és az egyetemet végzett munkaerők választják, például az egészségügyben, a kereskedelemben és szolgáltatásokban, az iskolákban és termelő üzemekben. Várható, hogy a rugalmas munkaidő iránti igény idővel növekedni fog – attól függően, mennyire változik a munkaadók hajlandósága. A felmérések most készülnek. Elsősorban a nagyvállalatok kezdik észrevenni, hogy alkalmazottaik többet és jobban dolgoznak, ha a vállalat vezetése lehetővé teszi számukra, hogy rugalmasabban összehangolhassák családi életüket a munkájukkal. A vállalati óvodák egyelőre nem nagyon működnek.
Hogyan szervezzük meg a munkát a gyerekgondozás alatt?
- Legelőször is mérje fel saját erőit. Csak akkor dolgozzon a gyerekgondozás alatt, ha körülményei rákényszerítik, vagy ha kifejezetten kedve van hozzá.
- Állítson fel fontossági sorrendet. Az első három helyen a gyermeke, a férje és a munka áll. Az ön jelenléte mind a három helyen nélkülözhetetlen. Az ablakot más is meg tudja mosni, a takarítást, mosást a bejárónő is elvégezheti. Ráadásul a hideg vacsora is vacsora.
- Szerezzen segítőtársakat. Szüksége lesz valakire, aki távollétében ellátja a gyerekeket (ez lehet a nagymama, a bébiszitter vagy a nevelőnő a magánóvodában), szintén valakire, aki elvégez egyes házimunkákat (lehet, hogy a szomszéd kislány egy kis mellékesért szívesen kivasalja a fehérneműt, vagy leviszi a kisbabát sétálni), és a férjét is szervezze be, például munkából hazafelé jövet vásároljon be. Megjegyzés: a férje nem szívességet tesz, mikor besegít! Teljesen normálisnak kell venni, hogy ő is gondoskodik a gyerekről, vigyáz rá, foglalkozik vele – például a hétvégén vagy esténként, amikor ön tornázni megy.
Amikor a gyermekével lehet, szívvel-lélekkel foglalkozzon vele. Szabad perceiben ne az elmaradt házimunkákat végezze lógó nyelvvel, hanem vigye el a gyerekét sétálni vagy az állatkertbe. Játsszon vele, legyen jókedvű, örüljön az együtt töltött időnek. Nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos!
- Azzal, hogy dolgozik, neveli is a gyermekét. A dolgozó szülőt látva a gyermek megtanulja, hogy a munka fontos dolog, megszabott időt és energiát kell rá fordítani. Nagyon fontos, hogy a gyermek megtanulja, hogy a család minden tagjának vannak szükségletei és kötelességei, és ezeket tiszteletben kell tartani. A munkával is sokat tesz a gyermekéért – nem csak azzal, hogy hozzájárul a családi költségvetéshez.
- Mindig találjon időt önmaga és házastársa számára. Ez kulcskérdés – viszont nagyon nehéz betartani. Mikor volt utoljára kettesben a férjével, mondjuk, moziban, kirándulni vagy vacsorázni? Igyekezzen minél több estét vele tölteni, amikor csak egymással foglalkoznak. Arról se feledkezzen meg, hogy létezik fodrász, kozmetikus, fitneszterem is!
