Térj be hozzánk, vándor / Ki igaz hitben jársz / E kis kapun bévül / Szeretetre találsz – olvasom, mielőtt belépnék Komáromban a Luczabótba. Itt találkozom Lucza Andorral és feleségével, Xéniával, akik megálmodták és a magyar folklór jegyében létrehozták boltjukat.
Már a légkörből is érezhető, hogy mindez sokkal több puszta üzletnél. Ide nemcsak vásárolni térnek be az emberek, hanem örömködni is.
– Mottónkat a székely barátaink székelykapujáról kölcsönöztük. Ugyanis minden egy erdélyi kirándulással kezdődött – kezdi a beszélgetést Xénia. – Férjem nagy álma volt eljutni Erdélybe. A végén aztán felkerekedtünk, és az ott töltött egy hét nagy hatással volt ránk. Úgy éreztük, hogy rátaláltunk arra, amit mindig is kerestünk. A bolt által pont ezt az érzést szeretnénk visszahívni, szeretnénk az időt kicsit megállítani. Utána még gyakran visszajártunk Erdélybe, és az ismerősök mindig kérték, hogy hozzunk nekik egy-egy inget.
Hat éve aztán gondoltunk egy nagyot (ha már ekkora igény van rá), és megnyitottuk a Luczabótot a hetényi házunkban. Négy évvel ezelőtt beindult a netes üzletünk, majd miután kinőttük a házunkat, beköltöztünk Komáromba. Majd nyitottunk egy boltot Dunaszerdahelyen is.
L. A: – Mi több vagyunk, mint egy sima üzlet. Mindez rólunk szól, a mi magyar szellemiségünkről. A Luczabót mi magunk vagyunk.
– Mi mindent kínálnak?
L. A.: – Az erdélyi ruházat mellé még felvettünk két magyarországi ruhamárkát. Ezeket nagyon megszerettük, mert minőségesen dolgoznak: ez a Szervető és a Magyar Harcos. Nem egyszerű vállalkozás ez. Kevesen vagyunk mi, magyarok itt, a Felvidéken, és közülünk is kevesen vannak, akik viselni szeretnék magyarságuk jelképeit vagy kellékeit. Van egy törzsvásárlói réteg, amely rendszeresen ellátogat hozzánk.
L. X.: – A ruhák egy része inkább alkalmi, ünnepi viselet. Ilyen az erdélyi ruházat, illetve a bocskai viselet. Az erdélyi gálaruhák akár bálra is felölthetők. Népdalkörök, énekkarok, néptáncosok számára is vannak ruháink, igazi táncos kalapjaink. A Magyar Harcos és a Szervető ruhái azonban a mindennapokban is viselhetők. A Szervető magyaros mintájú, divatos darabjai a kedvenceim! Már maga a megnevezés is nagyon tetszik, mert azt jelenti: szeretetet vető. Ha az utcán bárkin Szervető ruhát, táskát, blúzt látok, akkor örömmel ráköszönök, akár ismeretlenül is. Aki Szervető ruházatot kér, annak elmeséljük a szó jelentését, és a magyar minták szimbólumait is, hiszen a „vetés” a mi dolgunk. 19 magyar tájegységnyi minta alkotja a Kárpát-medence jelképtárát: mindez a magyar örökség része. Az a csodálatos, hogy mindegyiknek megvan a jelentése – a különböző tulipánmintáknak is. Hatalmas szimbólumrendszer ez, sokat tanulmányozzuk.
– Miért van az, hogy más népek olyan büszkék a viseletükre, míg aki nálunk ilyet visel, azt megszólják? Az osztrák fiatalok ünnepeken, sőt, még városi viseletként is hordják a népviseletüket.
L. A.: – Igen, ők ebben járnak sétálni, ezt viselik az utcán. Mindez nálunk is tért hódít. Húsz évvel ezelőtt még nyoma sem volt mindennek, de mára elindult valami.
– Mitől különleges a Luczabót?
L. X.: – Mindenhez, amit itt lát a boltban, emlékünk kötődik. Farkaslaki barátunk készíti a csergéket, vagyis a gyapjúfonalakból készült faliszőnyegeket, szőnyegeket, ágyterítőket. A korondi kerámiánkat is kézzel készítik, mindegyik egyedi. Az erdélyi nénik még összeülnek a parkokban, és közben csodálatos terítőket horgolnak. Itt a boltban minden a magyar ember kézi munkáját dicséri, hiszen lakáskiegészítők is megtalálhatók nálunk. S még valami: fontos számunkra, hogy ki készíti ezeket, hogy a pénzünkkel kit támogatunk. Az üzlethelyiségeket is így választottuk. Komáromban a református egyháztól, Dunaszerdahelyen pedig a cserkészszövetségtől béreljük. Nálunk az elégedett vásárló a referencia, még nem költöttünk reklámra. Tervezünk bővítést, de nem akarjuk kiadni a kezünkből a gyeplőt, mert az odafigyelés a mi védjegyünk.
