Milyen egyszerű lenne, ha csak ennyit kéne mondanunk, és az illető már rohanna is egy pszichológushoz. Például. Történetünk középpontjában egy negyvenéves nő áll, aki az egyre inkább nyomasztó üldözési mániájával szinte egy időzített bomba. Egészen addig, amíg nem találkozunk ilyen problémákkal küzdő emberrel, szinte el sem tudjuk képzelni, milyen nehézségeket jelent ez valójában. Mert hát, valljuk be, megkeseríti önmaga és mások életét is.
Első jelek
Kedvesség, nyájasság, majd a mindenkire lesújtó, hirtelen harag. Szépen magyarul: ez lenne a hangulatingadozás. Szinte észveszejtően tudja uralni az összes életszituációt, méghozzá úgy, hogy mindenki rá figyeljen. Sajnos nem mindig a jó értelemben. Valamiért ugyanis mindig a konfliktus középpontjában áll, miközben úgy fest, ő teljesen ártatlan. És mégsem!
A legérdekesebb az, hogy hisz a jóban, a szeretetben, viszont a gyakorlatban ez nem igazán sikerül neki. Mindenben a furcsaságot, az alattomosságot, a baljós emberi ösztönöket, a hátsó szándékot, a rosszat keresi.
A probléma valódi oka
A tételmondata: engem nem szeret senki. Vagy ha mégis, akkor azt – szerinte – érdekből teszik. Állandósult problémája, hogy egyik pasi sem jó neki. Mindenkiben talál hibát. Hiába a család és a barátok, egyszerűen senkire sem hallgat. Mindenki próbál együtt élni a nehéz viselkedési zavarokkal küzdő nővel, viszont ez tarthatatlan állapot. Egyértelmű hát: szakemberre van szüksége! De hogy mondjuk meg neki?
Tanácsok a probléma megközelítésére:
-
Tapasztalataim szerint vannak olyan helyzetek, hogy az egyéni beszélgetés, a ráébresztés vagy a jó tanács nem segít. A cél érdekében a családtagoknak és a barátoknak is be kell szállniuk a segítségnyújtásba. Csak az illető nehogy úgy érezze, hogy a világ megint összefogott ellene!
-
Ha törik, ha szakad, el kell mesélnie valakinek gondját, baját, búját, hiszen minden bizonnyal valami bántja a lelkét. Ha ilyenkor az egyik emberre nem hallgat, jöhet a másik. Egészen addig, amíg be nem látja a szakember szükségességét. Már ha belátja!
-
Ezért kell olyan személyt választani erre a feladatra, akiben az illető valóban nagyon megbízik. Ez is változhat a hetek és hónapok során, viszont a legfontosabb, hogy a segítségre szoruló embernek a tudtára kell adnia: kell, hogy legyen egy cél, hogy miért kell mindezt végigcsinálnia. Önmaga miatt, az élethelyzete érdekében, a gyerekéért, a családjáért, barátaiért.
-
Amikor már mindent elutasít, és mint egy törékeny porcelánbabával, úgy kell vele bánni, akkor nem marad más hátra, csak az, hogy vesszük a fáradságot, és mi magunk megyünk el a szakemberhez tanácsért. Lehet, hogy rosszul közelítjük meg a dolgokat. Nem értünk a másik nyelvén. Vagy mi is ingerlékennyé válunk általa.
- Esetleg egy csoportos terápiát is felajánlhatunk neki. Az máris kecsegtetőbb.
Ha ilyen helyzetbe kerülünk, a legfontosabb a higgadtságunk és a türelmünk. Egyiket sem szabad elveszítenünk. Gondoljuk végig a dolgokat, és lássuk be: segítenünk kell. Bárhogy is, de eljött az ideje. Mindehhez pedig a mi személyes hozzáállásunk járul hozzá a leginkább.
Derzsi Bernadett
