Ahogy megyünk előre az időbe, úgy vesztjük el kapcsolatunkat a földdel és az állatokkal. A silókukoricát egyre kevesebben ismerik fel: pedig ott terem az út mentén. S aki látott már „erjedő” silógödröket, az se a látványt, se a szagokat nem felejti. Mert milyen is a jó siló? Bizony „büdi”.
"És érezzék egy kézfogásról rólad,
hogy jót akarsz, és te is tiszta, jó vagy;
s egy tekintetük elhitesse véled:
– szép dologért élsz – és érdemes élned!"