Első messzi tengeri utam Krétára vitt, s örök élményként maradtak meg bennem a vibráló horizontot őrző szélmalmok. Tíz év múlva ismét Krétán nyaraltunk, de az integető szélmalmoknak már csak a vázuk volt meg, a turistahordák lerágták-letapogatták róluk a „húst.“
"Leszállt egy angyalka, s azt súgta nékem: gondolj ma azokra, akik a szívedbe férnek! Eszembe jutottál te és a családod, ezúton kívánok békés karácsonyt!"