Ez volt az első nyaralásunk a szülők nélkül. Összebeszéltünk a haverokkal, autóba ültünk, és megcéloztuk Horvátországot.
Homokdűnék között, napégette farönkökből épített ösvényen meneteltünk a strand felé. Olyan volt az egész, mint egy olajfestmény. A part még reggeli párába burkolózott, ruhátlan családok forogtak a piknikkosarak körül, fecserésző olaszok bort töltögettek hosszú nyakú poharakba... Sakkozó ádámkosztümös öregurak üldögéltek a padokon. Szemünk itta a látványt, s eltartott egy ideig, amíg feldolgoztuk. Emlékszem, hogyan biztatgattuk egymást, hogy vetkőzzünk már le. Senki nem akart első lenni. Végül nem volt merszünk ledobni a fürdőnadrágot. Mi, friss tizennyolc évesek megátalkodottan kuporogtunk a vizes nadrágjainkban... Azóta tudom: a nudista strand a retus nélküli fényképhez hasonlít. Itt nincs melltartókitömés, nincs „slankító” fürdőruha.
(© Sanyu)
A levetett fürdőnadrág
Utána nyilvános meztelenséggel legfeljebb a Duna-töltésen találkoztam, amikor biciklin elhajtottam az oroszvári tó mellett. A nádasban meg-megvillant a fürdőzők meztelen feneke, mi meg a barátnőmmel jól szórakoztunk rajtuk, egészen Dunacsúnig. Az uszodában aztán szemérmesen levetkőztem az öltözőszekrény két nyitott ajtaja között, magamra tekertem a fürdőlepedőt, nehogy már kilátsszon valami, aminek nem volna szabad...
Aztán nemsokára megismerkedtem egy cseh fiúval, aki meghívott egy ausztriai wellnessbe. (Egy ideig kint pincérkedett.) Vásároltam egy szuper fürdőruhát, utána egy hétig koplaltam. A wellnessben úgy tettem, mintha régi vendég volnék, holott most jártam ott először... Utána már csak arra kellett figyelnem, hogy mit tesz Ivan. Ő beszélgetés közben egyszer csak levetette a fürdőnadrágját. Akkor pillantottam meg a táblát: „Meztelen övezet”. Nyeltem egy nagyot, és én is levetettem a bikinimet, majd körbecsavartam testemen a törülközőt.
Aztán mindenhova néztem, csak ODA nem. A párom tapintatos volt, és felajánlotta, menjünk, igyunk meg egy italt. Fesztelenül elindult a férfiöltözők felé, én meg bámulhattam a fehér hátsóját.
Ablak a szabadságra
Kiderült, hogy cseh kedvesem nudista strandokon töltötte a gyerekkorát, mivel a szülei a Makarskai riviérán, a bulgáriai Vlas faluban vagy Murter szigetén nyaraltak, Horvátországban. Akkoriban ezekre a nudista strandokra és naturista kempingekbe járt kis túlzással egész Csehország. Murteren meztelenül napozott a cseh nemzeti színház színésznője, de a jednotás boltvezetőjük is.
A cseh barátnőm, akivel egy időben sokat leveleztem (hogy a nyelvtudásomat fejlesszem, mert Prágába készültem egyetemre) elárulta, hogy ők is nudista strandra járnak. Sőt, az a cég, ahol az édesapja dolgozik, többször is szervezett céges nyaralást nudista központokba. Ez azt jelenti, hogy a jelentkezők egész nap meztelenül flangáltak a kollégáikkal.
A párom pedig elmesélte, hogy (meztelen) édesanyja egyszer Murteren összefutott a (meztelen) történelem-tanárnőjével, aki megdicsérte a barátom (aki szintén meztelen volt) dolgozatát. Elmondta, hogy a szünidő után azért kicsit furcsa volt találkozni a tanárnővel. Amikor megkérdeztem tőle, hogy miért jártak nudista strandra, csak a vállát vonogatta.
Jött ez, mint a nyári vihar. A horvát nudista strandok például szépek voltak, sokkal rendezettebbek, mint a többi strand. Ezek voltak a legtisztábbak, mert sok német turista járt oda. Nálunk a kommunizmus alatt a nudista strandok be voltak tiltva, ezért ott, a horvát partok mellett az a sok külföldi a szabadságot testesítette meg – legalábbis itt a vasfüggöny mögött. A pucérkodással úgymond meglegyintett bennünket a szabadság fuvallata...
