Végre beköszöntött a nyár, a napimádók pedig máris rohannak, hogy a hosszúra nyúlt, esős-felhős tavasz után egy kis színt kapjon a bőrük. Azonban lassan a testtel! Talán már vagyunk annyira tudatosak, hogy télen sem feledkeztünk meg a fényvédelemről – ilyenkor se dobjuk sutba az óvatosságot!
A fényvédelemre évről évre nagyobb hangsúly kerül. A napsugarak, bár éltető erővel bírnak, roncsolják a bőr szerkezetét. Olyannyira, hogy a kitartó napozás miatt sokkal öregebbnek látszunk valós korunknál. Ráadásul a naptejek bizonyos összetevői nemcsak ránk, hanem környezetünkre is veszélyesek! Most akkor kenjük vagy ne kenjük – ha már a naptejek is károsak?
A téli fényvédelemről már bőven olvashattunk: a hideg évszakban is jelen van a bőröregedést okozó UVA sugárzás, ezért az arcunkat állandóan kenni kell fényvédővel. Bár télen a barnulást okozó UVB sugarak kevésbé vannak jelen, nyáron már nem engedhetjük meg magunknak, hogy kiszűrésüket elhanyagoljuk. Fényvédőn alapvetően olyan hidratáló alapú formulát értünk, amelyet különböző típusú és hatékonyságú fényvédő összetevőkből kevernek össze. Találkozhatunk velük fényvédős hidratáló, nappali krém vagy éppen naptej néven is (ha egész testre való kiszerelést is takar). Ráadásul tartalmazhat olyan célzott összetevőket is, melyek különböző bőrtípusokra vagy bőrproblémákra ajánlottak.
UVA és UVB
A fényvédő alapvető feladata, hogy megóvja a bőrt a káros sugárzástól. A napfény ugyanis UV sugarakból áll. Megkülönböztetünk UVB és UVA sugarakat, s ahogy már említettük, az UVB sugarak télen kisebb mértékben vannak jelen (ezek okozzák a barnulást). Az UVA sugarak azonban télen-nyáron fenyegetést jelentenek a bőr öregedése szempontjából.
A boltok polcain számtalan fényvédőt tartalmazó termék és naptej sorakozik. Legegyszerűbben úgy tudjuk megállapítani, hogy az adott krém valóban tartalmaz-e fényvédő összetevőt, hogy megkeressük rajta az SPF jelzést.
Az SPF, vagyis a Sun Protection Factor olyan világszerte egységesen használt jelölés, mely az UVB sugarakkal szembeni védelmet írja le. (Találkozhatunk FF vagy LFS jelöléssel is, ez ugyanazt jelenti.) Az SPF valójában egy matematikai arányszám, amely azt mutatja meg, hogy a termék a káros sugarak 1/SPF értékét NEM szűri ki. Ha a 100%-ból, vagyis az egészből indulunk ki, akkor egy SPF30-as naptej a káros sugarak 3,333%-át (100 : 30) nem, azonban 96,666%-át kiszűri. Egy SPF50-es naptejnél a hatékonyság azonban már 98%, és csak 2%-nyi rész jut át a fényvédelmen. Még egyszerűbben fogalmazva, egy SPF30-as jelölés esetén biztosak lehetünk benne, hogy a bőr 30-szor annyi sugárzást bír ki, mielőtt elindul az UVB okozta pirulási folyamat, mint fényvédő nélkül.
Az UVA sugarak jelölésére nincs ilyen konkrét mérőszám, többféle rendszer is létezik, és az ezzel kapcsolatos szabályok sok mindenben eltérnek egymástól. Az Európai Unióban létezik egy ún. 1/3-os szabály, amely szerint ha semmilyen megkülönböztetés nincs a termékre írva az UVA-val kapcsolatban, annak akkor is az SPF érték (vagyis az UVB sugárzás elleni védelmet mutató mérőszám) minimum egyharmadának kell lennie. Ez egy SPF30-as fényvédőnél legalább 10-es, míg egy SPF50-es naptejnél legalább 16,6-os értéket jelent.
Az UVA-védelmet a leggyakrabban azonban az UVA-PF/PPD, a PA rendszer vagy a Boots Star Rating mutatóiból olvashatjuk ki.
UVA-PF vagy PPD
Ezt a két jelölést leggyakrabban Európában használják, és gyakorlatilag mindkettő ugyanazt jelenti. Az UVA-PF (UVA Protection Factor) és a PPD (Persistent Pigment Darkening) valójában arányszám, amely azt jelzi, hogy a bőr mennyivel több sugárzást bír ki fényvédővel, mint annak használata nélkül. A különbség csupán annyi, hogy az UVA-PF laboratóriumi körülmények, míg a PPD embereken végzett tesztek, mérések alapján jött létre.
Boots Star Rating
Ezzel a jelöléssel elsősorban Angliában találkozhatunk (a Boot patikahálózat dolgozta ki), azonban sok helyen már Európában is felbukkant. Csillagokkal jelölik, hogy az SPF érték hány százalékának felel meg az UVA-védelem. (* = 20-40%; ** = 40-60%; *** = 60-80%; **** = 80-90%; ***** = 90%+)
Az UVA sugarak bizonyítottan felgyorsítják a bőröregedés folyamatait. Ha rendszeresen érik a bőrt, az arcon megjelenő öregedés jeleinek mintegy 80 százalékáért felelősek.
Kémiai vagy fizikai?
A fényvédőket nemcsak a sugárzás elleni védelmük alapján oszthatjuk fel, hanem kémiai vagy fizikai mivoltuk szerint is. A fizikai (más néven ásványi) fényvédők olyan speciális részecskéket tartalmaznak, amelyek pajzsként verik vissza a napsugarakat. Pontosabban elnyelik azokat, és hővé alakításukkal védenek bennünket. Előnyük, hogy nem hatolnak be a bőrbe, viszont rákenve marad utánuk egy fehéres réteg. Ha ilyen naptejet keresünk, akkor figyeljük a címkén a cink-oxid (zinc oxid) és a titánium-dioxid (titanium dioxid) neveket, ugyanis csak ezek a hatóanyagok képesek átalakítani a napsugarakat. A fizikai fényvédők általában jobban beválnak az érzékeny bőrön, ritkábban okoznak pattanásokat – hátrányuk, hogy nem szívja be őket a bőrünk, ezért fehéres réteget hagynak hátra. (Amit sokan nem szeretnek.)
A kémiai (vagyis organikus) fényvédők elnyelik az UV sugarakat, azok pedig lebomlanak a bőrben. Sok régebbi, ilyen típusú termékben jelen volt az oxibenzon (benzofenon-3) nevű összetevő, mely nemcsak allergizálhat, hanem ösztrogénként viselkedve még fel is halmozódik a szervezetben. Ilyen anyagnak számít még a leggyakrabban használt ethylhexyl methoxycinnamate (octinoxate) és octocrylene. Előnyük, hogy nem hagynak fehéres réteget, könnyedebb formulák, és színezett formában a pigmentfoltokat is kiegyenlítik. Véleményünk szerint a kémiai fényvédők károsabb hatásúak, mint a fizikai fényvédők – ezért ez utóbbiakat ajánljuk. Alább levezetjük, miért is...
Vízen lebegő naptej
A környezettudatosság nem csak a ruházkodásba gyűrűzött be – kozmetikai termékeink esetében sem szabad megfeledkezni arról, hogy a bennük található anyagok milyen hatással vannak élővilágunkra. A kémiai fényvédőkkel kapcsolatban sokszor olvashatjuk, hogy nem csupán az ember hormonháztartására nézve károsak – a vizek élővilágát is veszélyeztetik. Az utóbbi években sok kutatás irányult az oxibenzon (benzofenon-3) és az oktinoxát (ethylhexyl methoxycinnamate) nevű anyagokra, melyek kifejezetten elterjedtek a fényvédőt tartalmazó szerekben: mégis ezek azok, melyek a legtöbb problémát okozhatják. A bőrben felszívódva ugyanis megzavarják a belső elválasztású mirigyek működését, a nemi hormonok háztartását. Károsak tehát nemcsak az emberi szervezet, hanem az élővilág számára is.
Hawaiin például betiltották azokat a krémeket, amelyek ilyen hatóanyagokat tartalmaznak, ugyanis kutatások bizonyítják, hogy még a korallok színtelenedését, majd pusztulását is nagy mértékben ezek okozzák! Ezért a turistáktól azonnal elkobozzák az ilyen kenceficéket. Lássuk be, lehet benne valami, hiszen a krémek nem tűnnek el csak úgy a semmiben – gondoljunk csak arra, amikor belegázolunk a Balatonba, amelynek olajosan csillog a felszíne, majd kiemelkedve belőle naptejesebbek vagyunk, mint mielőtt belemerültünk…
Persze, persze… Ám akkor milyen fényvédőt használjunk? A szakemberek szerint a fizikai fényvédők mindenképpen előnyösebbek, akár szervezetünket, akár környezetünket nézzük. Ha mégis a kémiai fényvédő mellett döntenénk, igyekezzünk olyat keresni, melyben avobenzon (butil-metoxidibenzoilmetán) található, ugyanis eddig ez bizonyult a legkevésbé ártalmasnak.
Néhány hasznos tanács (ami már a könyökünkön jön ki...)
- 10 és 16 óra között nem menjünk napra, mert ilyenkor a legerősebb a káros sugárzás! Bizony, a szakemberek már nem 11 óra utánra teszik az időpontot, s ez évről évre egyre jobban kitolódni látszik…
- Arcunkra használjunk kimondottan arra szánt terméket. Mivel arcbőrünk egészen más felépítésű, mint egyéb testtájaink bőre, az egész testre ajánlott naptejek irritálhatják.
- 2-3 óránként akkor is újra be kell kenni vagy fújni magunkat, ha nem mentünk vízbe. És igen – minden egyes fürdőzés után azonnal, amikor a partra léptünk.
- A strandon amúgy sem érdemes sminkelni, de jó tudni, hogy nagy valószínűséggel mindenféle kencefice rontja a fényvédő hatékonyságát.
- Nem érdemes 50-esnál nagyobb faktorszámú krémet használni, de akár a 30-as is elég. Az SPF50-es már kiszűri a káros sugárzás 98%-át, ennél magasabb érték már csak marketingfogás. A lényeg, hogy legyen rajtunk fényvédő!
Naptejet használni tehát mindenképpen kell. Ha semmit sem kenünk a bőrünkre, csupán esélyt adunk a melanóma kialakulására, valamint évekkel öregebbé tesszük külső „csomagolásunkat”. A döntés tehát nem könnyű – mindenképpen olvasgatnunk és böngésznünk kell a termékek címkéit a polcok előtt állva. Ám ha sikerül testünket és élővilágunkat tudatos döntésekkel védeni, akkor elkönyvelhetünk magunkban egy apró győzelmet…
