Mindenre megoldás a petesejtfagyasztás? Nem. A szakértők már kongatjáka vészharangot. Hogy egyes klinikák aránytalanul felülértékelik a lefagyasztott petesejttel történő sikeres teherbe esés esélyét.
ltalában 35 éves korig javasolt a petesejtfagyasztás, és az eljárás korántsem kockázatmentes. A nőnek előtte számos vizsgálaton kell átesnie (hormonszintmérés, petefészek-vizsgálat, szűrések stb.). A tesztek után kezdődik a petesejtek érlelésének folyamata, ami kétféle gyógyszerezést kíván: az egyikkel elnyomják a hormonokat, hogy kontrollálható legyen az ovuláció, vagyis a peteérés; a másik egy stimulálószer, amelyik serkenti a peteérést.
Ez 10-14 napig adagolt hormoninjekciókat jelent, a páciens adja be ezeket magának akár napi három alkalommal, mellette a klinikán rendszeres vérteszteken vesz részt. Itt számolni kell némi hangulatingadozással, depresszióval... Amikor az injekciós fázis véget ér, a petesejteket transzvaginálisan szívják le, enyhe altatásban. Ez 20-25 percig tart, s általában 10-15 petesejtet szívnak le. Ideális esetben ennyire van szükség, hogy később – a sikeres kezelést követően – kisbaba születhessen. Idősebb korban lehet, hogy többször is el kell végezni a programot, mert egy alkalommal csak 7 petesejtet tudnak leszívni. Miután ezt elvégzik, kezdődik a fagyasztás folyékony nitrogénben.
Jobb a természetes!
A szakértők hangsúlyozzák, hogy a petesejtfagyasztás nem garancia a termékenységre, a családalapítás legbiztonságosabb módja még mindig a természetes úton történő teherbe esés. (Ez a párok 80 százalékánál egy éven belül bekövetkezik.) Ezért ma már nem tanácsolják a fiataloknak, hogy siessenek a fagyasztással csak azért, mert még fiatalok. A legjobb idő 25 és 30 éves kor között van ehhez az eljáráshoz. A petefészek-stimuláció ugyanis nem kockázatmentes.
De senki nem mondta...
Sokan nem tudják, hogy nem 40 éves kortól kezd csökkenni a petesejtállomány, hanem már 30 éves kortól. A nők sokszor 40 évesen fordulnak csak orvoshoz, hogy kisbabát szeretnének most már... Az orvos erre azt mondja: Csak petesejt-donációban érdemes gondolkodni, asszonyom! Ami ugye idegen nő petesejtjét jelenti... Mire a nő azt mondja az orvosnak: Doktor úr, miért nem mondta nekem senki, hogy fagyasszam le a petesejtjeimet?! Vékony jég ez a dilemma tehát, nagyon észnél kell lennie a nőnek, és tudatosan kell mérlegelnie, mikor akarjon gyereket...
Nem diadalmenet! A kutatások szerint petesejtfagyasztás révén a 35 évnél fiatalabbaknak 18 százalék esélyük van arra, hogy teherbe essenek – ez az esély utána már 7 százalékra csökken.
Új fejezet – elkésve az anyasággal
1978. július 25-én született meg a világ első lombikbébije, Luise Brown. Ő volt az első gyermek, aki édesanyja testén kívül, egy laborban fogant meg. Luise Brownnal új fejezet kezdődött az emberi reprodukció történetében. Lombik, petesejttárolás, spermabank, embriófagyasztás: ezek ma a meddőségi klinikák fő témái. Az a nő, aki tiszta szívből szeretne gyereket, nem fogadja el elsőre a nemet – és az óceánt is átúszná, a hegyet is megmászná, csak hogy megtermékenyüljön. Lehet-e valaki elkésve az anyasággal? Ma a nők a statisztikai adatok szerint a harmincas éveik közepén szeretnének szülni. Viszont a női termékenység a korral csökken. Idősebb korra meggyengül a petefészkek működése. Nemcsak a teherbe esés nehezített, hanem megnő a fejlődési rendellenességek, a komplikációk és a spontán vetélés rizikója is. Számos harmincas-negyvenes nő szembesül azzal, hogy immár csak orvosi segítséggel tud teherbe esni.
Petesejtből nem lesz több!
Van, ami soha nem változik: meghatározott mennyiségű petesejttel születünk, s abból érik be minden hónapban egy. (Általában felváltva a két petefészekből, ikerterhesség esetén pedig kettő.) A beültetés sikere nagyban függ a petesejt korától – ugye, a biológiai korunkat nem tudjuk befolyásolni, eddig még mindenki megöregedett. Tehát az évek múlásával a petesejtek minősége romlik, és a számuk is drámaian megcsappan. Negyvenéves korunkra már csak mintegy 3 százaléka marad meg a nagyjából 1-2 milliós készletnek – és azoknak is alig 1-2 százaléka életképes.
Petesejtfagyasztás
Mi a modern kor megoldása erre a rizikóra? Nem más, mint a petesejtfagyasztás! Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban egyre több harmincas éveiben járó nő veszi igénybe a petesejtfagyasztást, hogy megőrizze a termékenységét. Ki igényli a petesejtfagyasztást? Elsősorban azok a nők, akik még nem találták meg az ideális társukat. De a karrierépítés is befolyásolja a nő életét: mire elér valamit a szakmájában, általában már elmúlik harminc. (Egyébként a munkahelyi stressz is fogamzásgátló.) A nők zöme vágyik gyerekre és családra. Lassan a szülők már nem életbiztosítást kötnek a lányuk nevére, hanem befizetik „petesejtfagyasztásra”. (Ha kifutna az időből, ez segítheti a teherbe esést.)
Hogyan történik? – Fájdalmas
A spermiumot több évtizede sikeresen fagyasztják le és olvasztják ki. A lombikprogramok során az embriókat is mélyfagyasztásban tárolják, majd felolvasztva beültetik az anyaméhbe. A petesejt viszont rendkívül érzékeny a hőre, hiszen a víztartalma nagyon magas, ezért nehéz úgy megoldani a későbbi felolvasztását, hogy megőrizze eredeti fiziológiai és genetikai állományát. A petesejteket először leszívják egy injekciós tűvel: ez kissé fájdalmas művelet. A nő kérhet altatást vagy érzéstelenítést, ki mit választ! Utána 5-6 óráig klinikai megfigyelés alatt tartják. Ha az orvosok mindent rendben találnak, a nő hazamehet. Mi történik utána? A leszívás után a petesejteket 60 másodpercen belül lehűtik mínusz 196 Celsius-fokra, és ezen a hőmérsékleten is tárolják. Felhasználáskor felolvasztják, majd a mesterséges megtermékenyítés után az embriót a méhbe helyezik. A petesejtek több évig, akár évtizedekig is tárolhatók. (Már amelyik országban ezt a jogszabályok megengedik; Magyarországon például ez nem alkalmazott gyakorlat.)
