Ma minden valamirevaló szépségblogger azt hangoztatja, hogy mennyire fontos a fényvédő. Az a nő, aki nem fényvédőzik, későbbi éveiben mély ráncokkal számolhat. Sőt, arcunkon és testünkön a bőrt nem csupán a fránya gravitáció húzza a föld felé, hanem elsősorban a napocska sugarai károsítják. Ezek a sugarak még az üvegablakon is áthatolnak, sőt, a ruhán keresztül is roncsolnak, ezért fényvédőzzünk, fényvédőzzünk!
S a kérdésre, hogy mi lesz akkor a D-vitaminnal – amelynek fontosságát a koronavírus pusztítása okán az orvosok nem győzik eléggé hangsúlyozni –, azt a választ kapjuk, hogy elég az a napi tíz-húsz perc, amit nyáron a napon tartózkodunk. Természetesen az ötvenes fényvédőt akkor is kenjük fel.
Kétóránként kenjük az arcunkat és a testünket?
Amikor gyerek voltam, rengeteg Charles Dickens-regényt olvastam, többek közt a dologházban senyvedő Twist Olivérről. Ezekben a régi könyvekben olvastam először az angolkórról, amely betegség a ködös Albionban nemzedékeket nyomorított meg. Az angolkór egy hiánybetegség, a D-vitamin hiánya okozza. A kevés napsugárzás miatt a belekben a kalcium és a foszfor felszívódása nem elégséges – ami végső soron a csontok lágyulásához vezet.
Magyarán: donga lesz tőle a láb, O vagy X alakú, hamar törik. A medence, a gerinc, mellkas eltorzul, tyúkmell alakul ki, amihez gerincferdülés társulhat. Jellemző egyes csontok megvastagodása, térdben, bokában, csuklóban, a fogfejlődés is késhet, a fogak szuvasak lesznek. Az angolkóros kisbaba koponyája kocka alakú, a tarkó két oldalán pingponglabdaszerűen benyomható. Igazából tehát a D-vitamin felelős a csontok szilárdságáért.
A betegséget régen azért hívták angolkórnak, mert a ködös, szmogos Angliában alakult ki az ipari forradalom idején. A falvakból a nagyvárosokba beáramló fiatal fiúk hatalmas iparcsarnokokban dolgoztak, ahol egész nap nem érte őket napfény.
S kimozdulva a nagyvárosokban is nagy volt a légszennyezés, a gyárkéményekből csak úgy dőlt a füst. Igazából 1890-ben mutatták ki először az orvosok, hogy összefüggés van az angolkór és a napfény hiánya között. Először a hal májának az olaját, csukamájolajat adtak a gyerekeknek, hogy pótolják a vitaminhiányt – később azonban rájöttek, hogy a betegség igazából ultraviola fénnyel kezelhető.
A D-vitamin-hiány persze a felnőtteket is veszélyezteti, csontritkulást okozhat, izomgörcsök léphetnek fel miatta, gyorsan romlik a fogak állapota. A hiánybetegséget megelőzendő ajánlatos jó időben kint tartózkodni a napon, hogy feltöltsük D-vitamin-készleteinket. Ajánlatos továbbá a szüntelen fényvédőzés szokását is felülvizsgálni. Az orvosok szerint azonban ez sem elég – plusz-D-vitamint is kell szedni, ha egészségesek akarunk maradni.
Miért fontos a D-vitamin?
Szervezetünk minden sejtjének szüksége van D-vitaminra. Laboratóriumi vizsgálattal ma már megállapítható, hogy elegendő D-vitamin van-e a szervezetünkben. Kétféle érték lehet a leleten: nmol/l vagy µg/l. A helyes D-vitamin-szint nanomol (nmol/l) esetében a 75–200-as érték, mikrogramm (µg/l) esetében 30–80. Az optimális szint a 160-as, illetve a 60–65-ös érték. A D-vitamin ezen a szinten a leghatékonyabb a szervezetben. Azok számára, akik valamilyen autoimmun betegségben szenvednek, vagy nem működik az immunrendszerük, esetleg gyulladásos betegségeik vannak, vagy daganatos betegséggel kezelik őket, a D-vitamin optimális szintje a 60–65 µg/l, illetve a 160 nmol/l.
A gyógyszeres dobozokon azt olvashatjuk, hogy D-vitaminból az ajánlott napi bevitel 400 nemzetközi egység. A kutatások azonban kimutatták, hogy ez a mennyiség egyáltalán nem elég az alacsony D-vitamin-szint emeléséhez – csak a meglevő érték szinten tartásához. Ha az átlagember kimutatott D-vitamin-szintje 16 µg/l, akkor a 800 nemzetközi egység: azaz az ajánlott napi bevitel duplája is csak minimálisan emeli a vitaminszintet.
Mi az oka az alacsony D-vitamin-szintnek?
Az összes tényezőt nem ismerjük pontosan, de egyik fő oka valószínűleg az, hogy félünk a napsugárzástól. Hosszú ideje záporoznak ránk a fenyegetések, hogy a napfénytől félni kell, mert a napon tartózkodás bőrrákot okoz. Mivel kerüljük a napozást, D-vitamin-hiány alakulhat ki a szervezetünkben.
A D-vitamin-hiány azonban sokkal több daganatos betegség előidézője lehet, mint a sokat emlegetett bőrrák. Érdekes módon azokban az országokban, ahol a lakosság kerüli a napfényt, emelkedik a melanoma előfordulása. A D-vitamin véd a bőrrákkal szemben is, viszont hiánya bőrrákot okozhat... Mit tanácsolhatunk? Ne féljünk a napon tartózkodni. Soha ne égjünk le, de ne féljünk a fokozatos lebarnulástól – ezért már kora tavasszal kezdjük el a kinti sétákat.
Hogyan emelhetjük a D-vitamin mennyiségét?
Természetes úton szeretnénk, de ehhez naponta több kilogramm szardíniát kellene elfogyasztanunk több héten keresztül. Vagy: ha napozással akarjuk pótolni a hiányt, akkor naponta 12-14 órát kellene napoznunk. Tehát nem tehetünk mást, mint táplálékkiegészítőkkel pótolni a vitamint tabletta vagy cseppek formájában. Az átlagos, de nagyon alacsony 16-os értékről akkor juthatunk fel az optimális 60–65-ös értékre, ha naponta 3000–5000 nemzetközi egységnyi D-vitamint viszünk be a szervezetbe. Ez a megbízható napi adag. Ilyen mennyiségnél nem kell félni a túladagolástól, mert ezek biztonságos adagok.
Ezzel függ össze, hogy az emberi szervezetek különféleképpen dolgozzák fel a bevitt D-vitamint. A hasznosítás sok körülménytől függ. Tudni kell azt is, hogy azok az emberek, akiknek D-vitamin-szintje az ajánlott szint maximumánál helyezkedik el, könnyebben kigyógyulnak például a vastagbél- vagy mellrákból, mint azok, akik D-vitamin-értéke az ajánlott szint alján helyezkedik el. Ha nagyon gyorsan szeretnénk felvinni a D-vitamin-szintet, akkor napi 10 000 nemzetközi egységű D-vitamint szedjünk 1-2 hónapon keresztül. Ez még mindig biztonságos napi adag.
Hogyan szedjük a D-vitamint?
A D-vitamin az egyik legfontosabb vitaminunk: vírusellenes és rákellenes hatása van. Ezt sok ember tudja, és szorgalmasan szedi is a D-vitamint tabletta vagy csepp formájában. Hogyan juttassuk be helyesen a szervezetünkbe?
A D-vitamin zsírban oldódó vitamin, és felszívódása a vékonybélben történik. Ez azt jelenti, hogy ha almával, gyümölcslével vagy vízzel vesszük be, nem tud felszívódni. Hasonló a helyzet, ha a D-vitamin-cseppet kiskanálra téve vesszük be, vagy közvetlenül a nyelvünk alá cseppentjük. Az emésztőcsatorna kb. 70 cm hosszú – amíg az 1-2 csepp oldat nyelvünkről lejut a vékonybélbe, el is veszik. Ezért a csepp alakban szedett D-vitamint mindig étellel vegyük be, amely folyadékot és zsírt is tartalmaz: tejjel, joghurttal, levessel, főzelékkel, kenőkkel!
